191358. lajstromszámú szabadalom • Trolibusz hajtás hidrodinamikus nyomatékváltóval

9 191 1(58 10 másik kapcsa a 18 gerjesztőtekercs és a 27 harmadik dióda közös pontjával van összekötve, harmadrészt egymással sorbakapcsolt 16 fékeilenállásból és gene­­rátoros üzemnek megfelelő vezetési iránnyal beiktatott 23 féktirisztorból, továbbá a 23 féktirisztorral párhuza­mosan kapcsolt 22 negyedik kapcsolóból álló áramkör egyik kapcsa csatlakozik, amely áramkör másik kapcsa a 24 első dióda és a 28 indító ellenállás közös pontjával van összekötve. A 2 vontatómotor az 1. ábrával meg­egyező módon 9 hidrodinamikus nyomatékváltón ke­resztül hajtja a jármű 3 hajtott kerekeit. A 9 hidro­dinamikus nyomatékváltó a 8 tengelykapcsolóval rö­­vidrezárható. A 2 vontatómotorra továbbá a változtat­ható áttételű 10 mechanikus hajtóművön keresztül az 5 kompresszort és 6 kormány-szervoszivattyút tartal­mazó 7 forgó gépcsoport is rá van kapcsolva. A 2. ábra szerinti troiibuszhajtás a következőképpen működik. Álló, de menetkész járműben a 19 első, a 20 máso­dik, a 21 harmadik, a 22 negyedik és a 30 ötödik kap­csoló ki van kapcsolva, a 4 áramirányító ebben a kiviteli alakban tirisztoros, oltható tirisztoros vagy tranziszto­ros egyenáramú szaggató - a 18 gcrjesztőtckcrcscn keresztül táplálja a 2 vontatómotort olyan feszültséggel, hogy a 2 vontatómotor soros motorként megközelítően állandó üresjárási fordulatszámmal forogjon. Ebben az állapotban a járművet rögzítő fék tartja álló állapotban. Ha a vezető a féket oldja, a jármű kúszó menetben elindul. Ha a kocsivezető a gyorsítópedál lenyomásával gyor­sítani kíván és a 2 vontatómotor áramfölvétele meg­haladná a 4 áramirányító méretezési áramerősségét, akkor bekapcsol a 19 első kapcsoló és a 30 ötödik kap­csoló. Ezzei a motor külső gerjesztésű üzemmódra tér át a 28 indító ellenálláson keresztül, amelyet gyorsulás közben a 21 harmadik kapcsolók fokozatokban rövidre­­zárnak. Eközben a 3 járműkerekekre ható nyomatéket a 9 nyomatékváltó be és kimeneti fordulatszámának aránya és a 2 vontatómotor nyomatéka együttesen határozza meg. A 2 vontatómotor nyomatékét az indí­tási folyamat alatt a 4 áramirányító segítségével, a ger­jesztőáram változtatásával lehet az éppen bekapcsolt indítóe'lenáüás fokozattól függetlenül a szükséges ér­tékre szabályozni. A 28 indító ellenállás rüvidrezárása után, amikor a 9 nyomatékváltó működik, ugyancsak a 4 áramirányító segítségével lehet a gerjesztést úgy szabályozni, hogy a jármű vonóereje vagy a jármű által fölvett teljesít­mény állandó maradjon. További gyorsítás közben a 9 nyomatékváltót a 8 rövidrezáró tengelykapcsolóval rövidrezárjuk, ha a 9 nyomatékváltó be- és kimeneti nyomatékának aránya olyanná válik, hogy a 9 nyomatékváltó hatásfoka a to­­vábbikban romlani kezd, másrészt ha a jármű sebessége már olyan értéket ért el, hogy a külső gerjesztésű 2 vontatómotor közvetlenül a kardántengeilyel összekap­csolva üzemben tartható indító ellenállás nélkül. Ettől kezdve a 2 vontatómotor mezőgyengítéssel gyorsítható tovább, az armatúra feszültsége pedig azonos lesz a tápláló munkavezeték feszültségével. Itt kell vizsgálat alá vennünk a külső gerjesztésű egyenáramú motor alkalmazhatóságát közvetlenül a szeszélyesen és nagymértékben változó feszültségű munkavezetékről táplálva, főáramköri áramirányító nélkül. Elemeztük az ilyen vezetékek feszültségviszo­nyait és a külső gerjeszt ésű egyenáramú motorok visel­kedését és úgy találtuk, hogy a körtűz, sőt a káros mér­tékű áramlökés megakadályozható, ha a motor gerjesz­tését elegendően gyorsan tudjuk változtatni; feszültség­­növekedéskor motoros üzemben növelni, feszültség­csökkenéskor visszatápláló féküzemben csökkenteni. A gyors gerjesztésváltozáshoz az szükséges, hogy a 4 áramirányítóval a névleges gerjesztőfeszültségnek mint­egy 10-szcresét elő tudjuk állítani, tehát 10-szercs for­­szírozást tudjunk alkalmazni. Ez elérhető úgy, hogy a 2 vontatómotor névleges gerjesztőfeszültségét kb. a hálózati feszültség 10 %-ára választjuk, a 4 áramirányí­tót azonban közvetlenül a munkavezetékről tápláljuk. A 4 áramirányítónak természetesen olyannak kell lennie, hogy a lefelé forszírozást is lehetővé tegye ha­sonló mértékben, amire visszatápláló féküzemben a túiáram, motoros ürerrben pedig az átmeneti nyoma­­lékkimaradás elkerülése céljából van szükség. Ilyen egyenáramú sza gg a t ó k f i peso 1 á so k ismeretesek. A lefelé forszírozáshoz azonban az is szükséges, hogy a ger­jesztőtekercselésnél szokásos szabadonfutó diódát ki­iktassuk; ezért szabadonfutó dióda helyett 26 tirisztort és vele párhuzamosan kapcsolt 29 nemlineáris ellen­állást alkalmaztunk. A 26 tirisztor begyújtott állapot­ban a szabadonfutó diódával azonos hatású, zárt álla­potában azonban lefelé forszírozás közben a 29 nem­lineáris ellenállás korlátozza a 18 gerjesztőtekercs feszültségét a forszírozáshoz elegendően nagy, de a fél­vezetők és a 18 gerjesztőtekercs szempontjából veszély­telen értékre. Megjegyezzük, hogy i!t olyan külső gerjesztésű gépet alkalmazunk, amely a terhelés hatására nem válik in­stabillá, azaz vagy kompenzált, vagy soros stabilizáló főpólustekercse is van. A gerjesztőfeszültség ilyen módon történő meg­választása azt jelenti, hogy a 4 áramirányítót a 2 von­tatómotor maximális armatúraáramának mintegy 10 %-ára kell méretezni. Minthogy pedig a 4 áram­­irányítón az áramiránynak nem kell megfordulnia - a visszatápláló fékezés rom az áramirányítón keresztül történik -, nincs szükség 4/4-es üzemű egyenáramú szaggatós hajtásra, csupán 2/4-esre a lefelé forszírozás szükségessége miatt. Az egyenáramú szaggató igen kis áramerőssége azt jelenti, hogy a hálózatét csak igen kis értékű felharmo­nikusok terhelik. További megtakarítás érhető el azáltal, hogy főáram­­köri egyenáramú szaggató híján nincs szükség főáram­köri simító fojtótekercsre, és vizsgálataink szerint ilyet a hirtelen hálózati feíziillségváltozások állal okozott túláramú lökések csökkentésére sem szükséges alkal­mazni. Visszatápláló és ellenállás-fékezés esetén egyaránt a 9 nyomatékváltó mindig rövidrezárt állapotban ma­rad. Nagy sebességről történő visszatápláló fékezés a gép kommutációs viszonyaitól és a szükséges féklassu­lás értékétől függően történhet sorbakapcsolt ellen­állással vagy anélkül. A 28 indító ellenállás szerepelhet sorbakapcsolt fékellenállásként. Visszatápláló fék­üzemhez a 19 első kapcsolót kikapcsoljuk, a 20 második kapcsolót bekapcsoljuk. A féklassulást a gerjesztéssel befolyásoljuk. Ha a sebesség annyira lecsökkent, hogy visszatápláló fékezés már nem lehetséges — a 2 vontató­­motor kapocsfeszültsége teljes gerjesztéssel sem éri el a hálózati feszültség értékét —, akkor ellenállás-fékezés-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom