191348. lajstromszámú szabadalom • Sík homlokfelületű csőlirás radiátor

1 191 348 2 A találmány sík homlokfclülelű csőlírás radiátorra vonatkozik, amely kis heiyfoglalású, könnyen gyárt­ható és igen gazdaságosan üzemeltethető. Ismeretes, hogy a központi fűtőberendezésekről üzemeltetett konvekciós fűtőtestek (radiátorok) az utóbbi évtizedekben konstrukciós és gyártástechnoló­giai szempontból jelentősen változtak. Az öntöttvas radiátorok mellett fokozatosan megjelentek az acél­lemez radiátorok. Az acéllemez radiátorok az öntöttvas radiátorokhoz hasonló kivitelben, vagy pedig lapradiátorként kerül­nek kialakításra. Az acéllemez radiátorokon túlmenően az alumínium térhódításával egyidejűleg elterjedtek a különféle alumínium alapanyagú radiátorok is. A radiátorokkal szemben támasztott követelmények közül a legfontosabbak a hosszú élettartam, a kis hely­­foglalás, a rugalmas szabályozhatóság, valamint a köny­­nyű tisztíthatóság. Fontos természetesen az említette­ken túlmenően az esztétikus megjelenés, valamint a viszonylag alacsony előállítási és üzemeltetési költ­ség is. A jelenleg ismert és elterjedt radiátorok ezeknek a követelményeknek nem minden szempontból tesznek eleget. így például az öntöttvas, ill. acéllemez radiáto­rok alapanyaga olcsó és különösen az acéllemez radiá­torok hegesztésének gépesítésével termelékenyen gyárthatók. Az öntöttvas radiátorok korrózióra ke­vésbé érzékenyek, az acéllemez radiátorok korrózió­érzékenységét pedig az egész rendszer együttes védel­mével lehet csökkenteni. Ezen típusok legfőbb hátrá­nya, hogy a légoldali és vízoldali hőátadási tényezők nagyságrendi különbözősége miatt a lég- és vízoldal optimális felületarányát az ismert konstrukciók nem tudják megvalósítani. Ebből következően ezen radiá­torok nagy vízterfogatúnk, nagy súlyúak és nagy hcly­­foglalásúak. Az alumínium alapanyagú radiátorok elterjedésüket elsősorban az alumínium jó hővezető képességének, ill. jó alakíthatóságának, főként extrudálhatóságának köszönhetik. Az extrudálással előállítható különféle profilokkal (kihasználva a kiváltó hővezető képességet) a víz- és légoldali felületarány összhangba kerül, ezért kisebb heiyfoglalású, kisebb víztérfogatú, könnyű ra­diátorok gyárthatók. Hátránya ezen típusoknak, hogy az extrudálási tech­nológia miatt a radiátorok légoldali hőleadó felületei is nagy anyagvastagságúak, emiatt drágák. Hátrány továbbá az is, hogy az acél alapanyagú fűtési rendszer és az alumíniumradiátorok hatásos együttes korrózió­­védelme még nem megoldott. Megjegyezzük, hogy az azonos teljesítményre vonatkoztatott áruk is magasabb az acélradiátorokénál. Ismeretesek továbbá olyan hőleadó, illetve sugárzó testek, ahol a hőleadás fokozására a hőleadó közeget tartalmazó cső tengelyére merőlegesen kör alakú leme­zeket vagy spirálbordát húznak fel. Ez a megoldás kétségtelenül fokozza a hőleadást, de alkalmazásához külön burkolólemez szükséges, amely — mivel a hőt sugárzás és nem vezetés útján kapja - a teljesítményt rontja. Hátránya továbbá ennek a megoldásnak az is, hogy az egymástól elkülönített és csak az adott csodarabra illeszkedő lemezek csőlírához ne.m alkalmazhatók, mert az ilyen elrendezés az egyes csőlíraszakaszokat kialakí­tásánál fogva nem köti össze cs ez az egyenletes hő­eloszlást nem biztosítja. Találmányunk elé azt a célt tűztük ki, hogy olyan sík homlokfelületű csőlírás radiátort hozzunk létre, ame­lyik az előzőekben ismertetett hátrányos tulajdonságok­kal nem rendelkezik és az alkalmazásához szükséges kis víztérfogattal a gyors, érzékeny szabályozhatóság biztosítható, ugyanakkor pedig kedvező áramlás­­technikai paraméterekkel rendelkezik és áramlási holt­tereket nem tartalmaz. További célul tűztük ki, hogy a létrehozandó radiá­tor helyfoglalása csekély legyen és olyan szerkezeti elemekből álljon, amelyeknek gyártása magas szinten gépesíthető. A kitűzött célnak olyan radiátorral teszünk eleget, amely azzal jellemezhető, hogy homlokfelületét is ké­pező fűtőlemezzel vagy fűtőlemezekkel rendelkezik. A fűtőlemezen nyílások vannak kialakítva és a lemezek a csőlírára vannak felhúzva. A fűtőlemezcknek a csőlírán átnyúló szakaszai között további, hőátadást fokozó lemezek vannak elrendezve, amelyeknek anyaga a hőátadó lemezek anyagánál vé­konyabb. A lemezek és a csőlíra közötti fémes kapcso­latot, valamint a lemezek rögzítését az biztosítja, hogy a csöveket célszerűen a lemezeken kiképzett ún. gal­léros lyukakba „tágítják” be. A találmányunk szerinti műszaki megoldást részletei­ben egy előnyös kiviteli alak kapásán rajzmellékletcken ismertetjük, ahol az 1. ábra a radiátort elölnézetben, részben kitört hom­loklcmezzel, a 2. ábra az 1. ábra szerinti radiátor A-A metszetét mutatja be. A találmány szerinti radiátor „U” alakúra hajlított, csövekből összeállított 1 csőlírából és az 1 csőlírára felhúzott, célszerűen profilossá hajlított galléros lyu­kakkal rendelkező 2 fűtőlemezekből áll. A hőleadás fokozására a hajlított 2 fűtőlemezek közé vékonyabb anyagvastagságú, hőleadást fokozó további 3, 3a leme­zek helyezhetők el. A 2 fűtőlemezek és a hőleadást fokozó 3 lemezek rögzítése és a fémes kapcsolat bizto­sítása a csöveknek a lemezek galléros lyukaiba való betágításával történik. Az említett lemezek felfűzése az 1 csőlíra készre szerelése előtt végezhető el. Az 1 csőlíra anyaga célszerűen acél, a 2 íutőlemezek pedig alumíniumból vannak előállítva. A sík homlokfelületű csőlírás radiátor üzemeltetési paraméterei igen gazdaságosak, mert a kis víztérfogat biztosítja a gyors szabályozhatóságot, a csőlíra pedig kedvező áramlástechnikai kialakítású. A radiátor korrózióvédelmi szempontból kedvező, mivel áramlási holtterek a radiátorban nincsenek, to­vábbá az acél csőváz a fűtési rendszer többi elemével együtt hatásosan védhető. További előnye a radiátornak, hogy helyfoglalása kicsi és sík homlokfelülete esztétikus megjelenést biz­tosít. Szabadalmi igénypont Sík homlokfelületű csőlírás radiátor fűtőlemezzel, ill. -lemezekkel, csőlírával és az előző szerkezeti ele­meket egymáshoz rendelő eszközökkel, valamint egy­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom