191347. lajstromszámú szabadalom • Váltakozóáram indikátor,különösen kapcsolók és kapcsolótáblák ki- ill bekapcsolt állapotának jelzésére

1 191 347 2 A találmány tárgya váltakozóáram-indikátor, külö­nösen kapcsolók és kapcsolótáblák ki-, illetve bekap­csolt állapotának jelzésére. Ismeretes, hogy beavatkozószervek (pl. kapcsolók) mellett a beavatkozás létrejöttét indikáló eszközt (mű­szert, jelzőlámpát stb.) szokás elhelyezni. Különösen akkor szükséges ez, ha a beavatkozás közvetlenül egyéb módon nem érzékelhető. Ilyen például egy távol el­helyezett berendezés, vagy egy közeli, de nagy tehe­tetlenségű eszköz (kemence, villanyboyler stb.) mű­ködtetése. Ilyen célra legtöbbször a fogyasztóval pár­huzamosan kötött jelzőizzót szoktak alkalmazni. Ennek a módszernek hátránya, hogy nem ad teljes értékű információt, mert csak a feszültség meglétét jelzi. A jelzőlámpa akkor is világíthat, ha a főáramkor meg van szakadva (pl. kiégett a fűtőtest). A biztos információt csak a fogyasztó áramának jelzése adja. Váltakozó áram indikálására több módszer ismere­tes. Egyik az, hogy egy kisfeszültségű izzót sorbakötnek a terheléssel. A módszernek két hátránya van: Volt nagyságrendű feszültség esik az izzón, és ha kiég, meg­szakad a főáramkor működése is. Másik módszer a fogyasztóval sorbakötötl ellenálláson eső feszültség figyelése világító diódával. Hátránya ugyancsak, hogy az ellenálláson Volt nagyságrendű feszültség esik. Ehhez járul, hogy az ellenállás melegszik és a világító dióda ilyen működtetéséhez járulékos elemek (soros ellenállás, ellenpárhuzamos dióda) szükségesek. Har­madik módszer a teljesítményelektronikában haszná­latos áramváltó alkalmazása. (Ilyen jelegű megoldást ismertet például a 4,011,507 Isz. US szabadalmi leírás.) Ennek jelét rendszerint elektronika dolgozza fel, vagy műszer van rákapcsolva, amely mutatja a főáramkör­ben folyó áram értékét. Felmerülhet az a megoldás is, hogy az áramváltóra jelzés céljára műszer helyett mindösze egy jelzőizzót kötünk. Ennek a megoldásnak hátránya a jelzőizzó korlátozott élettartama, valamint az, hogy a teljesít­ményelektronikában használatos áramváltó nagymé­retű és költséges eszköz, mellette műszer alkalmazása indokolt. További lehetőség, hogy eltérve a méréseknél használt, készen kapható, nagy pontosságú és nagy­feszültségű elválasztást biztosító áramváltóktól, létre­hozunk kisteljesítményű izzót kiszolgáló, kisméretű áramváltót az áram meglétének indikálására. Ennek a megoldásnak azonban még mindig hátránya az izzó korlátozott élettartama. Ezért célszerűnek látszik ki­jelzés céljára nagy élettartamú eszköz használata. Ilyen a glimmlámpa és a világító dióda. A glimmlámpa mű­ködéséhez 100 V körüli feszültség szükséges, ami vi­szonylag igen nagy szekunder menetszámot igényel az áramváltón, ezért ez nem kedvező megoldás. Minthogy a világító dióda egyenáramú eszköz, váltakozó feszült­ségű alkalmazása esetén a fordított feszültségtől ellen­­párhuzamos diódával szokás védeni. Emellett feszült­ségre kapcsolása esetén ellenállással korlátozni kell a rajta átfolyó áramot. A találmánnyal célunk a fentiekben ismertetett hát­rányok kiküszöbölésével olyan indikátor készítése, amely váltakozó áram meglétét egyszerű, olcsón elő­állítható módon jelzi amellett, hogy az indikátor kis méreténél fogva a szokásos feszültségjelző izzók he­lyére beépíthető. A találmány alapja az a felismerés, hogy létrehozható olyan áramváltó, amely közvetlenül, kiegészítő alkat­részek nélkül képes működhetni világító diódát, s ezzel jelezni az áramkörben folyó váltakozó áramot. Neveze­tesen felismertük, hogy egyrészt ha az áramváltót úgy méretezzük, hogy a szekunder üresjárási feszültség csúcsértéke ne haladja meg a világító dióda által el­viselhető záróirányú feszültséget, akkor szükségtelenné válik az ellenpárhuzamos dióda. Másrészt az áramváltó szekunder oldali impedanciáját olyan nagyra vesszük, hogy nyitóirányú feszültség esetén a szekunder feszült­ség és a világító dióda nyitóirányú feszültségesése kö­zötti feszültségkülönbség a világító diódára megenged­hető áramnál kisebb áramot hajtson át a szekunder körön, ugyanakkor ez az áram elegendően nagy legyen ahhoz, hogy a világító dióda világítson. Ilyen feltételek biztosítása lehetővé teszi, hogy az alapvetően egyen­áramú és áramkorlátozással működtetendő eszközt közvetlenül váltakozó áramról működtessük. A találmány tehát váltakozóáram-indikátor válta­kozó feszültségű feszültségforrással és a feszültségfor­rással táplált világító diódával, különösen kapcsolók és kapcsolótáblák ki-, illetve bekapcsolt állapotának jel­zésére. A találmány lényege, hogy a feszültségforrás áramváltó transzformátor, és a világító dióda ennek szekunder kapcsaira van kötve, amikor is egyrészt |Ucs| < Hz ahol Ucs a szekunder üresjárási záróirányú csúcs feszültség, Uz a világító dióda záróirányú feszültsége; másrészt ahol usz a szekunder feszültség, uny a világító dióda nyitóirányú feszültsége, Z a szekunder kör impedanciája, iFmax a világító dióda megengedett maximális nyitó­irányú árama, T a váltakozó feszültség periódusideje, tv a szekunder kör vezetési időtartama, lvk a világító dióda világításához szükséges áram küszöbértéke. Amint látni fogjuk, ilyen feltételek betartása mellett a kitűzött feladat megoldása biztosítva van. A találmányt részletesebben rajzok alapján ismer­tetjük. Az 1. ábra a váltakozóáram-indikátor példaképpeni kiviteli alakjának kapcsolási vázlata. A 2. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alakban fellépő feszültségviszonyokat ábrázolja. A 3. és 4. ábra a váltakozóáram-indikátor további két példaképpeni kiviteli alakjának egy-egy kapcsolási vázlata. A rajzokon azonos hivatkozási jelek azonos részlete­ket jelölnek. A váltakozóáram-indikátor 1. ábra szerinti alakja L1 áramtekercsből és L2 szekunder tekercsből álló Tr áramváltót tartalmaz. Az L2 szekunder tekercs kap­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom