191339. lajstromszámú szabadalom • Herbicidek fitotoxikus hatásának csökkentésére szolgáló, fenil-pirimidin-származékokat tartalmazó antidotum készítmények

7 191 339 8 1962 119. oldal irodalmi helyen ismertetett módon végezzük. A találmány szerinti, az (1) általános képletnek meg­felelő hatóanyagot tartalmazó antidotumokat a herbicid hatóanyagokkal együtt is alkalmazhatjuk. Az (I) általános; képletű vegyületeket a szokásos segédanyagokkal együtt alkalmazzuk készítmények alakjában. Ilyen készítmények az cmulgcálha'ó kon­­ccntrálumok, a közvetlenül permetezhető vagy hígít­ható oldatok, hígított emulziók, permetezőporok, old­ható porok, szórható szerek, granulátumok és polimer anyagokban lévő kapszulázott készítmények. Az ilyen készítményeket ismert módon állítjuk elő. Az alkal­mazási módokat, így a permetezést, ködképzést, poro­zást, szórást vagy öntést a szer milyensége szerint, vala­mint a választott cél és az adott körülmények figye­lembevételével választjuk meg. A készítményeket, azaz az (1) általános képletnek megfelelő hatóanyagot és a szilárd vagy folyékony adalékanyagot tartalmazó szereket, formákat vagy összetételeket ismert módon állítjuk elő. így például a hatóanyagokat alaposan összekeverjük cs/vagy összc­­őröljük töltőanyagokkal, oldószerekkel, szilárd vivő­anyagokkal és adott esetben felületaktív anyagokkal (tenzidekkel). Oldószerekként a következő anyagok jöhetnek szá­mításba: aromás szénhidrogének, előnyösen a 8-12 szénatomos frakciók, például a xilolelegyek vagy he­lyettesített naftalinok, ftálsav-észterek, így dibutil­­-ftalát, továbbá alifás szénhidrogének, így ciklohexán vagy paraffinok, alkoholok és glikolok, valamint ezek éterei és észterei, így etanol, etilénglikol, etilénglikol­­-monometíl- vagy etil-éter, ketonok, így ciklohexanon, erősen poláros oldószerek, így az N-metil-2-pirrolid >n, dimetil-szulfoxid vagy dimctil-formamid, valamint adott esetben epoxidált kókuszdióolaj vagy szójaolaj, továbbá a víz. * Szilárd vivőanyagok például a következők lehetnek: porozószerekhéz és diszpergálható porokhoz rendsze­rint természetes kőzetlisztet, így kalcitot, talkumot, kaolint, montmorillonitot vagy attapulgitot használunk. A fizikai tulajdonságok javítására nagy diszperzitású kovasavat vagy nagy diszperzitású szívóképes polimeri­­zátumokat alkalmazunk. Szemcsézett, adszorpcióképes granulátum-vivőanyagokként pórusos anyagok, így horzsakő, téglatörmelék, szepiolit vagy bentonit, nem szorpcióképes vivőanyagokként pedig például kalcit vagy homok jönnek számításba. Ezenkívül szervetlen vagy szerves eredetű előgranulált anyagok, különösen a dolomit vagy aprított növényi maradékok is alkal­mazhatók. Felületaktív anyagokként a formálandó (I) általános képletű hatóanyagtól függően nem ionos, kationos és/vagy anionos tenzidek jönnek számításba, amelyek jó emulgeáló, diszpergáló és nedvesítő tulajdonságok­kal rendelkeznek. Tenzideken tenzidelegyeket is érteni kell. Alkalmas anionos tenzidek mind az úgynevezett víz­oldható szappanok, mind a vízoldható szintetikus felü-; letaktív anyagok lehetnek. ! Vízoldható szappanokként az alkálifém-, alkáliföld­fém- vagy adott esetben helyettesített ammóniumsók, elsősorban a 10-22 szénatomos zsírsavak ilyen sói, például az olaj- vagy sztearinsav, vagy a természetes zsírsavelegyek, így a kókuszdióból vagy a faggyúból kivont zsírsavak Na- vagy K-sói használhatók. Meg­említjük még a zsírsav-metil-taurinsókat is. Gyakrabban kerülnek azonban felhasználásra az úgy­nevezett szintetikus tenzidek, különösen a zsíralkohol­­szulfonátok, zsíralkoholszulfátok, szulfonált benzimida­­zol-származékok vagy az alkil-aril-szulfonátok. A zsíralkoholszulfonátok vagy -szulfátok rendszerint alkálifém-, alkáliíöldíém- vagy adott cselben hclyel­­lesílell nmmőniumső formában vaunak és 8-22 szén­­atomos alkilcsoportot tartalmaznak. Az alkilcsoport megjelölés valamely acilgyök alkilrészét is magában foglalja. Ilyen sók a ligninszulfonsav, a dodecil-kénsav­­-észter vagy természetes zsírsavakból előállított zsír­­alkoholszulfát-elegyck Na- vagy Ca-sói. Ide tartoznak a kénsav-észterek és szulfonsavak olyan sói, amelyek zsíralkohol-etilén-oxid-addiktumokat tartalmaznak. A szulfonált benzimidazol-származékok előnyösen 2 szul­­foncsoportot és egy 8-22 szénatomos zsírsavmaradékot tartalmaznak. Az alkil-aril-szulfonátok például a do­­decil-benzolszulfonsav, adibutil-naftalinszulfonsavvagy egy naftalinszulfonsav-formaldehid kondenzációs ter­mek Na-, Ca- vagy trietanol-amin-sói lehelnek. Ezenkívül megfelelő foszfátok, így valamely p-nonil­­-fenol-(4-14)-etilén-oxid-adduktum foszforsav-észter­­sói is számításba jönnek. Nemionos tenzidekként elsősorban alifás vagy ciklo­­ali'ás alkoholok, telített vagy telítetlen zsírsavak cs alkil-fenolok poliglikol-étcr-származckai jönnek szá­mításba, amelyek 3—30 glikol-éter-csoportot és 8-20 szénatomot tartalmaznak az (alifás) szénhidrogénrész­be 1 és 6—18 szénatommal rendelkeznek az alkil-fenolok alti (részében. További alkalmas nemionos tenzidek a vízoldható, a polipropilénglikolon, etilén-diamino-polipropiléngli­­ko<on és az alkilláncban I—10 szénatomot tartalmazó ah il-propilén-glikolon 20-250 elilénglikol-éter-cso­­po'tot és 10-100 propiléngiikol-éter-csoportot tartal­mazó poli(etilén-oxid) adduktumok. Az említett vegyü- Ietek általában 1-5 etilénglikol-egységet tartalmaznak egy propilénglikol-cgységre számítva. Nemionos tenzidek például a nonil-fenol-polietoxi­­-etanolok, a ricinusolaj-poliglikol-éterek, a polipropi- Ién-poli(etilén-oxi)-adduktumok, a tributil-fenoxi-poli­­etoxi-etanol, a polietilénglikol és az oktil-fenoxi-poli­­etoxi-e tanok Számításba jönnek továbbá poli(oxi-etiIén)-szorbi­­tán-zsírsav-észterek is, így a poli(oxi-etilén)-szorbitán­­-trioleát. Kationos tcnzidckncl mindenekelőtt olyan kvatemer ammóniumsóról van szó, amelyek N-szubsztituensek­­ként legalább egy 8-22 szénatomos alkilcsoportot tar­talmaznak, további szubsztituensekként pedig rövid szénláncú, adott esetben halogénezett alkilcsoportot, benzilcsoportot vagy rövid szénláncú hidroxi-alkil­­csoportot hordoznak. A sók előnyösen halogenidek­­ként, metil-szulfátokként vagy etil-szulfátokként van­nak jelen, előnyös például a sztearil-trimetil-ammó­­nium-klorid vagy a benzil-di(2-klór-etil)-etil-ammó­­nitim-bromid. A formálási technikában használatos tenzideket töb­bek között például a következő irodalmi helyek ismer­te: ik: „McCutcheon’s Detergents and Emulsifiers Annual” MC Publishing Corp., Ringwood, New Jersey, 1979. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom