191336. lajstromszámú szabadalom • Eljárás herbicid hatású fenoxi-alkán-karbonsav-észterek tárolható, koncentrált emulziójának előállítására

1 191 336 2 A találmány tárgya eljárás egy vagy két herbicid hatású fenoxi-alkánkarbonsav-észter tárolható, vizes alapú koncentrált emulziójának előállítására. A fenoxi-alkánkarbonsavak a leginkább használatos hcrbicidck közé tartoznak. Aminokknl, ásványi savak­kal képzett sóik vagy észtereik, mint pl. izopropil-, butil-, butil-glikol- vagy 2-etil-hexil-észteriik alakjában alkalmazzák őket. Az észterek alkalmazása azzal az előnnyel jár, hogy gyorsabban hatolnak a növénybe, és ezért alkalmazásuk kevésbé időjárásfüggő. Vízoldha­tóságuk kicsiny, olajokban, mint Diesel-olajban, kero­zinban, petroléterben, xilolokban, ciklohexanonban, izofornban vagy nagymértékben tisztított szénhidrogé­nekben azonban oldhatók. Az észtereket általában ilyen oldószerekben oldják, és az oldathoz valamely emulgeátort adnak. Ennek következtében koncentrált, átlátszó, emulgeálható oldat (emulziós koncentrátum ; EC) képződik, amelyet a szántóföldön történő lelhasz­­nálás előtt vízzel hígítanak. Ilyenkor olaj a vízben típusú emulzió képződik. A 307 802 sz. osztrák szabadalmi leírás szerint arra is lehetőség van, hogy a peszticidek tárolása céljára hatóanyagból, ásványi olajból, vízből és segédanyagok­ból olaj a vízben típusú, nagy viszkozitású készítmé­nyeket állítsunk elő, melyeket azután alkalmazás cél­jára, kis idővel a használat előtt, oldószerből és disz­­pergálószerből álló adalékkal jó folyóképességű víz az olajban típusú diszperzióvá, „fordított emulzió”-vá alakítunk át. Mindkét fajta készítmény - nevezetesen az általában használt emulzió-koncentrátum, és a nagy viszkozitású diszperzió használata is — súlyos hátrányokkal jár, ami­nek oka az alkalmazott oldószerekben van. Valamennyi általában használatos oldószer - mint a legtöbb szerves oldószer — ártalmas az egészségre, de mindenek előtt éghető. így a nagymértékben tisztított, főként alifás szénhidrogéneknek 40 °C-tól 80 °C-ig terjedő, az izo­­foronnak 93 °C, a ciklohexanonnak 44 °C, a leggyak­rabban alkalmazott xiloloknak csak 25 °C lobbanás­pontja van. így az ilyen oldószerek felhasználásával előállított emulziókoncentrátumok is éghetők, és így a múltban többször fordultak elő raktártüzek, mind a gyártóknál, mind az alkalmazóknál. Ezzel szemben azt találtuk, hogy bizonyos segéd­anyagok használata mellett mód van olyan tárolható, vizes alapon felépített, nagymértékben koncentrált herbicidészterek előállítására, amelyek nem éghetők és oldószer vonatkozásában egészségre nem ártalma­sak. Az a körülmény, hogy tárolható fenoxi-észter­­emulziók előállítására vizes közeg is alkalmazható, azért meglepő, mert a fenoxi-észterek - ha még oly csekély mértékben is — vízben oldhatók, és ezért el­­szappanosíthatók. A találmány tárgya — közelebbről meghatározva - eljárás herbicid hatású fenoxi-alkánkarbonsav-észterek vizes alapú, 30-75 tömeg% hatóanyag-tartalmú és 50—3000 mPa.s viszkozitású, tárolható, koncentrált emulziói előállítására, olajoldható emulgeátor és víz­oldható diszpergátor alkalmazásával, mely abban áll, hogy a 30-75 tömeg% hatóanyag-tartalmú és 50- 3000 mPa.s viszkozitású, vizes alapú koncentrátum előállítására egy vagy két fenoxi-alkánkarbonsav-ész­­terből és legalább egy, az észterben oldható ionos vagy nemionos, 9—16 HLB-értékű emulgeátorból olyan 1 oldatot készítünk, amely 100 tömegrésznyi mennyiség­ben 1—10 tömegrész emulgeátort vagy emulgeátor­­keveréket tartalmaz, ezt az oldatot olyan II vizes oldat­tal keverjük össze, amely egy ionos vagy nemionos, vízoklhaló diszpergátort - előnyösen foszfatidált alkil­­-aril-poli(etilén-oxid)-ot, így foszfatidált nonil-fenil­­-poli(etilén-oxid) ot vagy zsíramin-etilén-oxid-konden­­zátumokat — és adott esetben valamely szokásos fagyás­­gátló szert —, előnyösen etilén-glikolt, glicerint vagy karbamidot - és/vagy valamilyen szokásos habzás­­gátló szert — előnyösen nemionos szilikonemulziókart - tartalmaz, mimellett ezen vizes II oldat 100 részére 0,5—5 tömegrész diszpergátort alkalmazunk, majd az elegyet 15—90 °C hőmérsékleten 1—5 /ítm cseppmére­­tűre homogenizáljuk és szükség esetén a homogenizálás előtt vagy után az elegy pH-értékét, előnyösen nát­­rium-hidroxiddal, 4 és 10 közé állítjuk be, majd a ho­mogenizált elegyet a II vizes oldattal a kívánt végső térfogatra hígítjuk. A találmány szerinti, nagymértékben koncentrált emulziót a komponensek összekeverése vagy két oldat egyesítése útján állítjuk elő. Az I oldat a fenoxi-észtert vagy észtereket, meg egy, az észterben oldható emul­geátort tartalmaz, a II oldat egy vízben oldható disz­pergátort, valamint adott esetben fagyásgátló szert, hígítószert, habzásgátló szert vagy színezékanyagot tar­talmaz. A fenoxi-észterekben oldható, vagyis zsíroldható emulgeátorok a hatóanyagot a külső fázisba viszik át. Ilyen, 9-16 közötti HLB- („hydrophil-liophil-balance”-) értékű emulgeátorok a zsírsav-poli(ctilén-glikol)-ész­­terek, a zsíralkoholok, mono- vagy digliceridck és alkil-fenolok poli(etilén-glikol)-észterei, továbbá a pcli(etilén-glikol)-po!i(propilén-glikol) blokkpolime­rek. Az emulgeátorok önmagukban, egymással képe­zett keverékeik vagy 8—24 szénatomszámú alkil-ben­­zolszulfonsavak ammonium-, kalcium-, magnézium-, kálium-, nátrium- és ónsóival képezett keverékeik alak­jában használhatók. Különösen alkalmasak a zsírsav­­-poli(etilén-glikol)-észterek vagy poli(oxi-etilén)-poli­­(oxi-propilén) blokkpolimerek alkil-aril-szulfonátokkal együtt. Az I oldatban a zsíroldható emulgeátorok 1—10 tö­megrész koncentrációban, azaz 1,01-11,1 tömegrész emulgeátor 100 tömegrész észter mennyiségben, elő­nyösen 2—4 tömegrész emulgeátor 100 tömegrész 1 oldat mennyiségben vannak jelen. A koncentrált, tárol­ható emulziókban az emulgeátorok többnyire 0,5-5 tömeg% mennyiségben, különösen 1-2 tömeg% meny­­nyiségben vannak jelen. A vízoldható diszpergátor a belső fázis eloszlását pl. a részecskék elektrosztatikus feltöltése vagy egyéb, kitaszítást előidéző erők, mint pl. sztérikus gátlás útján stabilizálja. Ez a diszpergátor lehet ionos vagy nem­ionos, előnyösen azonban anionos és nagymolekulás. Ilyen vízoldható ionos diszpergátorok például a fosz­­fátozott alkil-aril-poli(etilén-oxid)-ok, különösen a 2-20 mól ctilén-oxid-tartalmú foszforílezett nonil­­-fcnil-poli(etilén)-oxid, ill. ennek sói, továbbá a fosz­­forilezett poli(sztiril-feniI)-poli(etilén-oxid) ammó­niám-, nátrium-, káliumsói. Nemionos diszpergátorok például a zsíramin-etilén-oxid-kondenzátumok. Külö­nösen alkalmas diszpergátorok a foszfatidált alkil-arit­­-(poli-etilén-oxid)-ok. A 11 oldatban a vízoldható diszpergátor általában 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom