191327. lajstromszámú szabadalom • Növényi egyedfejlődést serkentő nyom- és ritkaelem tartalmú természetes, főként alumíniumhidroszilikátos ásványkompozitumok és eljárás növények fejlődésének fokozására

s ISI 327 6 2. táblázat (folytatás) Kompozitumok kialakításához alk i - mázott természetes kőzet összetéh .c Komponens (g/t) A típus B típus C típus Yb 2,5 1,6 2,5 Nb 16 25 25 In 1 1 1 Sn 4 4 4 Zn 40 60 40 B 4 10 1 A nyers, bányaállapotú mordenit, klinoptilolit, montmorillonit, felületaktív kőzetüveg tartalmú kőze­teket célszerűen több dm-es darabokban fejtettük, majd durva előtörés után szárításnak vétettük alá. A szárítás hőmérséklete nem haladhatja meg a 300 °C-ot. Az előtört, szárított anyagot pofástörő — hen­gerestörő — kalapácsostörő gépsor alkalmazásával 2,0 mm-es szemcsézet alá aprítottuk. Az aprítás után kapott kőzetőrleményeket vibrációs szitán szétválasz­tottuk az alábbi szemcsézet szerint: 1.6 mm fölött 1.6 mm alatt A növényi egyedfejlődésre gyakorolt hatás a nyert 1,6 mm alatti szcmcscfrakciók esetében, 9 : 1 arányú talajkeverékként való alkalmazással, vagy a vetőmag­gal együtt vetve, a következő példákból tűnik ki. 2. példa Az „A” kőzettípusból nyert ásványkeverék növényi egyedfejlődésre gyakorolt hatásának vizsgálata A kapott kőzetőrleményt 9:1 arányban talajjal keverve, vagy a vetőmaggal együttesen vetve, a vető­mag-súly százszorosában adagolva helyezzük a növény által érintett talajkörzetbe. A kőzetőrlemény csírá­zásra és növekedésre gyakorolt hatásai középkötöü, barna erdő talajon a következők: Kapott eredmények Befolyá- 9.] tajaj. Vetőmagsúly Sor- .. , keveréknél százszorosánál Kontroll növény __________________________ .. , megneve­zése kelés, % fejlő­dés, % kelés, % fejlő­dés, %- növé­nyeknél, % 1. Hónapos retek 130 140 120 130 100 2. Sárga­dinnye 120 140 115 120 100 3. Hagyma 110 150 110 150 100 4. Paradicsom 105 140 105 130 100 A ,,B” típusú ásványkeverék hatásának vizsgálata 3. példa Kapott eredmények Befolyá- 9:3 talaj- Vetőmagsúly Sor- s0, keveréknél százszorosánál Kontroll növény_________________________ növé­megneve­zése kelés, % fejlő­dés, % kelés, % fejlő­dés, % nyéknél. % 1. Hónapos retek 110 110 105 105 100 2. Sárga­dinnye 110 110 105 105 100 3. Hagyma 110 110 115 115 100 4. Paradicsom 120 110 130 110 100 4. példa Dohány csírázásának és fejlődésének befolyásolása „A”, „B”, „C” ásványkeverékekkel A felhasználás fóliasátor alatti térben történt. A palán(ancvclő lelép talajára 3 cm-cs réteget terí­tettünk a fentiekben megjelölt komponensekből. Erre 1,5 cm vastagságban magházföldet szórtunk. A dohánymag vetése így közvetlenül a magházföldbe történt. A vetést követően 0,3—0,5 cm vastagságban takaróföldet hintettünk a kísérleti ágyásokra. Az alkalmazott dohányfajta: Nyírségi-1 A vetett magmennyiség: 0,2 g/m2 A vetés időpontja: 1980. március 28. A mérés időpontja: 1980. április 25. A kelés kezdete: 1980. április 6. A fejlettségi sorrend: 1980. április 25-én: 1. „A”-val kezelt 2. „B"-vcl kezelt 3. „C”-vel kezelt 4. Kontroll A gyökérfejlettség, azaz a gyökérnyaktól a tenyésző csúcsig mért távolság április 25-én a következők sze­rint alakult: Kontroll: 71 mm = 100,00% „A” 92 mm = 129,57% „B” 110 mm = 154,92% „C” 92 mm = 129,57% A kísérlettel kapcsolatos általános megállapítások: a) A komponensekkel kezelt parcellákban a kelés erő­teljesebb és egyenletesebb volt. b) A palánták fejlettsége kereszt állapotban (április 14-én) jelentősen fejlettebb volt a kontrolihoz viszonyítva. c) A palántanevelés időtartama 4-5 nappal lerövidült. 5 10 15 20 25 30 35 40 4:5 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom