191296. lajstromszámú szabadalom • Eljárás amid-származékok előállítására

képződött diasztereoziomereket frakciónál t kristályo­sítással vagy - előnyösen - kromatográfiás úton elkülönítjük egymástól, majd az egyedi észtereket a megfelelő alkoholokká hidrolizáljuk. Optikailag aktív acil-anilideket úgy is előállíthatunk, hogy a felsorolt reakciókban optikailag aktív kiindulási anyagokat vagy optikailag aktív reagenseket használunk fel. Miként már korábban közöltük, ä (II) általános kcplctű acil-anilidck anti-androgén hatással rendel­keznek. Az anti-androgén hatást kifejlett him patká­nyokon vizsgáltuk; a hatásos vegyületek 4 egymást követő napon át orálisan adagolva csökkentették az állatok ondóhólyagjának súlyát. A (II) általános kép­­letű acil-anilideket gyógyászatban például a jóindula­tú és rosszindulatú prosztata-megbetegedések kezelé­sére, továbbá az androgén-színttől függő rendellenes­ségek, például acnc, túlszőrösödés vagy faggyúmirigy­­túltcrmelés kezelésére használhatjuk fel. A (II) általá­nos képletű vegyületeket háziállatok ovulációjának serkentésére is alkalmazhatjuk. A (II) általános képletű acil-anilidek előnyös képvi­selőinek anti-androgén aktivitása az ismert, rokon­­szerkezetű flutamid vagy hidroxi-flutamid hatásának tízszeresét is elérheti. Patkányokon végzett kísérletek­ben megállapítottuk, hogy a vegyületek a hatásos dózisban semmiféle toxikus mellékhatást nem idéznek elő. A (II) általános képletű acil-anilideket a humán- és állatgyógyászatban gyógyászati készítmények formá­jában használjuk fel. A gyógyászati készítmények a hatóanyagon kívül ismert gyógyszerészeti hígító-, hordozó- és/vagy segédanyagokat tartalmaznak, A gyógyászati készítmények orálisan adagolható gyógyszerformák, például tabletták, kapszulák, vizes vagy olajos oldatok vagy szuszpenziók vagy emulzi­ók, parenlcrálisan adagolható készítmények, így steril oldatok vagy szuszpenziók, helyileg alkalmazható ké­szítmények, például kenőcsök vagy balzsamok, vagy análisan vagy vaginálisan adagolható kúpok lehet­nek. A gyógyászati készítmények egy vagy több további gyógyhatású anyagot, például anti-ösztrogén ható­anyagot (így tamoxifent), aromatáz-inhibitort (így tcstolaklon vagy amino-glutctajúidot), progcszlint (így medroxi-progeszteron-acetátot), gonadotropin­­szekréciót gátló anyagot (például danazolt), LH - RH analógot (például buserelint), citotoxikumot (például ciklofoszfamidot), antibiotikumot (például penicillint vagy oxi-tctraciklinl) és/vagy gyulladásgátló ható­anyagot, például - elsősorban helyi felhasználás ese­tén - fluocinolon-acetonidot is tartalmazhatnak. A (II) általános képletű acil-anilideket melegvérű­­eknek rendszerint 0,1-125 mg/kg-os dózisban adhat­juk be. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korláto­zása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertet­jük. /. példa 1,7 g 2-hidroxi-2-mclil-3-(fcnil-tio)-propionsav 40 ml N,N-dimetil-acetamiddal készített, - 15 °C-os ol­datába keverés közben 0,6 ml tionil-kloridot adago­lunk olyan ütemben, hogy az oldat hőmérséklete ne haladja meg a - 15 °C-ot. A reagens beadagolása után az elegyet 15 percig — 15 °C-on keverjük, majd 1,5 g 4-ciano-3-(trifluor-metil)-anilint adunk hozzá. Az elegyet 30 percig - 15 °C-on, majd 15 órán át szobahőmérsékleten keverjük, és ezután 800 ml vizbe. Az elegyet hatszor 80 ml dietil-éterrel extraháljuk. Az extraktumokat egyesítjük, kétszer 50 ml 3 n vizes sósavoldattal, 50 ml telitett vizes nátrium-klorid ol­dattal, kétszer 50 ml telített vizes nátrium-hidrogén­­karbonát oldattal, majd ismét 50 ml telitett vizes nát­rium-klorid oldattal mossuk, megnézium-szulfát fö­lött szárítjuk, és csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot Merck 7734 típusú szilikagéllel töltött oszlopon kromatografáljuk, eluálószerként metilén­­kloridot használunk. A terméket 5 : 1 térfogatarányú toluol/pctrolélcr (forráspont-tartomány; 60 - 80 °C) clcgyből kristályosítjuk. 1,0 g 81,5—83 °C-on olvadó 4 - ciano - 3 - (trilluor - metil) - N - [2 - hidroxi - 2 - metil - 3 - (fenil-tio) - propionil] - anilint kapunk. A kiindulási anyagként felhasznált 2-hidroxi-2- metil-3-(fenil-tio)-propionsavat a következőképpen állítjuk elő: „A" módszer 7,7 g tio-fenol és 2,9 g nátrium-hidrid (60 %-os ásvány olajos diszperzió) 75 ml tetrahidro-furánnal készített szuszpenziójához keverés közben, nitrogén atmoszfrérában, 20 perc alatt 4,06 g 2,3-epoxi-2- metil-propionsav-metil-észter 40 ml tetrahidro-furán­nal készített oldatát adjuk. A reakcióelegyet 15 percig szobahőmérsékleten, majd 4 órán át 60 °C-on kever­jük, ezután lehűtjük, és az clcgybe semleges kémhatás eléréséig 5 ml ctanol és 0,5 ml tömény kénsav elegyét csepegtetjük. Ezután az elegyhez 10 g kálium-hidro­­x:d 30 ml vízzel és 150 ml etanollal készített oldatát adjuk, és az elegyet 22 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A szerves oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk, a maradékhoz 50 ml vizet adunk, és az elegyet kétszer 25 ml dietil-éterrel mossuk. Ezután a vizes oldatot tömény vizes sósavoldattal megsavanyít­­juk, és négyszer 100 ml dietil-éterrel extraháljuk. Az extraktumokat egyesítjük, 50 ml telített vizes nátri­um-klorid oldattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd bepároljuk. A maradékot 5 : 1 térfo­gatarányú petroléter (forráspont-tartomány 60-80 °C)/toluol clcgyből kristályosíthatjuk. 95,5 — 97 eC-on olvadó 2 - hidroxi - 2 - metil - 3 - (feni! - tio) - propionsavat kapunk. 2. példa A I. példában ismertetett eljárással állítjuk elő all. táblázatban felsorolt (lia) általános képletű acil-anili­deket a megfelelő anilin-vegyületekbő! és 2-hidroxi­­szubsztituált alkánkarbonsavakból. A kiindulási anyagokként felhasznált anilinek mindegyike ismert vegyüld. A 2-hidroxi-szubszti­­tuált-alkánkarbonsavakat az I. példában ismertetett „A” módszerrel, vagy a későbbiekben ismertetendő „B” módszerrel állíthatjuk elő. Az új karbonsavak olvadáspont-adatait a III. táblázatban közöljük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom