191285. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N-metil-karbamátok N-oxalil-származékait tartalmazó inszekticid, akaricid és nematocid szerek és eljárás az N-metil-karbamátok N-ocxalil-származékainak előállítására
5 191 285 6 például oly módon, hogy a hatóanyagokat a vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt lévő cseppfolyós gázokkal és/vagy szilárd hordozókkal összekeverjük és adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgcálószerckct és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképzőszereket is alkalmazunk. Amennyiben hordozóanyagként vizet alkalmazunk, az elegyhez szerves segédoldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként például aromás vegyületeket, például xilolt, toluolt vagy alkil-naftalinokat, klórozott alifás vagy aromás szénhidrogéneket, például klórbenzolokat, klór-etiléneket vagy metilén-kloridot, alifás szénhidrogéneket, például ciklohexánt vagy paraffinokat, például kőolajfrakciókat, alkoholokat, így butanolt vagy glikolt, valamint ezek étereit és észtereit, ketonokat, így acetont, metil-etil-ketont, metilizobutil-ketont vagy ciklohexanont, erősen poláris oldószereket, így dimctil-formamidot, dimctií-s/.ulfoxidot és vizet használhatunk fel. Cseppfolyósított gáznemű vivő- vagy hordozóanyagokon olyan folyadékok értendők, amelyek normális hőmérsékleten és nyomáson gázhalmazállapotúak, így aeroszol hajtógázok, például halogén-szénhidrogének, így freon, vagy szénhidrogének, például propán, nitrogén vagy szén-dioxid; szilárd hordozóanyagként a természetes kőzetlisztek, így a kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatóinaföld és szintetikus kőzetlisztek, például nagydiszperzitású kovasav, alumínium-oxid és szilikátok jöhetnek szóba; szemcsékbe szilárd hordozóanyagként tört és frakciónál természetes kőzetek, például kaiéit, márvány, horzsakő, szepiolit, dolomit alkalmazható, valamint előállíthatunk szintetikus szemcséket szervetlen vagy szerves lisztekből és szemcséket előállíthatunk szerves anyagból, például falisztből, kókuszhéjból, kukoricacsutkából és dohányszárból; emulgeálószerként és/ vagy habképző anyagként nemionos és anionos emulgeátorokat, például poli(oxi-etilén)-zsírsav-észtert, poli(oxi-etilén)-zsíralkohol-étert, például alkil-aril-poliglikol-étert, alkil-szulfonátokat, alkil-szulfátokat, arilszulfonátokat, például tojásfehérje-hidrolizátumot; diszpergálószerként például lignin-szulfit-szennylúgot és metil-cellulózt alkalmazhatunk. A készítményekben előfordulhatnak kötőanyagok is, amelyek a tapadást segítik elő, például karboximetil-cellulóz, természetes és szintetikus por alakú, szemcsés vagy latex-formájú polimerek, például gumiarábikum, poli(vi nil-alkohol), poli(vinil-acetát). Festékek, például szervetlen pigmentek, például vasoxid, titánoxid, ferrociánkék és szerves festékek, mint például alizarin, azo-fémftalo-cianin-színezékek és nyomelemek, mint például vas, mangán, bór, réz, kobalt, molibdén és cink sók is felhasználhatók. A készítmények általában 0,1—60 tömeg%, előnyösen 0,5—60 % hatóanyagot tartalmaznak. A készítményeket más hatóanyagokkal, például inszekticidekkel, csalogatóanyagokkal, sterilizálószerrel, akaricid, nematocid, fungicid szerrel, herbiciddel, növényi növekedést szabályozó szerrel keverhetjük össze. Az inszekticidekhez tartoznak a foszforsavészterek, karbamátok, karbonsav-észterek, klórozott szénhidrogének, fenil-karbamidok, mikroorganizmusok által termelt anyagok stb. A készítményeket olyan anyagokkal is kombinálhatjuk, amelyek fokozzák a hatóanyag hatását anélkül, hogy a hozzáadagolt anyag biológiailag aktív lenne. A hatóanyagokat a szokásos módon formálhatjuk. A kereskedelemben forgalomban lévő készítmények hatóanyagtartalma széles tartományon belül változhat. Az alkalmazási forma hatóanyagkoncentrációja 0,0000001-60 t%, előnyösen 0,0001-1 tömeg%. Az alkalmazás az alkalmazási formának megfelelő módon történik. Egészségügyi és raktárkártevők elleni alkalmazáskor a hatóanyagok azzal tűnnek ki, hogy a fán és agyagon tartós hatásuk van és meszelt felületen jó az alkáli stabilitásuk. Előállítási példák I. A kiindulási anyagok előállítása la.) (1 ) képletű 2,3-dihidro-2,2-dimetilben zofu ranil -7 -N-(kl ór -o xalil )N-metil-karbamát * 12,2 g 2,3-dihidro-2,2-dimetiI-benzofuranil-7-N- metil-karbamát 100 ml klór-benzollal készített oldatához 5,4 ml oxalil-kloridot csepegtetünk, majd az oldatot lassan 60-80 °C-ra melegítjük a gázfejlődés befejeződéséig, kb. 4 óra hosszat. Az így keletkezett oldatot felhasználhatjuk a végtermékek előállítására. A klór-benzolt vákuumban ledesztillálva 15 g nyúlós olaj marad vissza, amely gázkromatogramm szerint 96 % kívánt vegyületet és 4 % klór-benzolt tartalmaz. A vegyidet 161 °C-on forr bomlás nélkül 0,01 mbar nyomáson. lb. ) (2) képletű fenil-N -(klór -oxalil)-N -metil -karbamát A fentiekhez hasonlóan 151 g fenil-N-metil-karbamátot 127 g oxalil-kloriddal reagáltatunk 1 liter klórbenzolban. 220 g (91%) színtelen olajat kapunk, amely 0,01 mbar nyomáson 142 °C-on forr. lc. ) (3) képletű 3,5 -dimetil-4-(metil-tio)fenil-N-(klór-oxalil)-N-metil-karbamát Az 1. példához hasonlóan 112,5 g 3,5-dimetil-4- (metil-tio)-fenil-N-metil-karbamátot 500 ml klór-benzolban 63,5 g oxalil-kloriddal reagáltatunk. Az oldószer lepárlása után kristályos terméket kapunk, melyet diizopropil-éterrel mosunk. Termelés: 152 g (96%), op.: 100-104 °C. Analóg módon kapjuk az alábbi vegyületeket: Id.) a (4) képletű [a-naftil-N -(klór-oxalil)-N -metil-karbamát] -ot 100 %-os termeléssel. Op.: 85—90 °C. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
