191276. lajstromszámú szabadalom • Tárolótasak
7 191 276 8 metán, 2,2-bisz-(4’-aminociklohexil)-propán, 3,3’ -dimetil - 4,4’ - diaminodiciklohexilmetán, tereftálsav vagy annak dimetilésztere, 1,6-diamino-2,2,4-trimetilhexán, l,6-diamino-2,4,4-trimetilhexán, I - amino - 3 - aminometil - 3,5,5 - trimetilciklohexán, polietilén, etilén-, propilén-, butilén-, vinilészterek és telítetlen alifás savak keverék polimerei, valamint ezek sói és, észterei használatosak. j Poliakrilátok alatt olyan poliakrilsavésztereket ér- j tünk, melyek akrilsavból, valamint metakrilsavból | vezethetők le, mint például a polimetilmetakrilát. A kötőréteg anyagaként olefin-vinilacetát kopoli-, mert vagy poliuretánt használunk. Ilyen olefin-poli- ' merek a polietilén, polipropilén, poli-n.butilén, poliizobutilén, halogénezett polietilének, szulfoklórozott polietilének és hasonlók, melyeket az előzőekben említettünk. Az ilyen kopolimerek vinilacetát tartalma 5-70, előnyösen 10-50, különösen előnyösen 15-40 súly%. A vinilacetát tartalom lehet például 28 súly%. Mint ezt az előzőekben említettük, a polietilén : olvadáspontja növekvő vinilacetát-tartalommal kb. : 125 ”C-ról kb. 70 °C-ra csökken 30 súly%-os VAC-j tartalom esetén. Az ilyen kopolimer 100 °C feletti! sterilizálási hőmérsékletnél természetesen elolvad. En- • nek a kopolimernek megkívánt kaucsuk rugalmassága azonban 35 96-ról 55 %-ra nő 30 % vinil-acetáttartalomnál. > Az ilyen anyagok ezen túlmenően mind a lényegé- j ben hasonló vagy azonos poliolefin anyagból készült tasakanyaggal, mind a csodarab vagy betétdarab anyagával hegeszthetők. Ezért előnyös a kötőréteg és a tasak előállítására ugyanazt a poliolefin anyagot felhasználni. A kötőréteg anyagaként előnyösen valamely, az előzőekben említett vinilacetát tartalmú etilén-vinilacctát kopolimert használunk, a tasak anyagaként pedig előnyösen polimerizált etilén- vagy propilénvegyületeket. Különösen előnyös a kötőréteg anyagaként EVA-t (etilén-vinilacetát kopolimert) és a tasak anyagaként polietilént használni az előzőek szerinti tömegarány mellett. j Alkalmas polimetánokhoz tartoznak például az olyan poliuretánok, melyek előállítására szénsav, adi-, pinsav, ftálsav, trimellitsav, szebacinsav, maleinsav vagy elándiol, acetát és/vagy vinilpropionát, vinilklorid-vinil- adott esetben szabad hidroxilcsoportokat tartalmazó 4,4’-dioxi-2,2’-difenilpropánból és epiklórhidrinből előállított epoxivegyület, valamint vinilidénklorid-kopolimer alapú poliészterpoliolt használunk. A kötőréteg vastagsága nem kritikus, de legalább 0,1 mm-nél nagyobbnak és gyakorlati meggondolásból 7 mm-nél kisebbnek kell lennie. A kötőréteg előnyösen 0,1—4 mm vastag. „Csődarab’’ vagy „betétdarab” alatt egy vagy több, csőalakú testtel vagy csőalakú nyílással rendelkező betéttestet értünk, amely biztosítja a tasak belső tere és e csőalakú testekkel vagy nyílásokkal összekötött csövek, infúziós készülékek, katéterek, fecskendők és hasonlók közötti áramlási összeköttetést. Értünk alatta olyan betétdarabot is, melyet a kötőrétegen át a tasakba hegesztünk, és amely legalább egy ürítőnyílással rendelkezik, anélkül azonban, hogy ez a betétdarab cső alakjában vagy tömlő alakjában kiállna a tasakperemből. Az ilyen betétdarabot egy csodarabhoz hasonlóan kötőréteggel vonjuk be, bevezetjük a tasak még össze nem hegesztett peremei közé, majd ezt követően a tasakkal hőimpulzussal összehegesztjük. Mint említettük a találmány szerint a csodarabok, ill. betétdarab közvetlenül a tasakperemnél végződhetnek anélkül, hogy abból csőszerűén, a peremen túl kiállnának. Ez a kiviteli alak alkalmas arra, hogy a rugalmas dugót vagy csatlakozódarabot a csőalakú nyílásba dugjuk. Egy másik kiviteli alaknál a találmány szerinti csodarabok, ill. betétdarabok csőszerűén kiállhatnak a tasakperemből, és azokra nagyrugalmasságú, fiziológiásán ártalmatlan anyagokból, mint gumiból, térhálósított EVA-ból és hasonló anyagokból készült csövek húzhatók. Maguk a csodarabok vagy betétdarabból kiálló részek tölcsér- vágy körteszerűen is kiképezhetők, és tölcsérszerű kiszélesedésük túlterjedhet a tasakperemen, mimellett e kiszélesedett részük adott esetben még egy - szokásosan e célra használt anyagból készült — membránt és egy rugalmas anyagból készült kupakot, vagy átszúrható, pl. latexből készült betétet foglalhat magába, vagyis infúziós- vagy fecskendődugaszként lehet kiképezve. A tasakanyag előállítása és feldolgozása a műanyagtechnikában szokásos módszerekkel történik, fgy a tasakok, mint az előzőekben említettük, például fóliatömlő-extrúzióval, a fóliák megfelelő méretrevágásával és ezt követő peremhegesztésével állíthatók elő. Ezt követően a tasakot, melynek az ürítőnyílás befogadására szolgáló peremét nem hegekztjük le, va' lamely, az előzőekben említett kötőréteggel ellátott csodarabbal vagy ürítőnyílással (nyílásokkal) ellátott és kötőréteggel körülvett betétdarabbal hegesztjük össze. A cső-, ill. betétdarabot e célból a szokásos módszerekkel, pl. a csőalakú rugalmas anyagnak a csodarabra vagy betétdarabra végzett egyszerű felhúzásával vagy felgyürésével az előzőekben említett kötőréteggel látjuk el, és bevezetjük a kinyitott tasakba. Ezután következik a még le nem hegesztett peremnek hőimpulzusos összehegesztése a kötőréteggel ellátott cső- vagy betétdarabbal. Abban az esetben, ha több csodarabról van szó, akkor ezt a feldolgozási lépést természetesen egyszerre hajtjuk végre és ehhez természetesen megfelelő hegesztőszerszámot használunk. A hőimpulzusos hegesztésnél, melyet a szokásos módszerrel hajtunk végre, összehegesztjük mind a tasakot a kötőréteggel, mind a kötőréteget a cső- vagy betétdarabbal. Az így előállított tasakoknak lényegében ugyanazon tulajdonságok vannak, mint a PVC tasakoknak, azzal a különbséggel, hogy a EVA-ból álló kötőréteg 80 °C feletti hőmérsékleten végzett sterilizálásnál erősen meglágyul, de rögzíti azt a csodarab és a hőbehatásnak ellenálló fólia. A tasak a kötőréteg és a cső-, ill. betétdarab között előálló hegesztési varrat olyan szilárd, hogy ez utóbbi csak erőteljes behatásra távolítható el. Az így előállított tasak sterilizálása a szokásos módszerrel autoklávban történik, és ennek során a tasak károsodásának elkerülése céljából a’tasak belsejében uralkodó nyomás kiegycnlétcscre túlnyomást kell alkalmazunk. Biztonsági okokból és a kötőréteg rögzítése céljából azonban nagyobb túlnyomást kell alkalmazunk,»mint amilyenre a tasak belsejében uralkodó nyomás miatt szükség lenne. Ez, a tasak belső 6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
