191255. lajstromszámú szabadalom • Konténer rádioaktív anyagok szállítására

1 191 255 2 15 20 25 30 riációs lehetőségek széles skálája ál! rendelkezésre a sugárfizikai, mechanikai és gyártástechnológiai követelmények összhangba hozásához. A konst­rukció előnye továbbá, hogy a szintetikusan kiala­kított, a lemezek belső felületére tapadó réteg nagy 5 szilárdságú burkot képez, amely lényegesen kedve­zőbb tulajdonságokat mutat, mint egy azonos tö­megű acélréteg. Előnyt jelent továbbá az is, hogy a javasolt fel­építésű konténerek a legnagyobb terhelési esetek­­ben — mint az a 9 m-es ejtőpróbák során megálla­pítást nyert —, nagyobb deformációs képességgel rendelkeznek a masszív testeknél és ezáltal jobban védik a konténerben szállított tárgy sértetlenségét anélkül, hogy további költséges ütéscsillapító (el­nyelő) anyagokra lenne szükség. A konténer gyár­tási költsége más konstrukciókhoz képest lényege­sen csökkenthető. Mindent egybevetve a megoldás szerencsésen egyesíti a gazdasági és biztonságtech­nikai előnyöket. A találmány tárgyát a továbbiakban példakénti kiviteli alak kapcsán, a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen, ahol az 1. ábra a találmány szerinti konténer keresztmet­szete, falkonstrukciójának egy kinagyított részleté­vel. Ez a konténer egy 1 köpenyből, az ehhez csavar­kötéssel csatlakozó 2 fedélből és 11 fenékből áll. Az 1 köpenyen 3 fenékkarima és 4 felső karima talál­ható: falai mindenütt 5 belső lemezből és 6 külső lemezből vannak kialakítva. Az 1 köpeny alkotóré­szei között az előgyártás során keletkező üres belső tér képezi a formát, amelybe műgyanta és szemcsés anyag keverékéből álló, a felhasználástól függően 35 változó összetételű 7 közbenső réteget töltünk. A 2 fedél két 8 lemeztárcsából, 9 gyűrűből és a közéjük zárt műgyanta-szemcsés anyag keveréké­ből készített 7 közbenső rétegből áll. A 11 fenék ki­alakítása hasonló. 40 A 7 közbenső réteg közvetlenül vagy 10 mű­anyaghártya révén tapad tartósan az előgyártás során már összeállított 5 belső és 6 külső lemezek­hez. A 10 műanyaghártyát célszerűen ugyanolyan műgyantából visszük fel ismert módon, például 45 szórással vagy festéssel a lemezekre, amilyent a 7 közbenső réteg létrehozásához alkalmaztunk. A műgyantából és szemcsés anyagból álló keve­rék összetevőinek, tulajdonságainak ismeretében, a konténer kívánt jellemzői alapján a 7 közbenső réteg anyagvastagságát és receptúráját ismert mó­don, számításokkal határozzuk meg és modellkí­sérletekkel ellenőrizzük az adatok elfogadható vol­tát. A 7 közbenső réteg alapanyagait ismert módon állítjuk össze, keverjük, majd képlékeny állapotban töltjük be az 1 köpenyben, a 2 fedélben és a 11 fenékben az 5 belső lemez és a 6 külső lemez között hagyott üregekbe. Az 1 köpeny esetében a betöltést függőleges lemezekkel is elősegíthetjük. A 2 fedél és a 11 fenék esetében a képlékeny anyag az alul fekvő lemezre is kerülhet, majd erre helyezzük fel a felső lemezt. Ilyenkor célszerűen távtartó lapokat is al­50 55 60 kalmazunk. A függőleges lemez és a távtartó lap elegendő, ha csak a megfelelő távolságot a szerelés közben biztosítja, nagyobb igénybevétellel szemben nem kell ellenállónak lennie. A 7 közbenső réteg közvetlenül vagy a 10 mű­anyaghártya révén megtapad a lemezfelületeken, és a hőmérséklet, valamint: összetétel által meghatáro­zott sebességgel kikeményedik. Szükség esetén ezt a folyamatot megemelt, hőmérséklettel gyorsítani lehet. A műgyanta és a szemcsés anyag megválasztása a mindenkori feladat függvénye. Ezek alapján, to­vábbá az 5 belső lemez és a 6 külső lemez vastagsá­gának megfelelő megválasztásával a konténerrel szemben támasztott többféle követelmény egyide­jűleg kielégíthető. Előnyös, hogy viszonylag vé­kony acéllemezek használhatók fel, és a további szilárdság, amely a belső fal átütés általi károsodá­sának megakadályozásához szükséges, a műgyanta és szemcsés anyag keverékéből álló 7 közbenső réteggel biztosítható, ami azért különösen kedvező, mert azt nemcsak betöltik a két fal közé, hanem a belső felületekhez hozzá is tapasztják. A külső acél­köpeny részleges sérülései sem jelentenek különö­sebb gondot, mert a megkeményedett 7 közbenső réteg nem jut ki a falkonstrukcióból az ilyen sérülé­sen keresztül. Különböző műgyanták és szemcsés anyagok kiválasztásával lehetőség nyílik egyes spe­cifikus sugárzásfajták (pl neutronok) elnyelésének fokozására és egy esetleges tűz hatásának csillapítá­sára. Külön ki kell emelni a konstrukció javított ener­giaelnyelési tulajdonságait, pl. 9 m-es ejtőpróba alkalmával, ami az ütközési erő csökkentését és ennek következtében a konténer töltetének na­gyobb védelmét eredményezi. Az ismertetett megoldás a gyártási folyamatot is pozitívan befolyásolja, mert a plasztikus keverék betöltése bonyolult formá kba is történhet. Előny az 'S, hogy csökken az acélfelhasználás. Ezáltal csök­ken a berendezés tömege és ennek következtében a szállítási költségek is. Szabadalmi igénypontok 1. Konténer radioaktív anyagok szállítására, amelynek belső lemezből és attól térközzel elválasz­tott külső lemezből kialakított minden oldalról zárt háza van, azzal jellemezve, hogy a belső lemez (5) és a külső lemez (6) között műgyanta és szemcsés töltőanyag keverékéből kialakított, képlékeny álla­potban betöltött közbenső réteg (7) van. 2. Az 1. igénypont szerinti konténer, azzal jelle­mezve, hogy a belső lemeznek (5) és a külső lemez­nek (6) a közbenső réteget (7) határoló felületein műgyantahártya (10) van kialakítva. 3. A 2. igénypont szerinti konténer, azzal jelle­mezve, hogy a mügyantahártya (10) a közbenső rétegben (7) alkalmazott műgyantából van kiala­kítva. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom