191237. lajstromszámú szabadalom • Halogén-benzil észtereket tartalmazó inszekticid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

A találmány hatóanyagaként új halogénbenzil-ciklo­­propán-észterekct tartalmazó inszekticid és akaricid kompozíciókra vonatkozik. A találmány tárgya továbbá eljárás a hatóanyagok előállítására. A 2034700A. sz. nagy-britanniai szabadalmi bejelen­tés inszekticid hatással rendelkező 3-(2-klór-3,3,3-tri­­fluor-prop-I -en -1 -il )-2,2-dimetil-ciklopropán-karbonsav­­-(difluor-benzil)-észtereket ismertet. A (±)-transz-3-(2- - klór -3,3,3 -trifluor- prop-1 -en-l-il)-2,2 -dimetil-ciklopro­­pán-karbonsav-(2,6-diklór-benzil)-észtert a 003336A2 sz. európai szabadalmi bejelentés ismerteti. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy az (I) általá­nos képletű vegyületek - a képletben Q fluoratomot, klóratomot vagy brómatomot jelent, és R (IV) képletű csoportot jelent - az ismert, rokonszerkézetű származékokénál légyegesen jobb indszekticid hatással rendelkezik. Szakember számára nyilvánvaló, hogy az (1) általános képletű vegyületek különféle geometriai izomerek és sztereoizomerek formájában létezhetnek. Az (1) általá­nos képletű vegyületek a ciklopropán-gyűrú szubsztitu­­enseinek elhelyezkedésétől függően cisz- és transz-izo­merek, továbbá a vinil-csoporthoz kapcsolódó szubszti­­tuensek elhelyezkedésétől függően E- és Z-izomerek le­hetnek. Ezen túlmenően a ciklopropán-gyűrű két széna­tomja aszimmetriacentrumot képez, így a vegyületek kü­lönféle optikai izomerek és izomer-elegyek formájában léteznek. Az (I) általános képletű vegyületek egyes képviselőit az 1. táblázatban soroljuk fel. A táblázatban a vegyüle­tek izomer-összetételét is feltüntetjük. 1. táblázat A vegyület száma Q R Izomer-összetétel í. Cl 2-klôr-4-fulor-benzil-Z(±)-cisz-2. Cl 2-klôr-6-fluor-benzil-Z(±)-cisz-3. F 2-klôr-4-fluor-benzil-Z(±)-transz-4. Cl 2-klôr-6-fUior-benzil-Z(±)-transz-5. Cl 2-klôr-4-fiuor-benzil-Z(±)-transz-6. F 2-klôr^l-fluor-benzil-Z(±)-cisz-7. F 2-klôr-6-fluor-benzil-Z(±)-cisz-8. F 2-kl<5r-6-fluor-benzil-Z(±)-transz-9. Cl 2-klôr-5-fluor-benzil-Z(±)-cisz-10. F 2-klôr-5-fluor-benzil-Z(±)-transz-11. F 2 -k lôr-5 -fl u or-ben zi 1-Z(±)-cisz-12. Cl 2 -klór-6-fiuor-ben zil-Z(±)-cisz/transz-Az (I) általános képletű vegyületek cisz-izomerjei rendszerint erősebb inszekticid hatást fejtenek ki a meg­felelő transz-izomereknél, illetve cisz/transz izomer-ele­­gyeknél. Az inszekticid készítmények ennek megfelelő­en előnyösen cisz-konfigurációjú (I) általános képletű hatóanyagokat tartalmazhatnak. Az (I) általános képletű vegyületek közül különösen előnyösnek bizonyult a (+)-cisz-3-(Z-2-klór-3,3,3-tri­­fluor-prop-l-en-l-il)-2,2-dimetil-ciklopropán-karbonsav­­-(2-klór-6-fluor-benzil)-észter. Ebben a vegyületben a cik­lopropán-gyűrű valószínűleg 1 R,3R-konfigurációjú. Az (I) általános képletű vegyületeket önmagukban is­mert észterképzési módszerekkel állítjuk elő. Az egyes eljárásváltozatokat az alábbiakban ismertetjük. a) A (11) általános képletű vegyületeket - a képletben Z hidroxilcsoportot jelent és Q jelentése a fenti — klór­­-fluor-benzil-halogenidekkel reagáltatjuk. A reakciót előnyösen bázis, például alkálifém-karbonát jelenlétében hajtjuk végre. b) A (II) általános képletű vegyületeket - a képletben Z halogénatomot, előnyösen klóratomot jelent és (^je­lentése a fenti - (III) általános képletű alkoholokkal rea­gáltatjuk. A reakciót előnyösen bázis, például piridin, al­­kálifém-hidroxid, alkálifém-karbonát vagy alkáliféin-alk­­oxid jelenlétében hajtjuk végre. A felsorolt reakciókat adott esetben oldószer vagy hí­gítószer jelenlétében hajthatjuk végre. A reakciósebesség, illetve a hozam növelése érdekében a reakcióelegyet adott esetben melegíthetjük, illetve az elegyhez megfe­lelő katalizátorokkal (például fázisátvivő katalizátoro­kat) adhatunk. Az (I) általános képletű vegyületek egyedi izomerjeit a (II) általános képletű vegyületek megfelelő izomerjei­­ből kiindulva állíthatjuk elő. Az egyedi izomereket is­mert elválasztási módszerekkel különíthetjük el elegyeik­­ből. Így például a cisz- és transz-izomerek elválasztása során a (II) általános képletű karbonsavakat vagy azok sóit frakcionált kristályosításnak vetjük alá. Az egyedi optikailag aktív izomereket úgy különíthetjük el elegye­­ikből, hogy a (II) általános képletű karbonsavak optikai­lag aktív aminokkal képzett sóit frakcionált kristályosí­tásnak vetjük alá, majd a sókból felszabadítjuk az opti­kailag aktív savakat. A (II) általános képletű karbonsa­vak, illetve halogenidjeik a megfelelő (III) általános kép­letű vegyületekkel reagáltatva a kiindulási anyagéval azonos optikai konfigurációjú (I) általános képletű ve­­gyúletekké alakíthatók. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagok­ként felhasznált (II) általános képletű vegyületek - ahol Z hidroxil-csoportot vagy halogénatomot jelent, (^jelen­tése pedig a fenti — előállítását a 2 000 764 sz. nagy­­britanniai és a 4 183 948 sz. Amerikai Egyesült Államok­beli szabadalmi leírás részletesen ismerteti. Az (I) általános képletű vegyületeket a 2034700A sz. nagy-britanniai szabadalmi bejelentésben közöltek sze­rint alakíthatjuk inszekticid készítményekké. A készít­ményeket különösen előnyösen használhatjuk fel talaj­ban élő rovarok, például Agrotis, Agriotis és Diabrotica­­fajták irtására. Az (I) általános képletű vegyületeket elő­nyösen granulás készítményekké alakítjuk úgy, hogy a hatóanyagokat bevonással, impregnálással vagy más alkalmas módon ásványi granulátumokra (például hor­zsakő- vagy gipsz-szemcsékre) vagy növényi granulátu­mokra (például őrölt kukoricacsutkára) visszük fel. A granulátumokat 0,05-25 kg hatóanyag/hektár, elő­nyösen 0,1 — 15 kg hatóanyag/hektár mennyiségben vi­hetjük fel a talajra. Minthogy az (I) általános képletű ve­gyületek igen erős inszekticid hatást fejtenek ki és akti­vitásukat hosszú időn át megőrzik, megfelelő eredmé­nyek eléréséhez elegendő a talajt a rovarok növekedési szakasza alatt egyszer kezelnünk a találmány szerinti kompozóciókkal. A granulátumok például 0,5-2,5 tö­meg % (I) általános képletű hatóanyagot tartalmazhat­nak. A készítmények stabilitásának növelése és a ható­anyag felszabadulásának szabályozása érdekében a granu­látumokhoz gyantákat adhatunk, illetve a granulátumok felületét polimer anyaggal, például vinil-alkohol alapú polimerekkel vonhatjuk be. A talajkezelés során például a granulátumokat a barázdák mellé szórhatjuk, amelyek­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom