191230. lajstromszámú szabadalom • Előhívópor szelénhengeres, fotoelektromos elven működő másológépekhez
1 191 230 A találmány tárgya szelénrétegen létrehozott elektrosztatikus latenskép előhívásához alkalmas előhívópor. A fotoelektromos elven működő, szelénhengeres másológépek működtetéséhez számos előhívópor ismeretes. A 2 638 416 és a 2 753 306. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban kolofóniummal módosított fenol-formaldehid gyantát ismertetnek (AMBEROL F—71), ami metil-metakrilát vagy ammónium-klorid hordozóval adja a kívánt negatív töltést. A 2 659 670 sz. amerikai egyesült államokbeli szab. leírásban szintén kolofóniummal módosított fenol-formaldehid gyantát ismertetnek. A gyanta előnytelen tulajdonságait polialkohollal történő észtéresítéssel igyekeznek kiküszöbölni. A gyanta savszáma így 20 alá csökken. A szükséges negatív töltést üveghordozóval érik el. A 944 401 sz. angol szabadalmi leírás szerint MERPOL F—7 típusú gyanta használatával érnek el azonos eredményt. Az 588 050 sz. belga szabadalmi leírásban olyan tónusanyagot ismertetnek, amelynek gyanta-komponense aszfaltból és kolofóniumból áll. A felsorolt megoldásoknak több hátrányuk van. Nem kielégítő a gyanta elektromos feltöltődése és ebből következik, hogy a másolatokon színkihagyások, egyenetlenségek jelentkeznek. Kicsi vagy nem megfelelő szilárdság, s ez a másolás alatt az optimális részecske-nagyság megváltozásával jár, ami rontja a részecskék elektrosztatikus tulajdonságát és ezzel a másolatok minőségét. További hátrány, hogy ezek a porok hajlamosak összetapadásra tárolás és felhasználás közben. Ez utóbbi például azzal a következménnyel jár, hogy friss por adagolásakor rossz a keveredés a másológépben, ezáltal nem kielégítő a feltöltődés és a másolatok minősége. A tónusanyag gyantakomponense lehet polisztirol vagy sztirol kopolimer is. Ebben az esetben azonban lágyítókat és egyéb adalékokat is kell alkalmazni. Ilyen megoldást ismertet például a 47 514 és a 79 176 sz. lengyel, a 125 514 sz. csehszlovák, a 2 788 288 és a 3 320 169 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás. Ezek a tónusanyagok sem terjedtek el a gyakorlatban, mivel lágyító adagolással és sztirol - n-butil-akrilát kopolimer alkalmazásával sem sikerült a gyanta lágyulási és folyási hőmérsékletét reprodukálhatóan a kívánt értékre beállítani. A jelen találmány alapja az a felismerés, hogy a kiváló sztatikus tulajdonságú, de rossz rugalmasságú és folyóképességű polisztirol — alkalmas adalékanyagok bevitelével — előnyösen módosítható. A polisztirollal jól összeférő szénhidrogén gyanta hozzáadásával a polisztirol 100-110 °C közé eső Tg-je és a xerox porhoz szükséges, nyomás nélkül mért 150—160 °C körüli folyóképessége lecsökkenthető anélkül, hogy sztatikus tulajdonságai lényegesen romlanának. Felismertük továbbá, hogy a pentaklór-tiofenol a komponensek hengerszéken vagy mixtruderben történő összegyúrásakor bekövetkező poiimer-lánctördelődésből képződő gyököket blokkolja és ezáltal az átlagmóltömeg előnyösen csökken. A fenti komponenseket tartalmazó xerox por T„-je a gyanta fajtájától és mennyiségétől függően 85—90 °C közé, folyási hőmérséklete pedig 120—125 °C közé esik. A belőle készülő por olcsó, jól tapad, kielégítően rugalmas, éles kontúrú kép készítésére alkalmas. A találmány szerinti előhívópor összetételére az a jellemző, hogy 65—75 tömegrész polisztirolból, 17—30 tömegrész speciális szénhidrogén gyantából, 4—8 tömegrész koromból és 0,5 tömegrész pentakJór-tiofenolból éli. A találmány szerinti előhívópor előnyösen 70 tömegrész polisztirolból, 24,5 tömegrész speciális szénhidrogén gyantából, 5 tömegrész koromból és 0,5 tömegrész jrentaklór-tiofenolból áll. Az előhívóporban levő emulziós vagy szuszpenziós eljárással előállított polisztirol Tg-je 105—110 °C, Tf-je 140—160 °C között van, viszkozitása toluolban hígításos iszkoziméterben mérve 0,8—0,9 dm3/g. A találmány szerinti előhívóporban levő speciális szénhidrogén gyanta pirolízis olajok termooxidációjával készül, 4—6 kondenzált aromás gyűrűt tartalmaz, heteroatomot és hosszú alifás láncot viszont nem tartalmaz. Átlagmóltömege 450—600, lágyuláspontja 80—95 °C. A találmány szerinti előhívóport úgy állítjuk elő, hogy a polisztirolt a szénhidrogén gyantával, valamint 25 nm átlagos szemcseméretű, 95 m2 lg fajlagos felületű (BET), 10-es pH-jú nyomdaipari korommal és pentaklói-tiofenollal ömlesztve homogenizáljuk, őröljük és széreljük. Xerox másolatok készítésére a 6—16 pim átlagos szemcseméretű frakciót használjuk fel. A polisztirolt emulziós eljárásban ammónium-perszulfát iniciátor, kloroform vagy 1,2-diklór-etán láncátadószer és dodecil-benzol-szulfonsav emulgeátor jelenlétében, keverés közben 3 órás reakcióidővel 75 °C-on állítjuk elő, a hozam 90%. A polisztirolt szuszpenziós eljárásban benzoil-peroxid iniciátor és 1,2-diklór-etán, valamint poli(vinil-alkohol) jelenlétében, keverés közben, 80 °C-on állítjuk elő, 3 órás reakcióidővel, a hozam 85—95%. A találmány szerinti előhívópor előnyei: — az előállított új típusú keverék olcsó, továbbá előnyös rugalmasságú és előnyös folyási hőmérsékletet biztosít; — lehetővé vált a polimer viszkozitásának és Tg-jének szabályozása; továbbá a keverék pigmentálása. 1. példa (i) Polisztirol előállítása emulziós polimerizációval Keverővei, visszafolyató hűtővel, hőmérővel ellátott reaktorba 200 cm3 desztillált vizet öntünk, megindítjuk a keverőt és hozzáadunk 6,00 g dodedl-benzolszulfon-sav-nátriumot. Az elegyet 65 °C-ra fütjük és beadagolunk 1,8 g ammónium-perszulfátot, 3,8 g 1,2-diklór-etánt, majd előzetesen frissen desztillált 100 g sztirolt. Az elegyet 75 °C-ra termosztáljuk és ezen a hőmérsékleten keverjük 100 fordulat/perc sebességgel 3 órán át. Ezután 40 °C-ra hűtjük és keverés közben 1500 cm3 10 törneg%-os, előzetesen szűrt konyhasóoldatba eresztjük. A kimosott port lassú járatú golyósmalomba helyezzük, a por kétszeres súlyának megfelelő mennyiségű desztillált vizet és golyót adunk hozzá és a malmot 2 órán át járatjuk. Ezután az elegyet keverés közben négyszeres térfogatú vízbe öntjük és centrifugáljuk. A műveletet még négyszer megismételjük, majd az emulgeátor-mentes port tálcás szárítóban 50 °C alatti hőmérsékletű levegőárammal szárítjuk. A kész por viszkozitása 0,8—0,9 dm3lg toluolban, hígításos viszkoziméterben mérve, T„ = 105—100 °C, Tf= 140-160 °C. (ii) Előhivópor előállítása 5 10 15 20 25 30 35 40 45 5C 55 60 65 2
