191226. lajstromszámú szabadalom • Térbeli logikai játék
5 191 226 6 játéktesteket. A 25 tengely végére csavarozott 6 anya alatt is 16 alátét és 9 nyomórugó van, hogy a 14 és 15 játéktestek egymáshoz történő elfordulását és csekély tengelyirányú elmozdulását biztosítsa. Erre egyrészt a könnyű elfordíthatóság miatt, másrészt azért van szükség, hogy a 15 és 14 játéktestek egymással érintkező felületein kialakított bevágásokból és domborulatokból álló arretáló részek egymásból kipattinthatók és összeilleszthetűk legyenek. A bemutatott megoldásnál ugyanis a 14 és 15 játéktestek az 5 forgástengelyként szolgáló 25 tengelyidom körül 180°-ban, illetve ennek tetszőleges számú többszörösével forgathatók el. A 180°-onkénti pontos elfordíthatóságot biztosítják az arretáló mélyedések és kidomborodások. Arretált állásban a 14 és 15 játéktestek 12 pályarészei zárt körpályákat alkotnak. A 14 első játéktestben héthét, a 15 második játéktestben nyolc-nyolc, azaz összesen harminc 4 jelzőtest (golyó) található. A golyók színe minden 12 pályarészen különböző, tehát hét-hét és nyolc-nyolc különböző színű golyó vesz részt a játékban. Célszerűen a két 14, 15 játéktest is a golyók színeivel megegyező négyféle színből készül. A 12. ábrán jól látható, hogy a két pálya (mint 19 pályapár) a 12 pályarészek találkozásánál — ahol a 14 első — és 15 második játéktestnek is határfelülete van — egy képzeletbeli derékszögű négyszög 17’, 17 illetve 18’, 18 ’ csúcsain megy keresztül, az 4 forgástengelytől azonos távolságban. Ez a derékszögű négyszög az 5 forgástengelyre merőleges. A játék során a pályákban a golyókat körbe pörgetjük, majd a 14 első — és a 15 második játéktestet egymáshoz viszonyítva 180°-kal elfordítjuk. Az így záródó pályákon a golyók ismételten elmozdíthatok, majd a játékrészek egymáshoz képest elfordíthatok. A játék célja az összekeveredett golyóknak az eredeti helyzetbe történő visszarendezése. Ha a két pálya egymástól mért távolságát úgy választjuk meg, hogy az azonos legyen a körpályák átmérőjével, akkor a játékrészek egymáshoz viszonyított 90°-os elforgatása esetén a két eredetileg köralakú pálya egyetlen zárt görbevonalú pályát alkot, amelyen a játékban résztvevő valamennyi golyó elmozgatható. Ehhez a feltétel akkor teljesül, ha a 12. ábrán látható a és b távolságok egymással egyenlőek. A találmány szerinti játék egy másik, bonyolultabb kiviteli alakját mutatja a 13—18. ábra. Ennél a megoldásnál a 14 és 15 játéktesteken további 19 pályapár van kialakítva. Ez a 19” külső pályapár alagútszerűen foglalja magába a 19’ belső pályapárt és további két olyan pályát alkot, amely lóversenypálya alakú, azaz két félkörből és az ezeket összekötő egyenes szakaszokból áll. A játék 14 és 15 játéktestei itt is az előző kiviteli alakhoz hasonlóan vannak összeállítva: 25 tengelyidom, 16 alátétek, 6 anya és 9 nyomórugó segítségével. A 19 belső- és a 19’ külső pályapárban ugyancsak 4 jelzőtestek (golyók) mozgathatók. A 18. ábrán jól látható, hogy a 14 első- és 15 második játéktesten levő 12 pályarészek találkozásánál a pályák az 5 forgástengelytől azonos távolságban, az 5 forgástengelyre merőleges szabályos nyolcszög 20’, 20”, 20'”, 20”” illetve 21’, 22", 23’", 24”” csucs‘ pontjain mennek keresztül. A külső pályákon huszonegy-huszonegy golyó van elhelyezve és a játék során a 14, 15 játéktestek egymáshoz képest történő elforgatásával keverhetők össze, illetve hozhatók eredeti helyzetükbe. Ha a két 14, 15 játéktestet közös 5 forgástengelyük körül egymáshoz képest 180°-kal forgatjuk el, a pályák ismét alaphelyzetükbe térnek vissza, de az egyes pályák más-más 12 pályarészekből alakulnak ki, tehát a golyók összekeverése, illetve átrendezése elvégezhető. Ha az alaphelyzetből a 14, 15 játéktesteket egymáshoz képest 90°-kal forgatjuk el, a különböző pályák akkor is záródnak, ebben az esetben azonban a két-két belső 12 pályarészhez két-két külső pályarész kapcsolódik, zárt pályákat alkotva. A talámány szerinti játéknak ez a változata, mint a bemutatott példából látható, már rendkívül bonyolult pályák előállítását teszi lehetővé, ennek megfelelően nehéz és érdekes játékot biztosít. Természetesen a találmány szerinti játék kialakítható még az igénypontok által meghatározott körben számos egyéb kiviteli alakban is. Szabadalmi igénypontok 1. Térbeli logikai játék, amely közös forgástengely körül egymáshoz képest elforgatható játékrészeket tartalmaz, amely játékrészekhez pályarészek vannak rendelve, a pályarészekben — egyenként és/vagy csoportonként megkülönböztető jelzéssel ellátott — jelzőtestek vannak kiesésmentesen elhelyezve, és minden jelzőtest annak bármely pályarész teljes hosszában való elmozgatására alkalmas kialakítással rendelkezik, azzal jellemezve, hogy a pályarészek (12) mindegyike a játékrészek egymáshoz képest történő elforgatása útján legalább egy zárt görbe alakú pálya kialakulását biztosító módon van elrendezve, ahol az egymáshoz képest elforgatható játékrészeket két mereven összekötött szélső elem (1,3) és egy közéjük illeszkedő, hozzájuk képest elforgatható közbenső elem (2) képezi. (1981. 10. 2. Az 1. igénypont szerinti játék, azzal jellemezve, hogy a pályarészek (12) a forgástengelyt (5) magába foglaló szimmetriasíkkal rendelkeznek. (1981. 10. 30.) 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti játék, azzal jellemezve, hogy a pályarészek (12) a játékrészek külső felületébe mélyedő hornyok, és az egyik szélső elemben (3) levő ívelt horony több jelzőtest (4) befogadására alkalmasan van kialakítva, mint a másik szélső elemben (1) levő ívelt horony. (1981. 10. 30.) 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti játék azzal jellemezve, hogy a játékrészek által alkotott test forgástest burkológörbéjű. (1981. 10. 30.) 5. A 4. igénypont szerinti játék azzal jellemezve, hogy a forgástest gömb. (1981. 10. 30.) 6. A 4. igénypont szerinti játék, azzal jellemezve, hogy a forgástest ellipszoid. (1981. 10. 30.) 7. Az 5. illetve 6. igénypont szerinti játék, azzal jellemezve, hogy a szélső elemek (1,3) gömb-, illetve ellipszoid süvegek. (1981. 10. 30.) 8. A 7. igénypont szerinti játék azzal jellemezve, hogy a süvegek közül az egyik nagyobb magasságú, mint a másik. (1981. 10. 30.) 9. A 8. igénypont szerinti játék azzal jellemezve, hogy az egyik süveg ívelt hornyában öt golyó van jelzőtestként (4) elrendezve. (1981. 10. 30.) 10. A 4-9. igénypontok bármelyike szerinti játék 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
