191194. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,2-diklór-etán előállítására

5 191 194 lálmány szerinti eljárás során a reakcióban résztvevő anyagok tartózkodási ideje az adott reakció körülmé­nyek között a reaktorban olyan kicsi, hogy a nemkí­vánatos, melléktermékek képződéséhez vezető mel­lékreakciók messzemenően vissza vannak szorítva. Végül a találmány szerinti eljárás lehetővé teszi, hogy inert gázzal szennyezett kiindulási anyagokat használ­juk fel, melyek, mint ismeretes á diklór-etán tisztítása során a frakcionálókolonnában nehézségeket okoz­nak. A találmány szerinti eljárás során az inert gázo­kat a 11 és 12 vezetéken keresztül elvezetjük és így azok nem zavarják a reakcióelégy további feldolgozá­sát. Végül a találmány szerinti eljárás a P 31 37 513.8 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi bejelentésben ismertetett eljárással szemben is elő­nyös, amennyiben a kettős körvezetékkel ellátott re­aktor alkalmazása, amelyben a rcakcióclcgy a termo­­szifon vagy a mammutszivatlyú elve alapján áramlik folyamatosan az I és II körvezetékben, lehetővé teszi a reakcióelegy szállítását végző külön szivattyú alkal­mazásának elkerülését, ami energia-megtakarítást eredményez. Pi-Ida Az 1. ábra szerinti reaktorba, amely mintegy 15 liter térfogatú, mintegy L5 kg 1,2 - diklór - etánt vezetünk, amely katalizátorként 0,1 %. vas(III) - klori­­dot tartalmaz. Az 1 vezetéken keresztül mintegy 110 liter/h etilént és a 2 vezetéken keresztül mintegy 110 liter/h klórt, valamint 10 (jter/h levegőt vezetünk be. A reaktor hőmérséklete mintegy 115 °C, a nyomás az 5 tartózkodási zónában mintegy 3 bar és az 5 tartóz­kodási zóna és a 6 nyomásmentesítő zóna közötti nyomáskülönbség mintegy 0,5 bar. A reaktorból tá­vozó gázokból, amelyet az 5 tartózkodási zónából a I ! vezetéken keresztül vezetünk el, egy luilőcsapdá­­ban -30 °C hőmérsékleten leválasztjuk a kondenzál­ható részeket. A 7 vezetéken keresztül 480,1 g/h gőz­formájú diklór-etánt vezetünk a 6 nyomásmentesitő zónába és ott kondenzáljuk. A rcakcióhő elvezetése érdekében a 8 és 9 vezetéke­ken keresztül mintegy 2Q0 liter/h reakcióclcgyet szi­vattyúzunk át. A 10 hőcserélőben leadott hőt desztil­­lációhoz használjuk fel a megfelelő kolonna 80-85 °C fenékhőmérséklete mellett. 48 óra üzemidő után az elvezetett 1,2 - diklór - elán analízise az alábbi eredményeket adta: C2H5C1 0,0024 tömeg% 1.1- EDC <0,002 tömeg % 1.2- EDC 99,86 tömeg% 1.1.2- ETC 0,13 tömeg % Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás 1,2 - diklór - etán előállítására etilén és klór reakciójával egy reakciózónában, amely két szé­natomos klórozott szénhidrogént tartalmazó kering­tetett folyékony közeget, klórátvitclhcz szokásos ka­talizátort és adott esetben a melléktermékek képződé­sét meggátló inhibitort tartalmaz, azzal jellemezve, hogy egy kettős körvezetékkel ellátott reaktorba A) egy vezetéken (I) keresztül etilént és egy másik vezetéken (2) keresztül klórgázt vezetünk be az I kör­vezeték leszálló részébe a leszálló részben található keverőzóna (3) alá és az I körvezetékben keringtetett folyékony közegben finoman eloszlatjuk, majd a re­akciókomponenseket 75-2C0 “C közötti hőmérséklet, 1 -15 bar közötti nyomás és 1-15 óra átlagos tartózko­dási idő mellett a keverőzónához (3) kapcsolódó rcak­­ciózónában (4), illetve tartózkodást zónában (5) rca­­gáltatjuk; B) az I körvezetékben keringtetett reakcióelegyből két részáramot elvezetünk, amelyből az egyik részára­mot hőenergiája leadása céljából egy vezetéken (8) keresztül egy hőcserélőbe (10) vezetjük, majd egy má­sik vezetéken (9) keresztül az 1 körvezeték leszálló részébe visszavezetjük, míg a második részáramot az I körvezetékhez kapcsolódó II körvezetékbe, vala­mint a II körvezetékben lévő nyomásmentesitő zóná ba (6) vezetjük, amelyben ti reakciózónában (4) kép­ződött reakciótermék megfelelő része elpárolog a má­sodik részáramból és a gőzöket egy vezetéken (7) keresztül egy frnkcionáló kolonnába vezetjük, míg a második részáram el nem párolgott folyékony részét a II körvezeték leszálló részén keresztül az I körveze­ték keverő - (3) és reakciózónájába (4) visszavezetjük. 2. Az I. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a reakcióclcgybcn lévő inert gázokat és alacsony forráspontú szénhidrogéneket, így az ctil-kloridot a tartózkodási zónából (5) egy vezetéken (11) keresztül vagy az I körvezeték leszállórészéből egy másik veze­téken (12) keresztül leszívatjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 1 db rajz

Next

/
Oldalképek
Tartalom