191194. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,2-diklór-etán előállítására

1 191 194 2 A találmány tárgya eljárás 1,2 - diklór - etán előállí­tására etilen és klór folyékony 1,2 - diklór - etánná történő átalakításával a szokásos katalizátorok jelen­létében, ahol a reakció közben keletkező reakcióból felhasználjuk és a nem kívánatos magasabb klórszá­mú, így tri-, tetra- és pentaklór-etán képződését a reaktorban messzemenően megakadályozzuk, vala­mint ilyen termékek kumulálódásál a rcakciózónában meggátoljuk. Olefinek klórral történő klórozása ismert exoterm reakció. Etilén klórral történő klórozása esetén a re­akcióhő 2 200 kJ/kg 1,2 - diklór - etán. Egy tonna 1,2- diklór - etán előállításakor tehát olyan mennyiségű hő keletkezik, amely elegendő mintegy egy tonna gőz előállításához. A diklór-etán előállítására szolgáló is­mert eljárásoknál a reakcióhőt vagy a reaktor hűtésé­vel vezetik el vagy részben a reakció közben keletkező diklór-etán közvetlen elpárologtatására és a rcakcióc­­legyböl, illetve a reaktorból történő kiűzésére vagy egyes esetekben csupán a más eljárással előállított 1,2- diklór - etán rektifikálására hasznosítják többé vagy kevésbé. Az etilén klórral történő klórozásakor keletkező reakcióhő kombinált elvezetését ismerteti a 15 43 108 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírásban ismertetett eljárás. Itt a reakció foganatosí­tásához használt vasreaktort hütőzónával látták cl, melybe hűtővizet vezetnek a reakció közben keletkező hő elvezetésére és az átalakításhoz előre meghatáro­zott 50-70 'C közötti hőmérséklet beállításához. Az 1,2 - diklór - etán forráspontja alatt lévő reakcióhő­mérséklet beállítását úgy szabályozzák, hogy a képző­dő 1,2- diklór - etánt gőz formájában folyamatosan eltávolítják a reakciótérből. Bár ennél a munkamód­szernél magasabb klórszámú termékek nem kumulá­lódnak a reaktorban, mégis képződik 3,3 % triklór­­etán és a reakcióhő nincs hasznosítva, mert a konden­zált 1,2 - diklór - etánt még meg kell szabadítani az említett mellékterméktől, A 15 43 108 számú német szövetségi köztársaságbe­li szabadalmi leírás szerinti eljárással lényegében azo­nos eljárást ismertet a 29 35 884 számú német szövet­ségi köztársaságbeli kqzrebocsátási irat, mely eljárás jellemzője, hogy a reaktortöltetet a reakció alatt a reaktorhoz csatlakozó körvezetéken keringtetik és a reaktor tetején gőz halmazállapotban távozó termék­ből rektifikálókolonnában 1,2 - diklór - etánt nyernek ki. Az eljárás hátránya, hogy a magasabb forráspontú melléktermékeket a rcktjfikálókolonna aljáról a reak­torba visszavezetik, és így a szakaszosan elvett fenék­terméket külön fe! kell dolgozni és a reakcióhő csak részben hasznosítható, További eljárást ismertet etilén-klorid előállítására a 24 27 045 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási irat, amely szerint a) etilént és klórt vezetnek be egy nyomás alatt levő reakciózónába, amely két szénatomos klórozott szén­­hidrogént vagy ilyen szénhidrogének elegyét tartalma­zó átfolyó folyékony közeget tartalmaz, mely közeg hőmérsékletét a reaktorban uralkodó nyomáshoz tar­tozó forráspont alatt tartják és ily módon nyers folyé­kony etilén-kloridot kapnak; b) a nyers folyékony etilén -kloridot az átfolyó közeggel együtt egy alacsonyabb nyomású zónába vezetik, ahol a nyomást és a hőmérsékletet olyan értéken tartják, hogy a szennyezett etilén-klorid, a klót és etilén reakciója közben keletkezett reakcióhő által elpárolog és c) a gőz halmazállapotú szennyezett etilén-kloridot egy rektifikálózónába vezetik és a klór és etilén reakci­ója közben keletkezett reakcióim segítségével rektifi­­kálják, ahol a tisztított etilén-klorid a rektifikálózóná­­ból eltávozik, míg a rcktifiká lózóna fenék termékét az alacsonyabb nyomású zónába visszavezetik és az át­folyó közeggel egyesítik. A fenéktermék visszavezetése a reaktorba azért hát­rányos, mert az átfolyó közeget magasabb forráspon­tú klórozott termékkel szennyezi, melyet abból el kel távolítani. A 24 27 045 számú német szövetségi köz­­társaságbeli közrebocsátási irat 4. példája szerint az 1,12 - triklór - etán mennyisége az átfolyó közegben mintegy 60 %. Ez azt jelenti, hogy az ismert klórozási reakció jelentős mennyiségű nemkívánatos mellékter­mék képződése mellett játszódik le. A feladat tehát az ismert eljárások javítása volt, oly módon, hogy a melléktermékek képződését messze­menően elkerüljük és a reakció közben keletkező re­akcióból optimális mértékben kihasználjuk. Ezt a fel­adatot szinte teljesen megoldja a P 31 37 513.8 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi bejelen­tésben ismertetett eljárás. Ennek a bejelentésnek a tárgya egy eljárás 1,2 - diklór - etán előállítására etilén és klór reakciójával egy reakciózónában, amely két szénatomos klórozott szénhidrogént tartalmazó keringtetett folyékony kö­zeget tartalmaz, a folyékony közegnek a reakeiózóná­­bai uralkodó nyomáshoz tartozó forráspontjánál alacsonyabb hőmérsékleten, a klórátvitelhez szokásos katalizátor jelenlétében és adott esetben a.mellékter­mékek képződését meggátló inhibitor jelenlétében nyers 1,2 - diklór - etán képződése közben, melyet a reakciózónábói eltávolítunk és egy külön írakcináló­­kolonnában tisztítunk. Az eljárás jellemző vonása, hogy a) ekvimoláris mennyiségű etilént és klórt vezetünk a keringtetett folyékony közegbe és egy keverőzóná­ban végzett intenzív keverés után a reakcíóelegyct a 75 200 "C hőmérsékletű és 1-15 bar nyomású reakci­ózónában reagáltatjuk, ahol a reakcióelegy közepes tartózkodási ideje a keverő- és reakciózónában 1-15 óra; b) a reakciózónából a folyékony közeg egy részét elvezetjük és két rész áramra osztjuk, ahol az egyik részáramol hőenergiája leadása céljából egy hőcseré­lőbe vezetjük, majd csökkentett hőmérsékleten a ke­verő- és reakciózónába visszavezetjük, míg a másik részáramot egy nyomásmentesítőbe vezetjük, ahol a reikciózónában képződött reakciótermék, valamint adott esetben a reakciózónába! vezetett és más eljárás­sal előállított 1,2 - diklór - etán megfelelő része a második részáramból elpárolog és a gőzöket egy frak­­cionálókolonnába vezetjük, inig az el nem párolgóit részét a második részáramnak a keringetett folyékony közeg keverő- és reakciózónájába visszavezetjük és c) a frakcionálókolonába vezetett gőzökből az 1,2 - diklór - elánt desztillációs úton eltávolítjuk a hőcse­rélőben átadott hő egy részének felhasználásával és a kolonna fejrészén eltávolítjuk, míg a kolonna fenékré­szén magasabb klórszámú termékeket gyűjtünk össze, ezeket eltávolítjuk és külön feldolgozzuk. A talál­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom