191121. lajstromszámú szabadalom • Diagnosztikai eljárás szakaszos vagy permanens stresszhatásnak kitett személyek, célszerűen gépkocsivezetők integrothermogrammos vizsgálatára
1 191 121 2 A találmány eljárásra vonatkozik, szakaszos vagy permanens stresszhatásnak kitett személyek, célszerűen gépkocsivezetők integrothermogramos vizsgálatára és igen előnyösen alkalmazható gépkocsivezetésre alkalmasnak minősített, tehát gyakorlatilag egészséges gépkocsivezetők szűrővizsgálataihoz. Ismeretes, hogy a gépjárművezetés orvosi alkalmasság szempontjából nem igényel maradéktalan egészségi állapotot. A vezetők súlyos vagy hosszantartó betegségek maradványtüneteivel, enyhe lefolyású betegségekkel, neurózissal a városok és az országutak száguldó autóiban közlekednek. A közlekedéspsychológia felé az orvosi vizsgálatok nem jeleznek csak lényegesnek vélt adatokat, vagy amennyiben kisebb tüneteket is jeleznek, akkor is a psychológusok nem tudnak vele mit kezdeni, szakmai orvosi ismeretanyaguk hiányában. Az ergonómia is a normál munkaképes embert, egyént egy csoportba osztja. Az orvostudomány, a közlekedésorvostan adós még azon adatokkal, hogy az idült betegségekre vagy maradványtünetekkel gyógyult betegségekben szenvedőkre a gépkocsivezetés milyen pozitív vagy negatív hatást fejt ki. (Különböző járműtípusok hány km megtétele után, milyen út, időjárás és egyéb viszonyok mellett keltenek változást a beteg szervezetben.) Ezen munkaképes betegek egy része, az üzemorvosi rendelők gondozottjai, „kisrehabilitáltjai”, esetleg 30-50 %-ban rokkantnak nyilvánított rehabilitációs vagy eredeti munkakörbe visszahelyezett dolgozói. Egy másik csoportnál a betegség csak kezdeti stádiumban van, náluk a betegségtudat sem fejlődött ki. Ismét más csoport rejtett betegségekkel, neurotikus panaszokkal dolgozik. Az utóbbi öt évben az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezéssel, a közlekedési balesetek megelőzése szempontjából, az emberi oldal elemzése, lényeges ismeretekkel gyarapította a közlekedés-egészségügy ismeretanyagát. A nem kötelező szűrővizsgálatok jelentősége, például a rákszűrés, cukorbetegségre szűrés stb. specifikus betegségekre vonatkozóan növekszik. Mai ismereteink szerint a gépjárművezetés nem okoz specifikus foglalkozási betegséget - mint például a légkalapács, vagy a motorfűrész a vibrációs ártalmakat - mégis egyre inkább elfogadottnak tűnik az a nézet, hogy a gépkocsivezetés secunder következményének tartsunk néhány, gépkocsivezetőknél gyakrabban előforduló kórformát. Ezeket a betegségeket két nagy csoportra oszthatjuk pathophysiológiai szempontból: 1. Mozgásszervi betegségek Néhány ízület, valamint a nyaki és az ágyéki gerinc fokozott megterhelése számtalan foglalkozásra jellemző. Mivel népbetegségként is ismertek ezen bántalmak, s a szervezet természetes elöregedésével, kopásával is együttjárnak, csak egyedre lebontott, pontos és részletes dokumentációval lehetséges a tájékozódás a gépkocsivezetésre vonatkozóan. Lehetséges, hogy az új számítógépes nyilvántartása a morbiditásnak gazdag ismereteket fog adni ezen kérdéshez is. 2. Neurovegetativ kórformák A közlekedéssel járó psychovegetatív megterhelések és vibrációs hatások szummációja révén valószínű, hogy a simaizomrendszer megterhelése az a terület - az emberi szervezet részéről - amely a közlekedési kapcsolatban keletkezett különböző vektorok találkozási helye. Ismeretes továbbá, hogy egy testrész infravörös sugárzása elsősorban annak keringési viszonyaitól függ, ezért alkalmas az infrathermogrametria különösen a keringés betegségeinek vizsgálatára. A Raynaud phaenomen infrathermogrametriás képét elsőként van Boss és Bränemark ismertette 1966-ban. A módszer alkalmazhatóságát vibrációs eredetű angiopathiában Acciari, Carnevale és Grazioli tanulmányozta 1977-ben. 27 csiszolón végzett vizsgálataikban 84 %os pozitivitási arányt észleltek, melyet a hideg-provokáció nem növelt lényegesen. Úgy találtuk továbbá az ismert összefüggések alapján, hogy specifikus foglalkozási betegség a vibrációs ártalom is, melynek a gépkocsivezetőknél kialakult formája a simaizomrendszer kimerültsége, reakciókészségének csökkenése lehet. Másodlagosan a kis ízületek, porcok, végarteriolás rendszerek átmeneti vérszegénysége. Kialakul artropathiák, a gyomor és bélrendszer, a magas vérnyomás, az ischemias szívbetegségek; a derék- és nyakcsigolyák közötti porckorong - kis ízületi betegségek stb. háttere megmagyarázhatok.^ fenti betegségek kialakulása ok—okozati összefüggésbe hozható a kis erek II. fázisának megfelelő állapotaival. Ezen diagnosztizálható elváltozások észlelésére alkalmas berendezésekkel olyan mérések végezhetők, amelyeknek során egy adott belső sugárzást optikai elemek érzékelő egységhez továbbítanak, majd a jeleket felerősítik és kellő módon megjelenítik. Az előzőekben említett ún. belső sugárzást, illetve az annak megfelelő képeket eddig csak statikusan alkalmazták, tehát betegségnek, életkornak, környezetnek megfelelő következtetéseket eszközöltek. Úgy találtuk azonban, hogy ebből rövidebb aktuális intervallumokra is megfelelő következtetések vonhatók le. Találmányunk elé tehát azt a célt tűztük ki, hogy olyan eljárást hozzunk létre szakaszos, vagy permanens stresszhatásnak kitett személyek, célszerűen gépkocsivezetők integrothermogramos vizsgálatára, amely során az infravörös tartományban is létrejövő acut tüneteket a bőr saját sugárzásának útján regisztráljuk és ezen adatok alapján következtetünk az adott személy napi terhelhetőségére, például az elvárhatóan balesetmentesen megtehető km-ek számára. A pihent vagy fáradt állapot megállapításához fontos adalékot adhat. A napi thermobioritmus köpenyhőmérsékleti regisztrálásával megállapítható az éjjeli, alvási regenerációs és a nappali, készenléti ébrenléti fázis. Ezen túlmenően pedig az INTEGROTHÊRMOGRAM vizsgáló rendszerrel, a telethermogrametriával kiegészített szűrővizsgálatok több rejtett, idült vagy enyhe lefolyású kórforma irányában történő további vizsgálatok elvégzését indokolják, és ezzel lehetővé teszik a betegségek egy részénél a korai felismerést és gyógykezelést. A kitűzött célnak a találmány értelmében olyan eljárással teszünk eleget, amely azzal jellemezhető, hogy a vizsgálandó személyek arcának és kezeinek infravörös sugárzását a várható stresszhatás fellépése előtt, előnyösen reggel leképezzük, az így létrehozott thermogramokat infratelevízióval, színes 1 *C-os izo-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
