191095. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3,5-diamino-1,2,4-triazol-származékok előállítására
3 191 095 4 után a maradékot fölvesszük 400 ml dietiléterben. A szervetlen sót kiszűrjük, és 6X100 ml dietiléterrel mossuk. Az egyesített éteres oldatokat vákuumban oldószer mentesítjük. Az így kapott maradékot vákuumban frakcionáltan desztilláljuk. 18,6 g 1 Hgmm nyomáson 162—168 °C-on forró anyagot kapunk. Az így kapott termék a cím szerinti vegyülct és a 3-[3-(lpirrolidinilme til)-1,4- ciklohexadienil)- oxi] -1 - propán - amin 4:1 arányú elegye. Az izomerelegyet 1 Hgmm nyomáson ismételten frakcionáltan desztilláljuk. A 16,5 g súlyú, 166-168 °C forráspontú termék 90% fölötti tisztaságú a cím szerinti vegyülctre nézve. Termelés 73,9%. b) Az a) pontban leírtak szerint járunk el azzal az eltéréssel, hogy 10 g fémnátrium helyett 4,4 g (0,19 mól) fémnátriumot alkalmazunk. Az ismételt desztilláció után 15,1 g, 165—167 °C-on forró anyagot kapunk. Termelés: 67,6%. 2. példa 3-ciano-2-me til-1 - {3 -[ 5-( 1 -pirrolidinilme til)-1,4-ciklohexadienil-oxij-propilj-izotiokarbamid előállítása a) 9 g (0,038 mól), 1. a)-b) példák valamelyike szerint nyert 3-[5-(l-pirrolidinilmetil)-l,4-ciklohexadienil-oxi]-l-propánamint szobahőmérsékleten 10 ml izopropilalkoholban oldunk. Az így nyert oldathoz 5,5 g (0,038 mól) N-ciano-imino-ditioszénsav-dimetilésztert adunk. A reakció már szobahőmérsékleten megindul, eközben metilmerkaptán távozik. Fél óra múlva forrásig hevítjük a reakcióelegyet. 1,5 óra forralás után a reakcióelegyet vákuumban szárazra pároljuk. Az így nyert, mézszerű maradékot 40 ml acetonitrilben melegítés közben oldjuk. A hűtés hatására kiváló kristályokat szűrjük, acctonitrillcl mossuk. Ily módon 1,1 g 117—119 °C-on olvadó 3-ciano-2-metil- 1- 3-[3-(l-pirrolidinilmetil)-l,4-ciklohexadienil-oxi]propil}-izotiokarbamidhoz jutunk. Az anyalúgot bepároljuk, így 11,5 g, cím szerinti anyaghoz jutunk. Rf.: 0,45 (etilacetát : piridin : víz: ecetsav 60:20:11:6 futtatóelegyben). b) Az a) pont szerint járunk el, azzal a módosítással, hogy oldószerként 40 ml di-n-propilétert alkalmazunk, és a forralás időtartama 5 óra. Ily módon 11.4 g, mézszerű anyagot kapunk. Rf.; 0,44 az a) pont szerinti futtatóelegyben. Termelés kvantitatív. A vegyület azonos az a) példa szerint kapott termékkel. c) Az a) példa szerint járunk cl, azzal a módosítással, hogy oldószerként 40 ml kloroformot alkalmazunk, és a forralást 4,5 órán át végezzük. Ilyen módon 11.5 g mézszerű anyagot kapunk. Rf.: 0,45 az a) példa szerinti futtatóelegyben. Termelés kvantitatív. A termék azonos az a) példa szerint előállított anyaggal. d) Az a) példa szerint járunk el, azzal a módosítással, hogy oldószerként 100 ml benzolt alkalmazunk, és a forralás időtartama 10 óra. Az így nyert anyag súlya 11,3 g. Rf.: 0,45 az a) példa szerinti futtatóelegyben. Az anyag azonos az a) példa szerint előállított termékkel. f) Az a) pé’1a szerint járunk el, azzal a módosítással, hogy oldószerként 40 ml acetonitrilt alkalmazunk, és a forralás ide artama 4,5 óra. Ilyen módon 11,5 g anyagot kapuul. Rf: 0,44 az a) példa szerinti futtatóelegyben. Terme és kvantitatív. A termék azonos az a) példa szerint előállított vegyiilettel. g) 9 g (0,031 mól), l.a)-b) példák valamelyike szerint nyert 3-i5-(l-pirrolidinilmetil)-l,4-ciklohexadienil-oxi]-l-propánamint szobahőmérsékleten 10 ml dimetilformamidban oldunk. Az így nyert oldathoz 5,5 g (0,038 mól) N-ciano-imino-ditionszénsav-dimetilésztcrt adunk, majd 5 órán át 120 °C-on tartjuk a reakcióelegyet. Ezután a lehűlt oldatot 100 ml vízre öntjük, majd 4X30 ml kloroformmal extraháljuk. Az egyesített kloroformos fázisokat MgSO^-on szárítjuk, majd szűrjük. Az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. Az így nyert párlási maradékot 35 ml acetonitrilben melegítés közben oldjuk. Az így kapott oldatból hűtés hatására kapott kristályokat szűrjük, acetonitrillel mossuk. Így 0,8 g. J16—118 °C-on olvadó 3-ciano-2- me ül-l-{3-[3-(I-pirrolidinilme til) -1,4-ciklohcxadieniloxij-propil}-izotiokarbamidhoz jutunk. Az anyalúgot bepároljuk. Ily módon 9,2 g mézszerű anyagot kapunk. Rf.: 0,46 az a) példa szerinti futtatóelegyben. A kapott termék azonos az a) példa szerint előállítottal. 3. példa 1 -metil-Ns -( 3-[ 5-( 1 -pirrolidinilmetil)-1,4-ciklo-hexadienil-oxi]-propil}-lf 1-1,2,4-triazol-3,5-dianiin előállítása a) 9 g (0,027 mól), 2. a)-g) példák valamelyike szerint előállított 3-ciano-2-rnetil-l-(3-Í5-(l-pirrolidinilmelil)-l,4-ciklohexadienil-oxi]-propil}-izotiokarbamidot oldunk szobahőmérsékleten 20 ml n-bulilalkoholban. Az így készült oldathoz hozzáadunk 1,24 g (0,027 mól) metil-hidrazint. A reakció azonnal megindul, eközben a rendszerből metil-merkaptán távozik. 20 perc múlva a reakcióelegyet forrásig hevítjük. 20 óra forralás után az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. Az így nyert mézszerű anyagra 20 ml cikloliexánt cs 5 ml acetonitrilt öntünk, és hűtőbe tesszük. A kivált kristályokat szűrjük, acetonitrillel mossuk. 7,5 g (83,8%) 81-84 °C olvadáspontú, cím szerinti anyagot kapunk. Az így nyert nyers terméket 60 ml etilacetát :ciklohexán 1 :4 elegyből átkristályosítjuk. 6,8 g súlyú (76%), 86-87 °C-on olvadó, cím szerinti anyagot kapunk. b) Az a) pont szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy oldószerként di-n-propilétert alkalmazunk. Átkristályosítás után 5,4 g súlyú (60,3%) 85-87 °C hőmérsékleten olvadó anyagot kapunk. A vegyület azonos az a) példában kapott termékkel. c) Az a) pont szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy oldószerként benzolt alkalmazunk. Átkristályosítás után 5,1 g súlyú (57%) 85—88 °C hőmérsékleten olvadó anyagot kapunk. A vegyület azonos az a) példa szerint kapott termékkel. d) Az a) pont szerint járunk el, azzal a különbség-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
