191089. lajstromszámú szabadalom • Leválasztható munkahenger különböző hidraulikus alaplapokhoz történő csatlakoztatásra
1 IS 1 089 2 r........ A találmány leválasztható munkahenger különböző hidraulikus alaplapokhoz történő csatlakoztatásra, amely munkahenger köpenyének legalább egy részén az alaplap befogadónyílásának belső menetével együttműködő menettel, és fenéklapján az alaplapban kiképzett vezetékhez csatlakozó furattal van ellátva. Mint ismeretes a hidraulikus kisgépek, illetve szerszámok területén több kisgép, illetve szerszám egy tápegységről üzemeltethető. A kisgépek, illetve hidraulikus szerszámok, mint például az emelő, vágó, lyukasztó szerszámok hidraulikus hengerrel rendelkeznek, .amely valamilyen hidraulikus alaplap segítségével csatlakozik a hidraulikus tápforráshoz. A hidraulikus tápforrás, és az egy szerszámcsaládhoz tartozó többféle hidraulikus alaplap között gyorskapcsoló szerkezet van, míg maga a szerszám, és hidraulikus hengere között szintén oldható a kapcsolat. A gyorskapcsoló és az oldható kapcsolat viszonylag nagy csereszabatosságot tesz lehetővé. Ugyanakkor azonban problémát okoz, ha a hidraulikus hengereket időnként más-más alaplaphoz kell csatlakoztatni, ugyanis a kettő közötti csavaros kapcsolat oldásakor a hidraulikus hengerben lévő olaj elfolyik, ami azon túlmenően, hogy a veszteség igen jelentős környezetszennyező, hatással jár. Ez azután a hidraulikus szerszámcsalád csereszabatosságának határt szab. A találmány célja, a felsorolt hiányosságok kiküszöbölése és olyan hidraulikus munkahenger létesítése, amely a hidraulikus alaplaptól való oldás után a benne lévő olaj elfolyását automatikusan megakadályozza. A találmány tehát leválasztható munkahenger különböző hidraulikus alaplapokhoz történő csatlakoztatására, amely munkahenger köpenyének legalább egy részén az alaplap befogadónyílásának belső menetével együttműködő menettel, és fenéklapján az alaplapban kiképzett vezetékhez csatlakozó furattal van ellátva. A találmány lényege, hogy a munkahenger fenéklapjának furata szelepünkként van kiképezve, és abban a furatban vezetett, és átömlőréssel vagy furattal ellátott szárral rendelkező rugóterhelésű záróelem van, és a záróelem szára a fenéklap vastagságánál hosszabb, és a munkahengerből zárt helyzetben kilógó vége a hidraulikus alaplappal érintkező ütközőként van kialakítva. Ily módon a henger mintegy olyan visszacsapószeleppel rendelkezik, amely a hengernek a hidraulikus alaplapba való becsavarásakor kinyílik, tehát ekkor az olaj szabadon tud áramolni, ugyanakkor a hengernek az alaplapról történő leválasztásakor a rugó hatására a záróelem a szelepülékre ül, és az olaj eltávozásának útját lezárja. A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti munkahenger kiviteli példájának egy részletének metszete a henger leválasztott állapotában, míg a 2. ábra az 1. ábra szerinti hengert a hidraulikus alaplappal összekapcsolt állapotban szemlélteti. A 3., 4. és 5. ábrák a találmány szerinti munkahenger különböző szerszámok esetén különböző hidraulikus alaplapokhoz történő csatlakoztatására mutatnak példát. Amint az 1. ábrából látható, a találmány szerinti 13 munkahengerben 12 rugóterhelésű 11 dugattyú van elrendezve, amely feladata a munkahengerhez csatlakoztatott szerszám, kisgép működtetése. A 13 munkahenger 4 fcnéklapján 6 furat van kialakítva, amelynek belső, tehát hengerbe torkolló vége 5 szelepülékként van kiképezve. A 6 furatban 5 szelepünkkel együttműködő 3 záróelem 1 szára helyezkedik cl úgy, hogy zárt állapotban az 1 szár alsó vége a munkahenger 4 fenéklapján túl nyúlik. Az 1 szár olyan 8 átömlőréssel van kiképezve, amelyen keresztül a szelep felemelt állapotában amunkahenger belseje felé áramlást biztosít. A kiviteli példánál a 3 záróelemet egy, a 13 munkahenger belsejében rögzített 2 sapkára támaszkodó 10 rugó tartja zárt helyzetében. A 2 sapkán 14 átömlőnyílások vannak kiképezve. Maga a 13 munkahenger a 2. ábrán látható 7 hidraulikus alaplaphoz külső menetével csatlakoztatható. A hidraulikus alaplapban 9 vezeték van kialakítva, amely a 4 fenéklap 6 furatához csatlakozik. Amint a 2. ábrán látható a 13 munkahenger 7 hidraulikus alaplapba becsavart állapotában a 3 záróelem 1 szára a hidraulikus alaplapra felütközve felemelkedik, és így a munkahenger belső tere, valamint a hidraulikus alaplap 9 vezetéke között a kapcsolat nyitva van. Amikor a 13 munkahengert a 7 hidraulikus alaplapból kicsavarjuk, a 3 záróelem a 10 rugó hatására a szelepülékre ül, és megakadályozza a munkahengerből az olaj kifolyását. A 3., 4. és 5. ábrák különböző szerszámokat mutatnak, ahol egy vagy több hidraulikus munkahenger csatlakozik, különböző 7 hidraulikus alaplaphoz. A 3. ábra egy emelőt szemléltet, ahol a 7 Jiidraulikus alaplaphoz egyetlen 13 munkahengert kell csatlakoztatni. A 4. ábrán olyan emelő látható, ahol a kétoldalas 7 hidraulikus alaplaphoz egy vonalba eső, két 13 munkahenger van csatlakoztatva. Az 5. ábrán egy vonóemelőt jelöltünk, ahol a 7 hidraulikus alaplaphoz egymás mellett két 13 munkahenger csatlakozik. Természetesen ezek a példák csak kiragadottak, mert a találmány szerinti munkahenger számos egyéb kapcsolási variációt tesz lehetővé. SZABADALMI IGÉNYPONT Leválasztható munkahenger, különböző hidraulikus alaplapokhoz történő csatlakoztatásra, amely munkahenger köpenyének legalább egy részén az alaplap befogadó nyílásának belső menetével együttműködő menettel, és fenéklapján az alaplapban kiképzett vezetékhez csatlakozó furattal van ellátva, azzal jellemezve, hogy a munkahenger (13) fenéklapjának (4) furata (6) szelepülékként (5) van kiképezve, és abban a furatban (6) vezetett és átömlőréssel (8) vagy furattal ellátott szárral (1) rendelkező rugóterhelésű záróclcm (3) van, és a záródom (3) szára (I) a fenéklap (4) vastagságánál hosszabb, és a munkahengerből (13) zárt helyzetben kilógó vége a hidraulikus alaplappal (7) érintkező ütközőként van kialakítva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2 2 db rajz