191083. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piridazinon-származékok előállítására

3 191 083 4 általános képletű hidrazonok, az Rj— CO—(CH2)2-CO— —NH—NH2 általános képletű hidrazidok és ezek R,-C(=N = NH2)-CH2-CH2-CO-NH~NH2 általános képletű hidrazonjai, e képletekben Rt (a) álta­lános képletű csoportot képvisel. Az in situ képezett kiindulási anyagokat a (II) álta­lános képletű ketokarbonsavakból állítjuk elő, és a reak­­cióelegyből nem izoláljuk, hanem azokat (I) általános képletű vegyületekké alakítjuk. Az (I) általános képletű vegyületeket egy második eljárás szerint úgy is előállíthatjuk, hogy valamely (111) általános képletű vegyüietet, amelyben R jelentése az előzőekben megadott, és Y hidrogénatommal együtt lehasítható csoportot jelent, morfolinnal reagáltatunk.. A morfolínt előnyösen szabad bázisként feleslegben alkalmazzuk. A (111) általános képletű vegyületeknek morfolinnal való reagáltatását adott esetben valamely oldószer, elő­nyösen protonmentes oldószer jelenlétében végezzük. Előnyösen alkalmazható oldószerek például az éterek, így a dietiléter és a tetrahidrofurán, különösen előnyösek az alifás ketonok és észterek, így az aceton, metiletil­­keton és az etilacetát, aromás szénhidrogének, így a benzol, toluol vagy a xilol, valamint az acetonitril. Külö­nösen előnyösen vitelezhetjük ki a reakciót dietiléterben vagy acetonitrilben. A reakciót 0-150 °C hőmérséklet-tartományban, elő­nyösen azonban szobahőmérséklet és a reakcióelcgy vísszafolyatási hőmérséklete közötti hőmérséklet-tarto­mányban hajtjuk végre. Valamely hidrogénatommal lehasítható Y csoport, például elsősorban szabad vagy előnyösen éterezett merkaptocsoport, továbbá valamely adott esetben reak­cióképes, funkcionálisan átalakított hidroxilcsoport vagy nitroaminocsoport. Valamely éterezett merkaptocsoport, elsősorban és főként egy adott esetben szubsztituált szénhidrogéncsoporttal, különösen alifás jellegű szén­hidrogéncsoporttal éterezett merkaptocsoport. Ilyen csoportok elsősorban a rövidszénláncú alkiltiocsoportok, például a metiltio-, etiltio-, butiltiocsoport, feniltio­­csoport, vagy a fenil-rövidszéniáncú-aikiltiocsoportok, például a benziltiocsoport. Valamely adott esetben reak­cióképes, funkcionálisan átalakított hidroxilcsoport, pél­dául egy szabad, és többek között egy megfelelő észtere­zett hidroxilcsoport. Ilyen többek között a halogénatom, például a klór- vagy brómatom, vagy valamely rövid­­szénláncú-alkilszulfoniloxícsoport, például a nretánszul­­foniloxicsoport. Y hidrogénatommal együtt lehasítható csoportként előnyösen halogénatomot, így klór- vagy brómatonrot jelent. Az (I) általános képletű vegyületeket egy harmadik eljárás szerint úgy is előállíthatjuk, hogy valamely (IV) általános képletű vegyüietet egy (V) általános képletű dietiléter-származékkal, amelyben X hidrogénatommal együtt lehasítható csoportot jelent, reagáltatunk. A (IV) általános képletű vegyüietet egy (V) általános képletű vegyülettel - előnyösen valamely szerves bázis, így egy tercier alkilamin, például trictilamin vagyN-ctil­­diizopropilamin jelenlétében - reagáltatjuk. A (IV) általános képletű vegyüietet az (V) általános képletű vegyülettel, adott esetben valamely oldószer, « ...... f előnyösen poláros oldószer, így dimetilformamid, jelen­létében reagáltatjuk. A reakciót 0—200 °C hőmérséklet-tartományban, elő­nyösen azonban szobahőmérséklet és a reakcióelegy vísszafolyatási hőmérséklete közötti tartományban ját­szatjuk le. Hidrogénatommal együtt lehasítható X csoport az előzőekben a (III) általános képletnél Y-ra megadott csoportok közül kerül ki. X hidrogénatommal együtt lehasítható csoportként előnyösen halogénatomot, így klór- vagy brómatonrot jelent. Egy negyedik eljárás szerint úgy állítunk elő olyan (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben R halo­génatomot vagy cianocsoportot jelent, hogy valamely (VI) általános képletű vegyüietet, amelyben X± valamely ásvínyi sav anionja, réz vagy réz-l-só, így -halogcnid vagy cianid jelenlétében valamely hidrogénhalogeniddel vagy réz(I)szulfát és kálium-cianid elegyével hevítünk. Vala­mely ásványi sav anionja, például egy hidrogénhalogenid anionja lehet. R = fluor bevitele esetén X± egy fluorid­vagy telrafluorborát-anion. A (Ví) általános képletnek megfelelő vegyület hevítését abban az esetben, ha X fluorid- vagy tetrafluorborát-anion, folysavban vagy tetrafluorbórsavban végezzük. Egy cianocsoport bevite­lénél például a (VI) általános képletű diazóniumsót réz-I- cianiddal, amelyet káliumcianid-komplexben oldunk, reagáltatjuk. így egy (VI) általános képletű diazónium­sót káliumcianidból és réz-l-szulfáiból álló keverékkel is reagáltathatunk. A diazóniumsó felszabadítását termi­­ki san végezzük 30-150 °C hőmérséklet-tartományban, előnyösen 30—40 °C-on diazóniumfluorid esetében, és 100—150 °C-on diazóniumtetrafluorborát esetén. Aromás aminok diazotálását például valamely alkáli­­fémnitrittel, így nátriumnitrittel, előnyösen száraz nát­­riminitrittel, végezzük. A_ diazotálást például —10 C, és + 10 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen 0—5 °€-on végezzük. Valamely ásványi savval való reakciónál olyan (VI) általános képletű vegyüietet kapunk, amelyben X az ásványi sav anionját jelenti. Egy ötödik eljárás szerint úgy állítunk elő olyan (I) á'talános képletű vegyületeket, amelyben R halogén­atomot jelent, hogy a (VII) képletű vegyüietet halogé­­rezzük. A halogénezést egyrészt halogén alkalmazásával, elő­­í yösen Lewis-sav, például vas-III-, alumínium-, antimon- 111- vagy ón-IV-halogenid, jelenlétében végezzük. A halo­génezést másrészt valamely halogénátvivő anyag segít­ségével, így nehézfém, mint vas jelenlétében vagy vala­mely halogénező szer, így hidrogénklorid és oxidáló szer, így iiidrogénperoxid alkalmazásával vagy alkálifémklorát, látriumklorát, valamely nitrozilhalogenid, mint nitrozil­­klorid vagy -bromid vagy egy N-halogénimid, például brómszukcinimid vagy -flálimid jelenlétében végezzük. Jódalom közvetlen bevitelét jódlúdrogén alkalmazá­sával és oxidáló szer, salétromsav vagy higanyperoxíd, jelenlétében végezzük. A halogénezést a halogénatom jelentése szerint -10 °C és a reakcióelegy visszafolyatás hőmérséklete közötti hőmérséklet-tartományban, előnyösen —5 °C és 30 °C közötti hőmérsékleten végezzük. Olyan (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben R jelentése aminocsoport, úgy is előállíthatunk, hogy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom