191062. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és rendszertechnikai elrendezés belső felületvédelmi szigetelő bevonattal ellátott, vezető szerkezeti anyagból kialakított, vezető elektrolitot tartalmazó műveleti egységek bevonatának elektronikus hibajelzésére

1 190 062 2 A találmány szerinti megoldás lényege, hogyha a mérőszondán legalább két elektródát; főelektró­dát, segédelektródát, vagy három elektródát: fő­elektródát, segédelektródát, hitelesítőelektródát alakítunk ki, s a műveleti egységben vezető elektro­lit van, akkor a szigetelő bevonat meghibásodása következtében fellépő szigetelési ellenállásváltozás a főelektródát és segédelektródát, valamint a fő­elektródát és a műveleti egység - célszerűen földelt - vezető szerkezeti anyagát tartalmazó egyenfe­szültségű hídáramkör kibillenését eredményező nagy érzékenységű és intenzitású áramváltozásá­ban jut kifejezésre, függetlenül a vezető elektrolit jellemzőinek a technológiai folyamat során bekö­vetkező változásaitól (vezetőképesség, mennyiség, hőmérséklet stb.). A találmány szerinti rendszertechnikai elrende­zés (a 2. ábrán látható, amely) tartalmaz legalább kételektródás (F, S), vagy háromelektródás (F, S, H) mérőszondát (1), egyenfeszültségű hídáramkört (2), állítható érzékenységű differenciál erősítőt (3), gyújtószikramentes leválasztó egységet (4), gyújtó­szikramentes tápegységet (5), indikáló műszert (6), késleltetett megszólalású annunciátor áramkört (7), működtető elektronikát (8) és tápegységet. (2. ábra) A találmány tárgya eljárás és rendszertechnikai elrendezés belső felületvédelmi szigetelő bevonattal ellátott, vezető szerkezeti anyagból kialakított, ve­zető elektrolitot tartalmazó műveleti egységek be­vonatának elektronikus hibajelzésére. A találmány szerinti eljárás és rendszertechnikai elrendezés előnyösen alkalmazható mindazon veze­tő szerkezeti anyagból (célszerűen fémből) készült műveleti egység esetén, amelynek belső felülete szi­getelő (célszerűen zománc, műanyag, gumi, lakk stb.) bevonattal van ellátva; üzemeltetése normál légköri feltételek mellett vagy nyomás alatt törté­nik; belsejében tartósan nyugvó vagy mozgásban lévő (pl. keverés) vezető elektrolit van. Ezek a - belső bevonattal ellátott - műveleti egységek a ve­gyi-, gyógyszer-, élelmiszeripar, valamint egyéb technológiák legkülönbözőbb területein alkalmaz­hatók, döntő mértékben robbanásveszélyes kör­nyezetben. A technikai színvonalat az alábbi irodalmi hivat­kozásokban ismertetett megoldások képviselik : 1. Verfahren zur elektrischen Feststellung von Beschädigungen einer Emdilschicht Pfaudler- Werke Ag. 6830 Schwetzingen Patentschrift: 1293478 2. Automatikus hibajelző berendezés zománc- és egyéb bevonatokhoz. Műszaki Kémiai Kutatóinté­zet, Ma-3028 alapszámú bejelentés. Ezeket a megoldásokat az első esetben az elekt­rolitba süllyesztett elektróda és a szigetelt tartály fém fala közötti egyenáramú áramvezetés elvén való működés, a második esetben váltóáramú híd­ban az elektrolitba süllyesztett elektróda és a szige­telt tartály fém fala közötti impedancia mérésének elvén való működés jellemzi. Az egyes ismert meg­oldások hátrányai a következők:- az 1. megoldásnál problémát jelent, ha a tech­nológiai folyamat során megváltozik az elektrolit vezetőképessége, ami A1 áramváltozást eredményez és az hibás riasztó jelzést válthat ki, illetve ha a műszer érzékenységét csökkentik, akkor a kezdődő kis hibát (pl. repedést) nem jelzi ki,- az 1. megoldásnál további probléma adódhat abból, hogy gyakorlatilag az IM mérőáram értéke összemérhető a fellépő AI áramváltozással (szigete­lési hibát feltételezve), sőt - használtabb tartályok esetén - IM mérőáram AI áramváltozás értékét meg is haladhatja, ami a hibajelzés elmaradásához ve­zethet,- a 2. megoldásnál az elektrolit e dielektromos állandója a technológiai folyamat során megválto­zik, ami AZ impedanciaváltozást eredményez és az hibás riasztó jelzést válthat ki a híd kibillenése miatt,- a 2. megoldásnál további probléma, hogy a műveleti egységek felületi hibáinak javítására - zo­mánc bevonat esetén - használt „tantáf’-csavarok igen nagy kapacitást visznek a mérőrendszerbe, ami nagyobb tantál felület esetén olyan kis impe­danciát eredményez, hogy az azzal párhuzamosan kapcsolódó AZ impedanciaváltozás lényegében ki­mutathatatlan, még jó kiegyenlített híd esetén is,- a 2. megoldás további problémája, hogy nem rendelkezik gyújtószikramentes kivitellel. A találmány szerinti megoldás egyrészt az ismert megoldások hátrányainak megszüntetését, más­részt olyan eljárás és rendszertechnikai elrendezés létrehozását tűzte ki célul, amely nem csupán zo­mánc bevonatok, hanem belső felületvédelmi szige­telő bevonatok (pl. műanyag, gumi, lakk) meghibá­sodásának elektronikus hibajelzésére alkalmas, cél­szerű kialakítású mérőszondát, egyenfeszültségű hídáramkört, valamint egyszerű felépítésű egysé­gekből álló, a gvújtőszikramentesség előírásait is kielégítő elrendezés kialakításával. A találmány szerinti megoldás azon a felismeré­sen alapul, hogyha a mérőszondán legalább két elektródát: főelektródát, segédelektródát, vagy há­rom elektródát: főelektródát, segédelektródát, hi­telesítőelektródát alakítunk ki, s a műveleti egység­ben vezető elektrolit van, akkor a szigetelő bevonat meghibásodása következtében fellépő szigetelési el­lenállásváltozás a főelektródát és segédelektródát, valamint a főelektródát és a műveleti egység - cél­szerűen földelt - vezető szerkezeti anyagát tartal­mazó egyenfeszültségű hídáramkör kibillenését eredményező nagy érzékenységű és intenzitású áramváltozásában jut kifejezésre, függetlenül a ve­zető elektrolit jellemzőinek a technológiai folyamat során bekövetkező változásaitól (vezetőképesség, mennyiség, hőmérséklet stb.). A szigetelőbevonatnak megfelelő alapállapotban az egyenfeszültségű hídáramkör kiegyenlítése a se­gédelektródát tartalmazó hídágban elhelyezett po­­tencióméterrel történik. A kiegyenlített egyenfe­szültségű hídáramkör érzékenységének beállítása egy kapcsolón és a hitelesítőelektródán keresztül az egyenfeszültségű hídáramkörbe kapcsolt virtuális hiba segítségével történik úgy, hogy a differenciál erősítő érzékenységét a megszólalási szintre állít­juk. Ezzel a berendezés üzemképes állapotba kerül. Az üzemelés folyamán az elektrolit keveréséből, inhomogenitásából illetve egyéb technológiai ok­ból fellépő véletlenszerű hibajelek kiszűrésére a kés­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom