191047. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemcsézett, kémiailag kezelt adszorbensek előállítására

1 191 047 2 átalakítására előnyösen kalcium-kloridot és mag­­nézium-kloridot nasználunk. Kísérleteink során úgy találtuk, hogy a legkedve­zőbb adszorpciós tulajdonságú adszorbenseket úgy állíthatjuk elő, ha az iners magként használt nyers­anyagok szemcsemérete 0,2-5 mm, mert ez esetben az előállított adszorbensek hidrodinamikai ellenál­lása a technológia szempontjából megfelelő. A magképzés során előbb az iners anyagokból ké­szítjük el az adszorbensek belső rétegeit, majd az aktív komponensek felhasználásával granulátumo­kat képzőnk. Az ismert módon előállított granulá­tumok felületét kezeljük kémiailag. Az iners magra rávitt réteg porozitásút az aktív komponensekként használt anyagok összetétele szabja meg. Attól függően, hogy a kémiailag kezelt adszorbens készítéséhez milyen porozitású granu­látumra van szükség, az aktív komponensek titán­­vegyületek vagy cirkonvegyületek vagy zeolítok és a felsorolt aktív komponensek kombinációi lehet­nek. A találmányt részletesen az alábbi, nem korláto­zó jellegű példákon mutatjuk be. 1. példa a) Szemcseképzés 4,5 kg, 55 m/m% nedvességtartalmú, TiO(OH)2 sztöchiometriai összetételű titán-oxid-hidrátból és 1,5 kg timföldből laboratóriumi dagasztógép segít­ségével homogén masszát készítünk, majd ezt 1,0 mm-es szitán való áttöréssel diszpergáljuk. A ned­ves szemcséket 105 °C-on szárítószekrényben 1 órá­ig szárítjuk, majd 700 °C-on, 1 órán keresztül izzí­tókemencében tartjuk. A granulátum oxidos összetétele : TiOj = 52,4 m/m%, A1203 = 47,6 m/m% b) Kénsavas kezelés A kiizzított és lehűtött szemcsehalmazt intenzív keverés és hűtés mellett 96%-os kénsavba öntjük. A savazás során az oldat hőmérséklete alacsonyabb mint 60 °C. 20-25 perc eltelte után a kénsavat leönt­jük, majd vízzel a szemcséket savmentesre mossuk és szárítjuk (105 °C, 2 óra). c) Kémiai kezelés A megszárított granulátumból 1 kg tömegű anyagot vákuum exszikkátorban 1,2 dm3 térfoga­tú, 20 m/m% FeClj oldattal elegyítünk. Vízsugár­­szivattyú vagy vákuumszivattyú segítségével Ap « 102 Pa vákuumot hozunk létre az exszikká­torban és ezt mindaddig fent tartjuk, amíg a szem­csék közötti levegő teljes egészében el nem távozik. Ezt követően a granulátum réteg által vissza nem tartott FeCl3 oldatfelesleget eltávolítjuk, majd in­tenzív keverés és hűtés közben a szemcsék felületén cc. NH40H oldattal vas(III)-hidroxid réteget állí­tunk elő. Az így előállított adszorbenst szobahő­mérsékleten megszárítjuk. A kémiailag kezelt, szemcsézett adszorbens szé­les körben alkalmazható a víztisztításban, például ivóvizek toxikus arzéntartalmának eltávolításában. Az adszorbensből 1,00 g tömeget 100 cm3 térfo­gatú csiszolatos dugóval ellátott Erlenmayer lom­bikba mérünk. Az adszorbertsre 100 cm3 olyan ol­datot öntünk, amely 1 356 mmól/dm3 As(III) iono­kat és 1,311 mmól/dm3 As(V) ionokat tartalmaz. A lombikot Shaker Bath (609/A, MTA Kutesz) típusú rázógéppel 18 órán át rázatjuk. Az oldatból az adszorbens 109,0 pmól As(V) és 115,57 pmól A;(III) ionokat adszorbeál. összehasonlításként A1203 adszorbenssel is elvé­geztük az ellensúlyi kísérleteket. 1,00 g tömegű adszorbensre 100 cm3 olyan oldatot öntöttünk, amely 1,36 mmól/dm3 As(lII) ionokat és 1,29 mmól/dm3 As(V) ionokat tartalmazott. A 18 órás rázatás után az oldatból az adszorbens 70,88 pmól As(III) és 84,0 pmól AS(V) ionokat adszorbeált. 2. példa a) Magképzés 3 kg, 55 m/m% vizet tartalmazó titán-oxid­­hidrátból és 1 kg speciális timföldből laboratóriumi dagasztógép segítségével homogén masszát készí­tünk, majd ezt extruderrel 3 mm átmérőjű és 3-10 mm hosszúságú, henger alakú szemcsékké formáz­zuk. Az extrudátumot 105 °C hőmérsékleten 10 m/m% nedvességtartalom elérésig szárítjuk és labo­ratóriumi oszcilláló granulálógépen - 1 mm-es szi­tabetétet alkalmazva - diszpergáljuk. Az így készített granulátum magok 1 mm-nél kisebbek, fő tömegükben 0,2-0,8 mm közti méretű­ek. Oxidos összetételük: Ti02 = 52,4 m/m%; Al203 := 47,6 m/m%. b) Méretnövelés 3 kg tömegű, 30 m/m% timföldet és 70 m/m% titán -dioxidot (anatáz) tartalmazó homogén por­­keveréket készítünk és ezt az anyagmennyiséget az a) pontban leírt módon előállított magok felületére rétegezzük az alábbi technológia szerint: A szárazanyagra nézve 2,35 kg tömegű granulá­tum magot egy 0,7 m átmérőjű, 0,5 m mélységű csonkakúp-henger-csonkakúp alakú forgódobba helyezzük. A dob fordulatszáma 30 min ', tengely­szöge 0 Az intenzív mozgásban lévő szemcsékre pneumatikus porlasztó segítségével vizet poriasz­tunk, majd vibrációs szítán keresztül port adago­lunk. A nedvesítést és a porbeadagolást váltakozva addig ismételgetjük, míg a 3 kg tömegű porkeveré­ket be nem visszük. A folyadékadagolás sebessége kb. 30 cm3/min, a porlasztó által előállított átlagos cseppméret kb. 40 pm. A nedvesítést addig végez­zük, míg a szemcsék éppen kezdenek agglomerá­­lódni. Az egységnyi tömegű porra vonatkozó rela­tív vízmennyiség: 0,3 dm3/kg. A porbeadagolás sebessége 0,1 kg/min. Egy-egy réteg felviteléhez 0,5 kg port és 0,15 dm3 vizet használtunk fel. Az utolsó adag por bevitele után a szemcséket nedvesen még 15 percig görgetjük. c) Hőkezelés Az a) és b) pontok szerint előállított szemcséket légmentesen zárható autoklávba helyezzük, majd a hőmérsékletet 130 °C-ra állítjuk be és 16 órán ke­resztül ezen a hőmérsékleten tartjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom