191042. lajstromszámú szabadalom • Több szegmensből álló keverős kolonnareaktor

1 191 342 2 A találmány tárgya több szegmensből álló keve­rés kolonnareaktor. A találmány szerinti keverős kolonnareaktorban vegyi anyagok, pl. észterek állíthatók elő. Ismeretes, hogy homogén és heterogén fázisok­ban lejátszódó reakciók esetében a szabványos zc­­máncbevonatú keverős duplikátorok használato­sak. E berendezéseknek (a kémiai folyamatok elő­nyös lefolytathatósága szempontjából) számos hát­rányos tulajdonságuk van. Legnagyobb hátrányuk az, hogy a reakció paraméterek optimális értékei csak ritka esetben biztosíthatók, ezért vagy a ter­mékhozam, vagy a konverzió, vagy az üzemvitel szempontjából az eljárás gazdaságtalan. A keverős üstökben szakaszos és folytonos üzemmód esetében egyaránt kedvezőtlenek a tar­tózkodási idő eloszlások, továbbá a hő-, tömegát­adási és párolgási viszonyok. Mindkét esetben az a szokásos gyakorlat, hogy észterezési reakció ese­tében rendszerint az alkoholkomponens feleslegé­vel alkotott azeotróp gőzelegy formájában távolít­­ják el a vizet, állandó forrás közben. Folytonos'üzemmódra ismert megvalósítási pél­da dioktilftalát előállítása a BASF-cég eljárása szerint (H. Suter, Chem. Ing. Techn., 41,971-74 /1969/, 951 882 NSZK szabadalmi leírás). A több reaktorból álló berendezésben mindegyik reaktorhoz önálló keverő berendezés, fűtőberende­zés, kondenzátor és egyéb szerelvények, mint pl. anyagbetápláló és -felvevő helyek és vezetékek, to­vábbá hőcserélők stb. tartoznak. Mindezen egy­ségek pontosan összehangolt rendszert kell, hogy alkossanak, ami igen bonyolulttá és költségessé teszi az eljárást. Folyamatos üzemű rektifikáló oszlopokban vég­rehajtott észter előállítására szintén találhatók megvalósítási példák (750 462 sz. belga szabadalmi leírás). Ebben a megvalósítási módban buborék­­sapkás tányéros desztillációs berendezésben hajtják végre egy lépésben a reakciót és a melléktermék­ként képződő víz eltávolítását. Hátrányként jelent­kezik az, hogy nagy konverzió értékek esetében a reakcióidők (tartózkodási idők), a keverési para­méterek, továbbá az azeotróp desztilláció egyen­súlybeállási idői nem hangolhatok össze kielégítő pontossággal. Emiatt - különösen több folyadékfá­zis egyidejű jelenléte esetében - az intenzív keverés és a folyamatos stacioner üzemvitel nem valósítha­tó meg, a különböző folyadékfázisban jelenlevő reakciópartnerek (nyersanyagok) és katalizátorok bensőséges érintkezése hiányzik. A keverős kolonnareaktoroknál törekedni kell a minimálisan szükséges szegmensszám pontos meg­állapítására és betartására. Ezt főként az indokolja, hogy a kolonnareaktornál fellépő, számértékben is általában számottevő hőeffektusok (hőveszteségek, reakcióhők, párolgáshők stb.) kompenzálása a re­aktor teljes hossza mentén szükséges, ezért azzal arányos beruházási költséget jelent. A szükséges szegmensszám értékét jelentősen módosíthatja a szegmensek közötti axiális irányú keveredés. Ennek csökkentésére, illetőleg beszabályozására számos javaslat található az irodalomban, elsősorban ext­­rakcióra vonatkozóan. Strand Cp., Olney R. B., Ackerman, G. H. A. I. Ch. E. J., 8,2 252-61 (1962) Fischer, A., Verfahrenstechnik, 5,9, 360-5 (1971) Ingham, J., Trans. Instn. Chem. Eng., 50, 372-85 (1972). A közölt kivitelezési módok közös jellem­vonása, hogy a szegmensek elkülönítésére egy kon­centrikus vagy több köralakú nyílással rendelkező, álló tárcsákat alkalmaztak, melyek szabad kereszt­­metszetét előzetes számítások és hidrodinamikai mérések révén becsülték. Az álló tárcsák megfelelő elhelyezése számottevő szereléstechnikai nehézség­be ütközött, mivel a keverőegységeket hordozó ten­gely utólagos behelyezése a centrális nyílásokon keresztül nem lehetséges. Az álló tárcsák optimális szabad keresztmetszete a reakcióban résztvevő komponensektől jelentős mértékben függ, ezért egymástól nagymértékben eltérő komponens­kombinációk esetén az állótárcsákat mindig cserél­ni kell. A fenti nehézségek miatt ezeket a keverős kolonnareaktorokat észterezési vagy más ipari re­akciók megvalósítására csak gazdaságtalanul lehet alkalmazni. Találmányunkhoz az a felismerés vezetett, hogy a vegyi reakciók szempontjából döntő jelentőségű paraméterek- (keverési intenzitás, hőmérséklet­eloszlás, párolgási viszonyok, tartózkodási idő, hő- és tömegátadás stb.) előnyösebben szabályozha­tók, mint az eddig ismert berendezésekben. Ez rész­letesebben a következőket foglalja magába. Az egy­­vagy többfázisú művelettel megvalósítandó eljárás­sal több szegmensből álló, előnyösen közös ten­gelyre rögzített, szegmensenként egy-egy keverő­egységgel ellátott kolonnareaktort építünk. A ta­lálmány szerinti keverős kolonnareaktor tehát szegmensekből felépített reaktor, amelynek egyik megvalósítási módjánál a reaktor kettős falú és a belső falában, a szegmens keverővei ellátott része alatt és felett, valamint magánál a keverős résznél is átömlö nyílások vannak. A nyílások egyik java­solt kiképzési helyét az 1. ábrával szemléltetjük. Ez a szegmens kialakítás főként ellenáramú műveletek végzésénél alkalmas. Az 1 ábrán jelezzük az egyes fázisok mozgási irányát is, K-val jelölve a könnyű fázis, N-nel jelölve a nehéz fázis haladását. A reaktor megvalósításának egy másik lehetsé­ges módját - amelynél a reaktor egyszerű falú - a 2. ábrán mutatjuk be. Ez a kiképzés egyenáramú műveletek végzésére előnyösebb. A találmány szerinti keverős kolonnareaktor te­hát olyan szegmensekből épül fel, amelyeket V alsó zárótárcsa, 1 alsó álló tárcsa, 2’ felső zárótárcsa, 2 felső álló tárcsa és a keyerős kolonnareaktor 5 fala határol. A szegmensen 3 keverőtengely megy át, amelyen alkalmas 4 keverőtárcsa van. Mint fentebb említettük, a keverős kolonnareaktor adott esetben kettős falú is lehet. Ekkor a belső tálon a keverőtár­csás részben kiömlő nyílások, míg a két keverőtár­csás részt elválasztó térhez a belső fal beömlő nyílá­sokkal rendelkezik. Az 1’, 2’ zárótárcsák a 3 keverötengelyre rögzí­tettek és helyzetük a tengely függőleges mozgatásá­val változtatható. Ezáltal az 1, 2 álló tárcsák és 1’, 2’ zárótárcsák közötti nyílások mérete tág határok között, az igényeknek megfelelően szabályozható. Találmányunknak ebből következik az a lénye­ges előnye, hogy a keverős kolonnareaktor szeg­5 10 15 2C 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom