191033. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus biztonsági eszköz
1 191 033 2 rendezett infravörös érzékelőeszközöket tartalmaz, ahol az érzékelők úgy vannak elhelyezve, hogy minden egyes érzékelő a hozzátartozó fénykibocsátó dióda fényét érzékeli, ha az gerjesztést kap. Ha a 14 kulcskártya-olvasóba behelyezzük a 15 kulcskártyát, akkor az abban lévő lyukak a diódák egy részének fényét ismert módon átengedik az érzékelők felé úgy, hogy egy 24-bites párhuzamos bináris kimenőjelet kapunk, amelyet a 14 kulcskártya-olvasóban elhelyezett erősítők szükség esetén felerősítenek. A fénykibocsátó diódákat 17 kapcsoló köti össze a tápfeszültséggel, ha egy 15 kulcskártyát teljesen bedugunk a 14 kulcskártya-olvasóba, tehát a fénykibocsátó diódák gerjesztést kapnak, amikor a 17 kapcsolót működtetjük. A 17 kapcsoló ezenkívül 18 kondenzátornak 19 ellenálláson keresztül a tápfeszültségről való feltöltését is vezérli, és esetleg ki is süti ezt a 18 kondenzátort, ha a 14 kulcskártyái a 15 kulcskártya-olvasóból kivesszük. A 16 logikai áramkörnek egy másik kimenete is van, amely 20 tranzisztoros kapcsolót vezérel. A 20 tranzisztoros kapcsoló egy másik 21 kondenzátor kisütését vezérli a 10 biztonsági eszköz nyitásakor. A 21 kondenzátor folyamatos töltődését 22 ellenállás biztosítja. A 2. ábrán látható a 16 logikai áramkör és a 13 memória részletesebb áramköri rajza. A 13 memória egy 12-bites lateh-áramkörből áll, amelynek adatbemenetei a 14 kulcskártya-olvasó tizenkét kimenetével vannak összekötve. A 16 logikai áramkör egész egyszerűen két 12-bites digitális 24 és 25 összehasonlitó áramkörből áll, amelyeknek adatbemenetei közösen vannak a 14 kulcskártya-olvasó tizenkét kimenetével összekötve. A 24 összehasonlító áramkör másik adatbemenetei a 13 memória kimeneteivel, a 25 összehasonlító áramkör másik adatbemenetei pedig tizenkét darab kizáró-VÁG Y kapu kimenetével vannak összekötve. A kizáró- VAGY kapuk képezik a 26 új kombinációs kódot reprezentáló eszközt, melyeknek első bemenetei a 13 memória kimeneteivel, második bemenetei pedig a 14 kulcskártya-olvasó második tizenkét darab kimenete közül eggyel-eggyel vannak összekötve. A 24 összehasonlító áramkör A-B kimene.te a 16 logikai áramkör számára ad „nyitási” kimenőjelet, a 25 összehasonlító áramkör A-B kimenete pedig a 13 memória órajel („clock”) bemenetével van összekötve. Belátható, hogy ha 14 kulcskártya-olvasó első tizenkét kimenetének tizenkét kimenőjele pontosan megegyezik a 13 memóriában tárolt adat tizenkét bitjével, akkor a 24 összehasonlító áramkör egy „nyitási” kimenőjelet ad ki, amelynek hatására a 20 tranzisztort olyan állapotba vezérli, hogy a 21 kondenzátor a „nyitó” elektromágnesen keresztül fog kisülni. Ha viszont ezek a kimenőjelek megegyeznek a kizáró-VAGY kapuk kimenőjeleivel, akkor a 25 összehasonlító áramkör kimenete órajelet ad a 13 memória órajel bemenetére úgy, hogy a 14 kulcskártya-olvasó első tizenkét kimenetén kiadott tizenkét bites kód beíródik a 13 memóriába és ott eltárolódik. A 24 összehasonlitó áramkör kimenete ezután magas logikai szintre kerül, és gerjeszti a „nyitó” elektromágnest. A fentiekből nyilvánvaló, hogy a 14 kulcskártyaolvasó első fent említett tizenkét kimenetén kapott tizenkét bites kód „kombinációs kódot” képez, amelynek meg kell egyeznie a 13 memóriában tárolt kóddal, hogy az ajtó kinyílhassék. A 14 kulcskártya-olvasó másik tizenkét kimenetén kapott tizenkét bites kód jelenti az ún. „számítási kódot”, amely annak a matematikai vagy logikai számításnak a jellegét azonosítja, amelyet a már tárolt „kombinációs kódon" kell végrehajtani, hogy új „kombinációs kódhoz” jussunk. A jelen esetben ez a számítási művelet a tizenkét bites memóriatartalom azon bitjeinek invertálását jelenti, amelyek a „számítási adat” 1 -es bitjeinek megfelelő helyeken állnak. Ha például a memóriában a következő 12-bites szó van : 0011 1101 0101 1011 akkor a zár az ezen kombinációt tartalmazó kulcskártyára fog kinyílni, illetve minden olyan kulcskártyára, amely kompatíbilis kombinációs kódot és számítási adatot tartalmaz, például a következő kódú kulcskártyára: kombináció : számítás : 0010 0100 1001 1110 0001 1001 1100 0101 0100 0000 1110 1010 0111 1101 1011 0001 Ha elektronikus biztonsági eszközöket alkalmaznak például egy szállodai ajtózárrendszerben, akkor minden új vendégnek új kulcskártyát lehet adni a saját szobájához. Egy központi számítógép tárolja a szobaajtókhoz pillanatnyilag használatban lévő kombinációs kódok jegyzékét, és ha egy új kombinációs kódra van szükség, a számítógép azonnal előállít egy számítási adatot, operál ezzel az adattal a számítógép tárolójából kapott meglévő kombinációs kódokon, és vagy kinyomatja az új kódot, amit az új kulcskártyára kell lyukasztani, vagy pedig egy automata lyukasztót működtet, amely a kívánt kulcskártyát előállítja. A találmány szerinti elektronikus biztonsági eszköz alkalmazására bemutatott példa viszonylag egyszerű, hogy az azonnal hozzáférhető logikai áramkörök felhasználását szemléltessük. Ennél sokkal bonyolultabb és kifinomultabb szintet lehet elérni, ha a 16 logikai áramkör helyett az elektronikus áramkörben egy mikroprocesszort alkalmazunk. Ilyen áramköri elrendezés esetén például különböző szintű kulcsokat lehet alkalmazni, és a kulcskártya tartalmazhatja annak a kulcsszintnek az azonosító adatát, amelyhez a szóban forgó kulcs is tartozik. Különböző kombinációs kódokat lehet tárolni és ezekhez külön-külön kulcskártyákat készíteni, amelyek különböző szinteket,azonosítanak. Például a kulcskártyán egy 10* 5-ös lyukelrendezést alakíthatunk ki, ahol az egyik oszlopban lévő lyukakat a mikroprocesszor strobe-impulzusainak előállítására használjuk, hogy a mikroprocesszor ennek hatására a többi négy oszlopban lévő lyukakkal reprezentált adatot beolvashassa RAM- meinóriájába, amikor a kártyát bedugjuk. Ennél az elrendezésnél csupán öt fénykibocsátó dióda, és öt érzekelőelem szükséges. A maradék 10 * 4-es tömb egy négy bites „szint”-adatot, egy huszonnégy bites kombinációs kód adatot (négy bites szavakban megadva), és egy tizenkét bites (szintén négy bites 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
