191021. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemestermény szárítására, valamint szemesterményszárító

1 Wen alacsony legyen, végül a mellékreakciók elkerü­lésére a tercier-aminnal együtt vízmentes legyen. Ilyen szerves oldószerek például az alifás klórozott szénhidrogének, a szén-tetraklorid. a diklór-etilén, stb., vagy az éterek, például a dietil-éter, a dibutil­­éter, a tetrahidrofurán, stb. A reakció kivitelezése során a legkedvezőbb reakció-közegnek az aprotikus, gyengén poláris szerves oldószereket találtuk, külö­nösen kitűnt a dietil-éter és a tetrahidrofurán. Eljárásunk lényeges része a tercier-amin proton­megkötőként való alkalmazása, ami azt eredményezi, hogy a kiindulási anyagként alkalmazott (II) általános képletű aminra vagy savaddiciós sójára nézve a cél­­termékek, azaz az (I) általános képletű vegyületek, hozama az eddig ismert eljárásokhoz képest mintegy kétszeres. A reakció kedvező foganatosítása szem­pontjából olyan tercier-aminokat célszerű választani, amelyek kellő bazicitással rendelkeznek (a pK^ ér­téke 2-9 között, előnyösen 2-5), és amelyek a reak­ció során képződött savaddiciós sói a reakció-elegy­­ben rosszul oldódnak és ilymódon, például szűréssel, könnyen eltávolíthatók, továbbá mivel a tercier-ami­nokat a reakció során képződött sav megkötésére használjuk, célszerű feleslegben vennünk, mely feles­leget a későbbiekben el kell távolítani, ezért az ala­csony forráspontúak a legalkalmasabbak. Ilyenek például az (l-6)szénatomszámú alkil-aminok, külö­nösen bevált a trietll-amin, természetesen választha­tunk egyéb tercler-amint is. Az (III) általános képletű N-szubsztituált karba­­midsav-trialkil-ammónium-sók előállítását attól füg­gően, hogy (II) általános képletű primer- vagy sze­­kunder-amin-ból, illetve savaddiciós sóikból indulunk ki, célszerűen eltérő módon végezzük. A (II) általá­nos képletű primer- vagy szekunder-amin alkalmazása esetében hűtés közben, előnyösen 0-5°C-on, savaddi­ciós sóik esetében célszerűen a reakció-elegy forrás­pontján dolgozunk. Az előzőekben ismertetettek szem előtt tartásával intenzív keverés közben a rend­szerbe szén-dioxodjt buborékoltatunk, mindaddig, amíg az nem telítődik. Ha (II) általános képletű amin­­ból indulunk ki, úgy a csapadék-képződés megszű­nése jelzi a reakció végét, viszont savaddiciós só és a szén-dioxid közötti reakció befejezését az is jelzi, hogy az eredeti szuszpenzió finom, porszerű csapa­dékká alakul át. A fentiek szerint keletkezett (III) általános kép­letű N-szubsztituált karbamidsav-trialkil-ammónium­­sót a reakció-elegyből ki is nyerhetjük, célszerűen azonban akkor járunk el, ha a második reakció­­lépést - a (III) általános képletű vegyületnek trime­­til-szÜilezését - is magában a reakció-elegyben végez­zük, jeges hűtés mellett, kb. 0-5 C hőmérsékleten. A trimetil-szililezéshez bármely trimetil-szililező-szert alkalmazhatunk, például trimetil-klór-szilánt vagy hexametil-diszilazánt. A trimetil-szililező reagensek a nedvesség hatására közismerten hidrolizálnak, ezért ügyelnünk kell a reakció-elegy vízmentességére, továbbá célszerű a trimetil-szililezést a levegő ned­vességének kizárása mellett zárt edényben végezni. 1 mól (III) általános képletű vegyület szililezéséhez általában 1-5 mól, előnyösen 1-3 mól trimetil-klór­­szilánt, vagy az előzőhöz képest mintegy fele mól­­nyi hexametil-diszilazánt használunk. A találmányunk szerinti új vegyületeket egy lé­pésben is előállíthatjuk, ebben az esetben az oldó­2 szert, a tercier-amint és a sziülezőszert összeöntjük, majd (II) általános képletű amint, előnyösen sav­addiciós sóját adjuk a rendszerhez. Ezt az eljárás­­változatot célszerűen a reakció-elegy forráspontján végezzük. A reakció során keletkezett trialkil-ammónium­­klorid nagy része kiválik a rendszerből, ezt valamely ismert módon, például szűréssel távolíthatjuk el. A még oldatban maradt savaddiciós sót, 40-80°C forráspontú apoláros jellegű szénhidrogén hozzáadá­sával csapjuk ki. Ilyen szénhidrogének például a n­­pentán, n-hexán, n-heptán, n-oktán, a petroléter, a benzol, stb., előnyösen n-pentánt használunk. A kivált trialkil-ammónium-kloridot az előzőek­ben ismertetett módon választjuk ki. Ezt követően csökkentett nyomáson első lépésben az oldószert távolítjuk el, a maradékot, amely 80-95%-ban (I) általános képletű N-szubsztituált karbamidsav-trime­­til-szilil-észter vagy elegyük nyers állapotban is al­kalmazhatjuk, kívánt esetben azonban vákuumban a két vegyületet szétfrakcionáljuk. Találmányunk szerinti eljárással egyaránt elő­állíthatunk olyan (1) általános képletű vegyületeket, amelyekben R2 jelentése- hidrogénatom, vagy- trimetil-szililcsoport, vagy- (1-6 szénatomszámú)-alkil-csoport, csupán a kiindulási anyagként alkalmazott (II) ál­talános képletű amint kell kellően megválaszta­nunk, illetőleg a savmegkötőszerként használt ter­cier-amin és a trimetil-szililező-szer arányát, valamint a reakció körülményeit változtatnunk. Amennyiben az a célunk, hogy főtömegében olyan (I) általános képletű vegyület képződjék, amelyben R5 jelentése hidrogénatom, úgy (II) általá­nos képletű tercier aminból (R3 *= hidrogénatom) indulunk ki, kevesebb tercier-amint és trimetil-szi­­lilező-szert alkalmazunk, mint egyébként és ala­csony, célszerűen 0-5°C hőmérsékleten dolgozunk. Olyan (I) általános képletű vegyület előállításánál, amelyben RJ trimetil-szililcsoport, a tercier-amin és a trimetil-szililező-szer arányát növeljük és maga­sabb hőmérsékleten, az elegy forráspontján dolgo­zunk. Az olyan (I) általános képletű vegyületek előállí­tása, amelyeknek képletében az R3 ■= hidrogénatom jelentésű, nagyobb figyelmet igényel, tekintve, hogy autoszililezésre hajlamos, melynek eredményeképpen olyan H) általános képletű vegyület képződik, amely­ben R1 jelentése trimetil-szililcsoport. Ez a folyamat a reakcióelegy forráspontja körüli hőmérsékleten ke­rül előtérbe. Olyan (I) általános képletű vegyület előállításánál, amelyeknek képletében Ra jelentése (1-6 szénatom­számú) alkil-csoport a megfelelő (II) általános kép­letű szekunder aminból, vagy annak savaddiciós só­jából indulunk ki. Találmányunk szerinti eljárást részletesen a példák­ban mutatjuk be, anélkül, hogy igényünket ezekre korlátoznánk. 1. példa a) Keverővei, visszafolyó hűtővel, csepegtető tölcsérrel, gázbevezető és kivezető csővel felszerelt 1 literes gömblombikba bemérünk 42 g (0,5 mól) metoxi-amin-hidrokloridot, 151,5 g (1,5 mól) trletll-191 621 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom