191011. lajstromszámú szabadalom • Ciklohexanonszármazékokat tartalmazó gyomirtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 2 ricinusolaj 5 tömegrésznyi addiciós termékéből készült elegy ben. Az oldatot 100 000 tömegrész vízbe öntve és egyenletesen eloszlatva 0,02 tömeg% hatóanyagot tartalmazó vizes diszperziót kapunk. III. példa 20 tömegrész 1. hatóanyagot feloldunk 40 tömegrész ciklohexanonból, 30 tömegrész izobutanolból, 7 mól etilén-oxid és 1 mól izooktil-fenol 20 tömegrésznyi addiciós termékéből, valamint 40 mól etilén-oxid és 1 mól ricinusolaj 10 tömegrésznyi addiciós termékéből készült elegyben. Az oldatot 100 000 tömegrész vízben egyenletesen eloszlatva 0,02 tömegé- hatóanyagot tartalmazó vizes diszperziót kapunk. IV. példa 20 tömegrész 41. hatóanyagot feloldunk 25 tömegrész ciklohexanolból, 65 tömegrész 210—280°C forráspontú ásványolaj-frakcióból, valamint 40 mól etilén-oxid és 1 mól ricinusolaj 10 tömegrésznyi addiciós termékéből készült elegyben. Az oldatot 100 000 tömegrész vízben egyenletesen eloszlatva 0,02 tömeg% hatóanyagot tartalmazó vizes diszperziót kapunk. V. példa 20 tömegrész 19. hatóanyagot 'aposan összekeverünk 3 tömegrész diízobutil-naftalín-a-szulfonsav-nátriumsóval, szulfidszennylúgból származó 17 tömegrész ligninszulfonsav-nátriumsóval és 60 tömegrész porított kovasavgéllel, majd kalapácsmalomban összeőröljük. A keveréket 20 000 tömegrész vízben egyenletesen eloszlatva 0,1 tömeg% hatóanyagot tartalmazó permetlevet kapunk. VT. példa 3. tömegrész 53. hatóanyagot alaposan összekeverünk 97 tömegrész porított kaolinnal. 3 tömeg% hatóanyagot tartalmazó porozószert kapunk. VII. példa 30 tömegrész 1. hatóanyagot alaposan összekeverünk 92 tömegrész porított kovasavgéllel és a kovasavgélre perrnezetezett 8 tömegrész parafinolajjal. Jól tapadó szert kapunk. VIII. példa 20 tömegrész 1. hatóanyagot alaposan összekeverünk 41 tömegrész dodecil-benzolszulfonsav-kalciumsóval, 8 tömegrész zsíralkohol-poliglikol-éterrel, fenol/karbamid/formaldehid kondenzátum 2 tömegrésznyi nátriumsójával és 68 tömegrész paraffinos ásványiolajjal. Stabil, olajos diszperziót kapunk. A találmány szerinti szerekkel való kezelést kikelés előtt vagy kikelés után végezhetjük. Ha bizonyos haszonnövények a hatóanyagokat kevésbé tűrik, olyan kijuttatási módszert választhatunk, amelylyel a permetlevet úgy irányítjuk, hogy az érzékeny haszonnövények leveleire ne kerüljön, csak az alattuk tenyésző gyomnövényekre vagy a szabad talajra. A találmány szerinti szerek felhasznált mennyisége - a hatóanyagra vonatkoztatva — az évszaktól, a növényektől és fejlettségüktől függően 0,025— 4 kg/ha, előnyösen 0,1-3 kg/ha. A találmány szerinti szereknek a füfélék (Gramine ie) és széleslevelű haszonnövények fejlődésére kifejlett hatását növényházi kísérletekben vizsgáltuk. Tenyészedényként körülbelül 3% humuszt tartalmazó, agyagos homokkal töltött 300 ml-es műanyag virágedények szolgáltak. A kísérleti növények magvait fajtánként elkülönítve sekélyen vetettük el. K kelés előtti kezeléshez a vetés után közvetlenül juttattuk a talaj felületére a szereket. Ä szert vízben szus?pcndáltuk vagy emulgeáltuk, és finom porlasztóval permeteztük ki. A felhasznált mennyiség 3,0 kg/ha volt. A szerrel való kezelés után az edényeket kissé meglocsoltuk, hogy a csírázást és a fejlődést elősrgítsük. Ezután az edényeket „átlátszó műanyag tető' el lefedtük, amíg a növények kikeltek. A lefedés elősegítette a növények egyenletes fejlődését, amennyiben azt a hatóanyagok nem befolyásolták. fi kikelés utáni kezeléshez a kísérleti növényeket jellegüknek megfelelően hagytuk 3-15 cm magasra nőn: és a kezelést ezután végeztük. A kikelés utáni keze léshez közvetlenül vetett és ugyanabban az edényben fejlődött növényeket használtunk, vagy a növények magvait elkülönítve kicsíráztattuk és a sarjakat néhány nappal a kezelés előtt ültettük át a kísérleti edényekbe. A kikelés utáni kezeléshez felhasznált hatóanyag mennyisége 0,06 kg/ha volt. Lefedi st nem vettünk igénybe. A kísérleti edényeket növényházban állítottuk fel, a nelegkedvelő növényfajokat melegebb részen (20 -35 C), a mérsékeltebb hőígényüket 0—25°C- on tartottuk. A kísérlett időszak 2-4 hét volt. Ezalatt a növényeket ápoltuk és kiértékeltük a kezelésre miratott viselkedésüket. A kiértékelést 0-tól 100-ig terjedő skála alapján végeztük. 100 azt jelenti, hogy a magvak nem keltek ki, illetve legalább a föld feletti nö'ényrészek teljesen elpusztultak. A növényháza kísérletekben alkalmazott növények a következő fajokból tevődtek össze: Avena fatua, Avena sativa, Alopecurus myosuroiJes, Echinochloa crus-galli, Lolium multifiorum, Setaria italica, Sinapis alba, Triticum aestivum, összehasonlító szerként a 00 71 707 számú nyifvánosságrahozott európai szabadalmi bejelentésből ismert 2-(l-etoxi-amino-butilidén)-5-(tetrahidrofurán-3-il)-ciklohexán-l,3-diont. (A hatóanyag) vagy a 2-(l-etoxi-aniino-buti!idén)-5-(tetrahtdrofuran-2-il)- iklohe<án-l,3-diont (B hatóanyag) tartalmazó szereket ha;ználtuk. Az. összehasonlító szerek felhasznált mennyisége megegyezett az (I) általános képletű hatóanyagok felhasznált mennyiségével. Kikelés előtti kezelés esetén például az 1., 19. vagy 41. hatóanyagot tartalmazó szerek 3,0 kg/ha hatóanyag-mennyiségben hatásosnak bizonyultak a fűfélék családjába tartozó nvények irtásában. A széle .levelű Sinapis alba nem károsodott. Kikelés utáni kezelés esetén például a 41. vagy 53. hatóanyagot tartalmazó szer 0,06 kg/ha hatóanyag-mennyiségben alkalmazva jól irtotta a fűszerű növi nyékét, például az Avena fatua-t, Alopecurus myosi roides-t és Setaria italica-t. A találmány szerinti szereknek az ismert szerekhez képest az az előnye, h >gy kikelés utáni kezelés esetén a füféiéket irtó hitás mellett az azonos családba tartozó búza haszonnövény nem károsodik. Az A és B hatóanyagokat tartalmazó összehasonlító szerekkel ellentétben az ( ) általános képletű cikíohexenon-származekokat 91 01 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 8
