191006. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N-(fenil-szulfonil)-N'-triazinil- vagy pirimidinil-karbamid-származékot tartalmazó herbicid és növénynövekedést szabályozó szerek és eljárás a hatóanyag előállítására
1 2 fonamid-származékok, amelyben RI(és,Ra jelentése a (1) általános képletnél megadott és X oxigénatom va©' kénatom, mint bizonyos (II) általános képletű szulfonamid-képviselők kiindulási anyagai az ortohidroxl-fenll-szulfonamid kivételével új vegyilletek. Ezeket a vegyületeket a megfelelő 14 szénatomos alkoxi-fenil-szulfonamidok, például bór-trihalogenldekkel végzett éterhasítása útján állíthatjuk elő (ilyen reakciókat a 3 904 680 számú amerikai szabadalmi leírásban és a J. Am. Chem. Soc. 64, 1128 (1942) irodalmi helyen ismertetnek) vagy a megfelelő benzil-oxi-fenil-szulfonamidok hidrogenolizisével kaphatjuk, ahogy ezt a J. Chern. Soc. 1958, 2903 irodalmi nelyen ismertetik. Az alkoxi-fenil-szulfonamidokat a megfelelő alkoxl-anilidekből kaphatjuk a már említett módon va© alkoxi-benzolok klórszulfonálása és a keletkező fenii-szulfoníl-kloridok ammóniuin-hidroxid-oldattal történő reagáltatása útján állíthatjuk elő. Ilyen reakciók a J. Am. Chem. Soc. 62, 603 (1940) irodalmi helyen leírtakból ismertek. A közbenső termékekként alkalmazott (II) és (VIII) általános képletű vegyületek újak, illetve részben újak, ezeket a 0) általános képletű ve©íiletek szintéziséhez fejlesztettük ki. A (IV) általános képletű fenil-szulfonil-izocianátokat ú© állíthatjuk elő, hogy a (II) általános képletű szulfonamidokat foszgénnel reagáltatjuk butilizocianát jelenlétében, klórozott szénhidrogén oldószerben, a visszafolyatás hőmérsékletén való melegítés közben. Hasonló előállítási módokat ismertet a „Newer Methods of Preperative Organic Chemistry’ VI. kötete, a 223-241. oldalon (Academic Press New York, and London). A (IV) általános képletű izotiocianátokát a (II) általános képletű szulfonamidoknak szén-diszulflddal és kálium-hidroxiddal való kezelésével és ezt követően a keletkező dikáliumsó foszgénnel történő reakciójával állíthatjuk elő. Ilyen eljárásokat ír le az Arch. Pharm. 299, (J 966). A (VII) általános képletű N-fenil-szulfonil-karbamátokat ú© állíthatjuk elő, ho© a (II) általános képletű szulfonamidokat difenil-karbamáttal reagáltatjuk bázis jelenlétében. Hasonló eljárásokat ismertetnek a 61 169 számú japán szabadalmi leírásban. A (III),* (V) és (VI) általános képletű kiindulási anyagok ismertek va© ismert módszerekkel állíthatók elő. (V) általános képletű aminoknak oxalil-kloriddal való reakciója klórozott szénhidrogén oldószerekben fVI) általános képletű izocianátokhoz vezet. A (V) általános képletű aminok ismertek és részben kereskedelmi forgalomban vannak va© ismert módszerekkel előállíthatok. Ilyen előállításmódokat ír le a „The Chemistry of Heterocyclic Compounds XIV. kötet (Interscience Publishers, New York, London). A (I) általános képletű ve©ületekké való átalakításokat előnyösen protonmentes, közömbös, szerves oldószerekben, így metilén-kloridban, tetrahidrofuránban, acetonitrilben, dloxánban va© toluolban végezzük. A reakció hőmérséklete előnyösen -10 C és +120°C közötti. A reakciók általában kissé exotermek és szobahőmérsékleten végrehajthatók. A reakcióidő megrövidítése va© a reakció megindítása érdekében célszerű, ha a reakcióele©et rövid Időre forráshőmérsékletére melegítjük. A reakcióidőket ú© is megrövidíthetjük, ho© az ele©hez reakciókatalizátorként néhány csepp bázist va© Izocianátot adunk. A végtermékeket bepárlással és/va© az oldószer elpárologtatásával különíthetjük el és a szilárd maradékot olyan oldószerekből való átktistályosítással va© eldörzösléssel tisztíthatjuk, amelyekben a termék rosszul oldódik. Ilyen oldószerek az éterek, aromás szénhidrogének és a klórozott szénhidrogének. A (l) általános képletű hatóanyagok stabil ve©ületek, így kezelésük nem igényel különös rendszabályokat. A (I) általános képletű ve©ü!eteket tartalmazó szerek erős növekedés-szabályozó, különösen növekedés-gátló tulajdonságokkal rendelkeznek és mind az egyszíklevelű, mind a kétszíklevelű növények növekedését befolyásolják. I© például forró égöven a mezőgazdaságban talajfedőként („cover crops ) ©akran telepített hüvelyesek növekedése szelektív módon gátolható alkalmazásukkal, miáltal megakadályozzák a talajeróziót a haszonnövények között. A (I) általános képletű hatóanyagokat tartalmazó szerek arra is alkalmasak, hogy ez elvermelt burgonya csírázását megakadályozzák. Téli tárolásnál a burgonya ©akran csírázik és ezek a csírák a burgonya zsugorodását, rothadását és súlycsökkenését okozzák. Kísérleteink azt mutatják, ho© nagyobb mennyiségek felhasználása esetén valamennyi vizsgált növény fejlődése oly mértékben károsodik, vagy azok elpusztulnak. A találmány szerinti szerek kisebb felhasználási mennyiségek esetén jó szelektív növekedésgátló és szelektív herbicid hatásukkal tűnnek ki, amelyek alapján kiválóan alkalmazhatók haszonnövények kultúráiban gyomnövények irtására, különösen jól használhatók gabonafélékben, ©apotban, szójában, kukoricában, és rizsben élő ©omnövények ellen. A találmány szerinti szerekkel végzett kezelés során részben olyan ©omnövények is károsodnak, amelyeket eddig csak ún. totálherblcidekkel lehetett irtani. A találmány szerinti szerek hatóanyagainak a hatásmódja szokatlan. Ezek közül számos transzlokálható, azaz a növények felveszik ezeket, majd a növény más helyére szállítódnak, ahol azután hatnak. A szokatlanságot az jelenti, ho© a hatóanyagok nem csak a farészben lévő edénynyalábon, va©is a ©ökerektől a levelekbe vezető úton szállítódnak, hanem a háncsrészben lévő rostacsöveken keresztül, a levelekből vissza a ©ökerekbe. Ily módon lehetőség nyílik pl. arra, ho© évelő ©omnövényeket ezek felső részének kezelésével ©ökerekig károsítsunk. A (I) általános képletű ve©ületeket tartalmazó találmány szerinti szerek - más herbicid és növénynövekedést szabályozó szerekhez viszonyítva - már na©on kis mennyiség felhasználása esetén is hatásosak. A (I) általános képletű ve©ületeket hatóanyagként tartalmazó herbicid és növénynövekedést szabályozó szerekkel a gyomnövények kikelés előtt és kikelés után is irthatók és felhasználhatók e©szikű és kétszikű növények, különösen füvek, forró égövi talajfedők és dohányoldalhajtások növekedésének gátlására. 191 006 S 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
