191003. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ponthegesztés vezérlésére

1 A találmány tárgya ellenállás-ponthegesztés vezér­lésére szolgáló eljárás valamint berendezés az eljárás foganatosítására. Az ellenállás-hegesztés legelterjedtebb változatánál, a ponthegesztés ipari méretű alkalmazásánál gyakori követelmény, hogy olyan körülmények között kell a ponthegesztések magas szintű és állandó minőségét biztosítani, ahol a hegesztési folyamatot és a létre­hozott kötések minőségét befolyásoló paraméterek, mint például a hálózati fesztültség, a felületi tisztaság és a hegesztendő elemek alakja, a hegesztő elektródák állapota és elhasználtsági foka, a pneumatikus rend­szerben uralkodó nyomás stb. két hegesztés között is ingadozhatnak és változhatnak. Ez a feladat annál jelentősebb, minél magasabb az elvárás az előállított termékkel szemben és minél nagyobb az egyes hegesz­tési pontok üzemi terhelése. A jelenleg legjobban elterjedt eljárás, amelyet ponthegesztéses eljárás vezérlésére alkalmaznak, arra korlátozódik, hogy a hegesztést befolyásoló fő para­métereket, így az áramerősséget, a hegesztési időt és a nyomóerőt állandó értéken tartsa. Ez az eljárás sajnos nem alkalmas a külső zavaró tényezők több­ségének eliminálására. Ennek az a következménye, hogy a létrehozott ponthegesztés nem rendelkezik egyenleges és megfelelő tulajdonságokkal. Ez a ter­vezők és konstruktőrök bizalmatlanságát vonja maga után és arra ösztönzi őket, hogy a tényleges üzemi terhelés által meghatározott hegesztési pontok számának többszörösét írják elő egy termék kialakítá­sánál. Ismert megoldás, hogy a felsorolt hátrányok jelentős része a hegesztési idő vezérlésével megszün­tethető, amelynek során a vezérlőjeleket magából a hegesztési paraméterekből nyerjük ki. Ismeretes olyan eljárás, amelyben a hegesztő áram abban a pillanatban megszűnik, amint a hegesztett felületek hőtágulása eléri vagy megközelíti a maximális értéket. Ezzel biztosítják, hogy a hegesztési pont méretei egy optimális érték közelében maradnak amelyet mindig az adott anyagi, geometriai és energetikai feltételek szabnak meg. Ennek az eljárásnak hiányos­sága, hogy mechanikai méretet - a hőtágulás mérté­két — méri. Ezt a további feldolgozás céljából elektro­mos jellé kell alakítani, amely a célra alkalmas jelát­alakítót tesz szükségessé, amely egyrészt bonyolult, másrészt felszerelése a hegesztőgépen műszaki és üzemi jellegű nehézségeket okoz. Nem alkalmazható ez az eljárás kis mechanikai szilárdságú, illetve elhasz­nált vagy rossz állapotban levő vagy pontatlan meg­­vezetéssel rendelkező hegesztőgépeknél. Hasonló módon alkalmazása kizárt felfüggesztett hegeSztőfo­­gók esetén is. További, a hegesztési idő szabályozására alkalmas ismert eljárás szerint az elektródák közötti ellenállás nagyságát mérik a hegesztés során, tehát kizárólag elektromos paramétereket mérnek mindenféle jelát­alakító nélkül. Egy ilyen ismert eljárás szerint mérik az ellenállásérték vátozását, az ellenállás maximális értékét tárolják, amely a hegesztett kötés kialakulásá­ban egy jellegzetes szakasz kezdetét jelenti és lénye­gében a hegesztési pont megolvadásának felel meg, Ehhez a maximális értékhez meghatározott, 5% és kb. 45% közötti értéket .számítanak hozzá. A hegesz­tőáramot akkor szakítják meg, amikor a mért ellen­állás a maximum után a maximális érték fent emlí­tett 5-45%-os tartományában egy előzőleg beállított értéknyit süllyed. 2 2 Az eljárás hátránya abban áll, hogy az abszolút ellenállásértékek mérése miatt mindig meghatározott százalékot kell hozzáadni, amelyet minden egyes technológiai lépéshez újra be kell állítani. Ez vonat­kozik például arra az esetre, amikor különböző anyagok, anyagvastagságok és lemezszámok kombi­nációi képezik a hegesztendő alkatrészeket. További ismert és az elektródák közötti ellenállás­mérésén alapuló eljárás során meghatározzák azt a tmax időpontot, amikor az ellenállás maximális Rmax értéket ér el és a hegesztőáramot t időpont­ban szakítják meg, ahol a t időpont t = A * B • tmax egyenletből adódik, ahol A az elektródák közötti ellenállást, míg B a hegesztendő lemezek vastagságát jelöli. Az eljárásnak a fent leírtakhoz hasonló hiányos­ságai vannak, nevezetesen az egyes technológiai helyzetek során a A és B értékek Folyton változnak. Az eljárást megvalósító berendezést tehát minden egyes változás után át kelíl állítani. További hátránya, hogy a berendezés nem reagál az olvadt fém kifröccse­­nésére, amely túlmelegeclés vagy nyomáscsökkenés hatására következik be és így nem is képes a hegesztőáram megszakítására a fém kifröccsenésekor. A találmánnyal célunk a felsorolt hiányosságok és hátrányok kiküszöbölése, illetve jelentős mérvű csökkentése. A kitűzött feladatot olyan ponthegesztés hegesz­tési idejének szabályozására alkalmas eljárással oldot­tuk meg, amelynek során mérjük a hegesztőelektró­dák közötti R ellenállás értékét attól a tmax időpont­tól, amikor az ellenállás helyi maximális Rmax érté­két eléri, addig a t időpontig, amikor az ellenállás­­függvény idő szerinti (Rmax — R)dt (I) tmax integrálja egy előre meghatározott és beállított értéket elér, majd ennek az értéknek az elérése után a hegesztőáramot lekapcsoljuk. A találmány szerinti eljárást olyan berendezéssel valósítottuk meg, amely elektródák közötti ellen­állásmenetnek megfelelő feszültséget létrehozó gene­rátorral rendelkezik és ennek kimenete átkapcsoló bemenetére csatlakozik, az átkapcsoló első kimenete az ellenállás maximális értéke tárolójának bemenetére van rákötve, a tároló kimenete integrátor alapállapot állító bemenetére valamint állítóbemenettel ellátott referenciafeszültség fokozat jelbemenetére kapcso­lódik, és utóbbi áramkör kimenete komparátor összehasonlító bemenetére csatlakozik. A generátor kimenete egyidejűleg ellenállásérték-csúcsdetektor bemenetére van rákötve, amelynek kimenete az átkapcsoló vezérlőbemenetére és az integrátor nullázó bemenetére kapcsolódik. Az átkapcsoló második kimenete az integrátor jelbemenetével van összekapcsolva, amelynek kimenete a komparátor jelbemenetével van összekötve, és a komparátor kimenete hegesztőberendezéssel áll kapcsolatban. Mint Iáható, az ellenállás-függvény felírt t (Rmax — R)dt tmax integrálja jól felhasználható az ellenállás-ponthe­­gesztések esetében, mivel olyan érték amely nem változik, hanem fizikailag hasonló lefolyású folya­matok során azok bemeneti paramétereinek válto-191.0C3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom