191001. lajstromszámú szabadalom • Utókeveréses örvényégő, főleg kazánokhoz
1 191.001 2 hüvely lefelé mozdul el, az 56 hüvely viszont helyben marad. Következésképpen az 52 vezérpályák elfordítják az 50 vezetőrudakat, ezáltal a 2 perdítőelemek helyzete és ennélfogva a levegőperdítés mértéke megváltozik, például a 2 perdítőelemek a 2'-vel jelölt helyzetbe kerülnek (5. ábra). Ezzel egyidejűleg a 2 perdítőelemek maguk is hődeformációt szenvednek, azaz görbületük megváltozik, így a két hődeformáció szuperponálásából kiadódó helyzet, illetve alak fogja végül is a perdítés mértékét meghatározni. Egyébként itt a távvezérlés lényegében megegyezik a fentebb ismertetettekkel. A teljesítményigény 21 jeladója a 22 vezérlőegységen keresztül vezérli a 19 állítómotort, amely a 20 és 18 fogaskeréken keresztül elfordítja a 11 hüvelyt a kívánt mértékben, eközben a 8 gázszelep kiömlését alapértékre beszabályozza. A 7 fúvóka itt is 38 adagolóegységgel van kapcsolatban, amely járulékos 57 állítómotorral van vezérlő kapcsolatban (a fentiekben már ismertetett módon). Az 57 állítómotor 58 fogaskereke 59 fogaskerékkel kapcsolódik, amely az 1 égőház 60 furatában elfordíthatóan ágyazott 61 hüvelyen van kialakítva. A 61 hüvely 62 menet révén kapcsolódik a 11 hüvellyel. Az 59 fogaskerék elfordításával a 11 hüvely és a 8 gázszelep 9 szeleptányérja egyrészt axiálisan eltolható, amivel Q kiömlés szabad nyíláskeresztmetszete beállítható, másrészt az előírt mértékben módosul a 8 gázszelep kiömlése is. A 4. és 5. ábra szerinti megoldás olyan változatban is készülhet, amelynél például csak az ikerfémből készült 15 « menesztőelemet alkalmazzuk merev 2 perdítőelemekkel. De olyan változat is elképzelhető, amelynél csak ikerfémből készült 2 perdítőelemeket alkalmazunk, (ilyenkor a 15^menesztőelemet és tartozékait természetesen elhagyjuk). A 6. ábrán az 1-5. ábrák bánnelyike szerinti utókeveréses örvényégő részlete látható , amely M lángmodulál ó-szerkeze ttel van ellátva. Ennek turbolens lángstabilizáló-alakformáló 63, 64, 65, 66 elemei vannak, amelyek részben határolják az L lángteret. A 63-66 elemek égőszájhoz és egymáshoz képesti viszonylagos helyzete a találmány szerint a tűztér falazatán kívül elrendezett 67 állítószerkezettel szabályozható. A 63-66 elemeknek az a rendeltetésük, hogy megfelelő beállításukkal az É égő akár üzemelő állapotban is jói illeszthető legyen a hőhasznosító (például kazán, illetve izzítókemence) tűztérigényéhez. A kísérleti tapasztalataink bizonyították ugyanis, hogy intenzívebb lángkiégés érhető el azzal, ha a tüzelőanyag-levegő keverék perdítésének mértékét csökkentjük, és/vagy a láng alakját a 63-66 elemekkel szabályozzuk. A jelen esetben a 67 állítószerkezet a 63-66 elemekhez rögzített 68 rudakból és ezekhez csatlakozó állító-rögzítő 69 egységből áll. Az állító-rögzítő 69 egység lehet például csavarorsó-csavaranya kapcsolat (6. ábra baloldali része), vagy egymással kapcsolódó menete hüvelyek kombinációja (6. ábra jobboldali része). Adott esetben az égőszáj ellátható változtatható nyílásméretű 70 szűkítőelemmel is. A 2 perdítőelemeken keresztül turbulens áramlásban lévő tüzelőanyag-levegő elegy hagyja el az É égőt, áthaladva a 70 szűkítőelemen sorba érintkezésbe kerül a lángstabilizáló, alakformáló 63—66 elemekkel, amelyek az amúgyis örvénylő elegyet fokozottabb örvénylésekre és profiljuk felületének követésére kényszerítik. Mivel a találmány szerinti M lángmoduláló-szcrkezet 63-66 elemei az égő középvonalával koaxiálisán vannak elrendezve, ezek axiális irányú állítással, következésképpen az égő elegy nyila si kűpszöge, vagy más profilja szabályozható. Ezzel az az előny jár, hogy a tűztérben az előírt arányok szerinti hőterhelés-elosztást, másrészt változó paraméterek között az égc optimálist megközelítő tüzeléstechnikai jellemzők szerinti üzemét teszi lehetővé, ami a gazdaságos tüzelőanyaghasznosítást tovább javítja Az M lánginoduláló-szerkezet alkalmazásával a kísérleti tapasz tain k szerint a lehető legnagyobb lángstabilizálás érhető el, valamint egyúttal gátat vet a hőhasznosítót károsító NOx képződésnek. A találmány szerinti utókeverésesörvényégő főleg kazánokhoz, de például alacsony hőmérsékletű kemencetüzelésnél is gáz és/vagy olaj tüzelőanyaghoz, vagy bármely más áramoltatható üzemanyaghoz (például éghető gázzal szállított szénporhoz) igen gazdaságosan alkalmazható. A tüzelőanyag-levegő keverék kicnilési perdületét a találmány szerinti égő az utószabályzás révén automatikusan az égési levegő mindenkori hőinérsékletéhez igazítja, ezáltal változó égésik vegő-hőmérsé kleteknél is állandó marad a lángsugár hossza. Továbbá, a teljesítménytartomány minden pontján pontosan betartja a találmány szerinti égő a tüzelőanyagra specifikusan megállapított tüzelőanyag-levegő tömegarányt. Az égésilevegő például a kazán füstgázok huIJadékhőjcvei előmelegíthető, ezáltal igen hatékony tüzelőanyag-megtakarítás érhető el a hőhasznosító teljesítményének és a tűztér terhelésének megváltozása nélkül. Járulékos előny, hogy például gáz és olaj együttes tüzelése esetén az égés során keletkezett hőmennyiség nagy részét jól sugárzó (azaz az olajégő lángjával azonos jellegű) láng szolgáltatja, de ebben a lángban elégetett szénhidrogén szabadon megválasztható részarányát a viszonylag olcsóbb gázból, például földgázból nyerheti a fogyasztó. A tűztérben ilyenkor nem változik meg lényegében a sugárzott és a konvektiv úton történt hőközlés aránya, tehát a hőhasznosító berendezés teljesítménye és élettartama a tervezett értéken tartható. Jóllehet a fenti példakénti kiviteli alakoknál az égési levegő áramoltatására az égő előtt elrendezett nyomóventilátort említettünk, a találmány kiterjed olyan kivitelekre is, amelyeknél az égési levegő 3 beömlésen keresztüli áramoltatása az égőházban, vagy az után elrendezett ventilátorral, vagy például kéményhuzattal van megoldva. A találmány szerinti örvényégők felépítésénél az olaj bevezetése céljára nyomás, vagy közegporlasztásos fúvókával azonos értelemben forgóserleg, azaz mechanikus porlasztás is alkalmazható. A találmány kiterjed a folyamatos szabályozású égőkénél egyszerűbb járulékos elemekből felépített, állásos teljesítményszabályozású égőkre is. Szabadalmi igénypontok 1. Utókeveréses örvényégő, főleg kazánhoz, égésilevegő-beömléssel ellátott égőházzal, ebben áramlásirányban tekintve az égőszáj előtt elrendezett perdítőelemekkel, szabályozható kiömlésű tüzelőanyagvezetékkel, valamint szabályozhatóégésilevegő-kiömléssel, azzal jellemezve, hogy az égésilevegő kiörriésének (Q) szabad nyíláskeresztmetszetét és/ 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
