191000. lajstromszámú szabadalom • Sík- vagy gömblézer

1 191 000 2 lézerekkel - nem mindig választható szét a gerjesz­tés bevitelének és a keletkezett lézerfény kivezetésé­nek helye. Emiatt különös tekintettel kell lenni ar­ra, hogy a különböző gerjesztések bevitelét - pl. elektromos gerjesztésnél az elektródák bevezetését, optikai gerjesztés esetén a fény bejuttatását, kémiai lézerek esetén a reagensek bevitelét és a végtermé­kek eltávolítását stb. biztosítani kell, ugyanakkor lehetőséget kell teremteni arra, hogy a viszonylag nagy felületen keletkező lézerfény torzításmentesen ki is léphessen a lézerből, ami hullámfrontot nem torzító és az adott lézerfény hullámhosszra, leg­alább részben áteresztő felületet jelent. A térbeli idom felületét természetesen úgy képez­zük ki, hogy azzal a gerjesztő fény bevitelét és a keletkezett lézerfény kibocsátását optikailag bizto­sítsuk. A találmány szerinti sík- vagy gömblézer egy előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy síklézernél a szilárd lézeranyag tárcsaalakúra van kiképezve, és az elektromágneses gerjesztőenergia a tárcsa alsó és/vagy felső lapján van bevezetve, míg a keletke­zett lézerfény a tárcsa palástján van kivezetve. A találmány szerinti sík- vagy gömblézer egy további előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy félvezetős síklézernél a lézeranyag tárcsaalakúra van kiképezve és az elektromos és/vagy elektro­mágneses gerjesztőenergia a tárcsa alsó és/vagy fel­ső lapján van bevezetve, míg a keletkezett lézerfény a tárcsa palástján van elvezetve. A találmány szerinti sík- vagy gömblézer még egy előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy folya­dék, gáz, plazma vagy gőz síklézernél a lézeranyag tárcsaalakú tartóedényben van elhelyezve és az elektromágneses, kémiai vagy nukleáris gerjesztő­­energia a tárcsa alsó és/vagy felső lapján van beve­zetve, míg a keletkezett lézerfény a tárcsa palástján van elvezetve. A találmány szerinti sík- vagy gömblézer még egy további előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy a tárcsaalakú lézeranyagot kétdimenziós re­zonátorba, célszerűen legalább egy zárt görbét kö­vető vagy a lézeranyag belsejéből zárt görbének látszó palásttal kiképezett tükörbe van elhelyezve. A találmány szerinti sík- vagy gömblézer még egy további előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy a lézeranyag egy olyan optikai tulajdonságai­ban és/vagy gerjsztési viszonyaiban olyan koncent­rikus körök formájában kiképezett szerkezet, amelynél X R-n + l-Rn = m2 > ahol R a koncentrikus körök sugara, X az előállí­tandó lézerfény hullámhossza, m és n pedig tetsző­leges egész szám úgy, hogy n = 0 a kör középpontja. A találmány szerinti sík- vagy gömblézer még egy további előnyös kiviteli alakját ^z jellemzi, hogy a festékfolyadék lézeranyag festéktartó hen­gerben van elhelyezve, tárcsaként a folyadék alsó vagy felső rétege van kiképezve, a gerjesztő fénysu­gár egy prizmán keresztül van bevezetve, a keletke­zett lézerfény elvezetésére a tárcsa körül egy tükör van elhelyezve. A találmány szerinti sík- vagy gömblézer még egy további előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy gömblézernél a szilárd lézeranyag gömbala­kéira van kiképezve, a gerjesztő fényforrás a göm­bön belül vagy kívül van elhelyezve és a keletkezett lézerfényt a gömb felületén vezetjük ki. A találmány szerinti sík- vagy gömblézer még egy előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy gömb­­lézernél a félvezető lézeranyag gömbalakúra van kimunkálva és a félvezető szilárd lézeranyag aktív rétege elektromos árammal vagy elektronsugárral van gerjesztve. A találmány szerinti sík- vagy gömblézer még egy további előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy folyadék-, gáz-, plazma- vagy gőzlézer eseté­ben a tartóedény térbeli idomként, célszerűen gömbalakúra van kialakítva és a lézeranyag ger­jesztésére elektromos gázkisülést, fényt, töltött ré­szecskéket, neutronokat, vagy kémiai reakciók so­rán felszabaduló hősugárzást használunk, A találmány szerinti sík- vagy gömblézer még egy további előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy a lézeranyag háromdimenziós rezonátorba, célszerűen legalább egy zárt felületet követő, vagy a lézeranyag belsejéből zárt felületűnek látszó rész­ben áteresztő gömbtükörbe van helyezve. A találmány szerinti sík- vagy gömblézer még egy további előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy gömblézer esetében a lézeranyag optikai, vagy gerjesztési viszonyaiban olyan koncentrikus göm­bök formájában jelentkező periodikus szerkezet van létrehozva, amely kielégíti a következő felté­teli : ahol R a koncentrikus gömbök sugara, X a kívánt lézerfény hullámhossza, m és n pedig tetszőleges egész úgy, hogy n = 0 a gömbök középpontja. A találmány szerint a lézeranyagok, azok geo­metriájának, valamint gerjesztési módjának és kö­rülményeinek célszerű megválasztásával - mint azt kísérletileg működő példánnyal be is bizonyítottuk - a két- és háromdimenziós sík-, ill. gömblézerek gyakorlatilag megvalósíthatók. A lehetőleg nagy erősítési együtthatóval rendel­kező lézeranyagot célszerűen sík- vagy téridőm for­mára pl. tárcsa vagy gömbalakúra kell kiképezni, vagy háromnívós lézeranyagok esetén (pl. Nd vagy festéklézerek) ilyen idomokat kirajzoló gerjesztett részt elég kialakítani. A síklézer pl. egyértelműen jellemzi, hogy benne lehet találni számtalan, de legalább két olyan egymásra merőleges irányt, amelyekben az erősítés értéke egynél nagyobb. Négynívós rendszerekben speciális térbeli eloszlású gerjesztést vagy szennyezést kell használni, mely­nek formája az adott követelmények figyelembe vételével kiszámítható. Háromnívós rendszerek esetén, mint az várható volt és a kísérletek is kitű­nően igazolták, a gerjesztés eloszlásával és homoge­nitásával szemben támasztott követelmények lé­nyegesen enyhébbek és elég megkövetelni a tetsző­leges irányban, vagy egy körülfutásra fennálló egy­nél nagyobb erősítést. A tökéletes síklézer fényének divergenciája egyik irányban 2 n radián, míg a má­sik, erre merőleges irányban, a lézereknél szokásos 10 1 radiánnál kisebb érték. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom