190990. lajstromszámú szabadalom • N-fenil-pirazol-származékokat tartalmazó gyomirtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 190 990 2 még 500 ml dietil-éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumokat egyesítjük, és 2 x 500 ml vízzel mossuk, majd vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, és bepárolva 90,0 g barna félszilárd anyaghoz jutunk. A félszilárd anyagot 50 ml hexánnal elegyítjük, majd szűrjük, a szűrletet - 30 °C-ra lehűtjük, és a kivált szilárd anyagot kiszűrve 65,4 g 2,6-dibróm- 4-(trifluor-metil)-anilint kapunk 37-39 °C olvadáspontú sárgásbarna kristályok formájában. 66. példa : Az előbb a 49. példában leírthoz hasonló módon eljárva, de a (4-metil-2,3,5,6-tetrafluor-fenil)-hidrazint az alábbiakban megadott megfelelően szubsztituált fenil-hidrazin-származékokkal helyettesítve állítunk elő : 5-amino-4-ciano-l-(3,5-difluor-2,4,6-triklórfenil)-pirazolt toluolból való átkristályosítás után 210-212 °C olvadáspontú színtelen szilárd anyag formájában (3,5-difluor-2,4,6-triklór-fenil)-hidrazinból [N. Ishikawa; Nippon Kagaku Zasshi, 86. 1202 (1965)] [(3,5-difluor-2,4,6-triklór-fenil)-hidrazino-metilén]-malonsavdinitrilen át ; 5-amino-4-ciano-1 -(2,4-diklór-6-metil-fenil)pirazolt toluolból való átkristályosítás után 199-202 °C olvadáspontú színtelen anyag formájában (2,4-diklór-6-metil-fenil)-hidrazinból [leírva a 904 852. sz. nagy-britanniai szabadalmi leírásban] [(2,4-diklór-6-metil-fenil)-hidrazino-metilén]malonsavdinitrilen át (amelyet 151-153 °C olvadáspontú piszkosfehér szilárd anyag formájában különítünk el); 5-amino-1 -(4-bróm-2,3,5,6-tetrafluor-fenil)-4- ciano-pirazolt toluolból való átkristályosítás után 208-210 °C olvadáspontú színtelen szilárd anyag formájában, (4-bróm-2,3,5,6-tetrafluor-feniI)hidrazinból [J. Burdon.; Tét. Lett. 22, 1183 (1966)] [(4-bróm-2,3,5,6-tetrafluor-fenil)-hidrazino-metilén]-malonsavdinitrilből ; 5-amino-4-ciano-1 -(4-klór-2,3,5,6-tetrafluorfenil)-pirazolból toluolból való átkristályositás után 164-166 °C olvadáspontú színtelen szilárd anyag formájában (4-klór-2,3,5,6-tetrafluor-fenil)hidrazinból [N. Ishikawa; Nippon Kagaku Zasshi 89, 321 (1968)] [(4-klór-2,3,5,6-tetrafluor-fenil)hidrazino-metilén]-malonsavdinitrilen át ; 5-amino-1 -[2-bróm-4-(trifluor-metil)-fenil]-4- ciano-pirazolt toluolból való átkristályosítás után' 194-196 °C olvadáspontú színtelen kristályok formájában [2-bróm-4-(trifluor-metil)-feniI]-hidrazinból {[2-bróm-4-(trifluor-metil)-fenil]-hidrazinometilén} -malonsavdinitrilen át ; ( ± )-5-amino-l-(4-szek-butil-2,3,5,6-tetrafluorfenil)-4-ciano-pirazolt toluolból való átkristályosítás után 125,5-127 °C olvadáspontú színtelen kristályok formájában (±)-(4-szek-butil-2,3,5,6-tetrafluor-fenil)-hidrazinból [(4-szek-butil-2,$,5,6-tetrafluor-fenil)-hidrazino-metilén]-malonsavdinitrilen át; 5-amino-4-ciano-l-(2,3,4,6-tetraklór-fenil)-pirazolt 193-194 °C olvadáspontú színtelen kristályos anyag formájában (2,3,4,6-tetraklór-fenil)-hidrazinból [Chattaway; J. Chem. Soc. 1931, 1925] [(2,3,4,6-tetraklór-fenil)-hidrazino-metilén]-malonsavdinitrilen át (amelyet 174-176 °C olvadáspontú sárgásbarna színű szilárd anyag formájában külör ítünk el). 67. példa: A 66. példában kiindulási anyagként használt [2-bróm-4-(trifluor-metil)-fenil]-hidrazint vörös olaj formájában állítunk elő az előbb az 50. példában leírthoz hasonló módszerrel eljárva, de a 4-etil-2-klór-anilint 2-bróm-4-(trifluor-etil)-anilinnel helyettesítve (leírva a 3 995 042. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban és a Pharm. Doc 94 181 X-nél). 68. példa: A 66. példában kiindulási anyagként használt egyik fenil-hidrazin-származékot a következőképp állítjuk elő: Az előbb az 57. példában leírthoz hasonló módon eljárva, de az n-butil-pentafluor-benzolt az alább megadott megfelelően szubsztituált pentafluer-benzol-származékkal helyettesítve, és a reakcióelegyhez homogén oldat készítéséhez elegendő mennyiségű dioxánt adva állítunk elő: (4-szek-butil-2,3,5,6-tetrafluor-fenil)-hidrazint sárga, viaszos, 23-29 °C olvadáspontú szilárd anyag formájában szek-butil-pentafluor-benzolból. 69. példa : A 68. példában kiindulási anyagként használt szek-butil-pentafluor-benzolt a következőképp állatjuk elő: 350 ml 12%-os ciklohexános szek-butil-lítium oldatot adunk 0 °C-on keverés közben 1 óra alatt 80 g hexafluor-benzol 750 ml ciklohexánnal készített elegyéhez. A reakcióelegy 0 °C fölé melegedéskor heves exoterm reakció lép fel, amelyet külső f űtéssel (szárazjeges acetonj szabályozva tartunk ellenőrzés alatt. A reakcióelegyet ezután hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni (további reakció rincs), és 600 ml vízzel elegyítjük. A szerves réteget elválasztjuk, 2 x 200 ml 2 n sósavoldattal és •2 x 200 ml vízzel mossuk, és vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk, majd utána 15cm-es Vigreuxkolonnán desztilláljuk. A 160-170 °C között átdesztilláló frakciót gyűjtve 50,3 g szek-butil-pentaflior-benzolt kapunk (forráspont: 162-164 °C; 760 mmHg) színtelen folyadék formájában. A hexafluor-benzol ismert vegyület, és könnyen hozzáférhető. Szabadalmi igénypontok 1. Gyomirtó szer, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,05-90 t% (II) általános képletű (acilamino)-N-fenil-pirazol-származékot tartalmaz - a képletben 5 10 15 20 25 30 35 40 45 '50 55 60 65 45
