190986. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nedvesség- és/vagy gőzérzékeny interferenciatükör (elszűrő) vagy interferenciaszűrő (sávszűrő) előállítására, valamint eljárás és berendezés levegőben vagy más gázban levő relatív nedvességtart és/vagy gőztartalom, illetve ezek változásainak mérés

190986 2 tudk. Az ínterferenciatűkör reflexiója és az ezzel összefüggő X/4 vastagságú rétegek száma nem szi­gorúan kötött, általában 6—10 réteg felvitele elegen­dő. Interferenciaszürőnél az első interferenciatükör felvitele után, nagy törésmutatójú anyagból' pl. titándioxidból alakítjuk ki a közbenső réteget. A közbenső réteg optikai vastagsága a X/2 vastag­ság egész számú többszöröse, célszerűen 2-4-szere­­se. Ezután a párologtatást az első interferenciatü­körrel megegyezően a második interferenciatükör elkészítésével fejezzük be. A rétegszám növelésével az interferenciatükörnél (élszűrőnél) meredekebb lesz a felfutó él, interferenciaszűrőnél (sávszűrőnél) pedig kisebb lesz a szűrő sávszélessége. A rétegszerkezet megfelelő porózusságának biz­tosítása céljából a párologtatás kezdetén az átlátszó hordozót 300-350 °C-ra melegítjük. Ezt a hőmér­sékletet a párologtatás befejezéséig fokozatosan 400-450 °C-ig növeljük. A vákuumpárologtatást előnyösen 8 • 10~4 mbar gáznyomás mellett 1-5, előnyösen 1-3 x 10'10 m/s sebességgel végezzük. A találmány másrészt olyan eljárás továbbfej­lesztése, amely alkalmas levegőben vagy más gáz­ban lévő nedvességtartalom és/vagy gőztartalom, illetve ezek változásainak mérésére. A továbbfej­lesztés, vagyis' a találmány abban van, hogy kes­kenysávú, például monokromatikus fényforrással fénynyalábot állítunk elő. A fénynyalábot legalább egyszer egy nedvesség és/vagy gőzérzékeny interfe­renciatükrön (élszürőn) vezetjük át. Ezután az át­menő fénynyalábot érzékeljük, majd az érzékelt jelet erősítjük és erősítés után például egy forgóte­kercses mérőműszerrel, (mely nedvességtartalomra van hitelesítve) megjelenítjük. Ha nedvesség és/vagy gőzérzékeny interferenciaszűrőt (sávszűrőt) alkal­mazunk, álékor az interferenciaszűrő hullámhossz eltolódását mérjük. Ezt úgy végezzük, hogy az in­terferenciaszűrőt a fénynyaláb irányában elforgat­juk és az áteresztési maximumot megkeressük. Célszerű, ha keskenysávú fényforrásként fény­emittáló diódát alkalmazunk. A fényemittáló dióda kisugárzott fényének sávszélességét a keskenysávú interferenciaszűrő alkalmazásával csökkentjük. A fényemittáló dióda hőmérsékletét hőmérsékletér­zékelővel, vagy nyitóirányú feszültségét differenci­ál-erősítővel érzékeljük. Ezután a hőmérsékletérzé­kelő felerősített jelével, vagy a differenciál-erősítő kimenő jelével a nedvesség és/vagy gőzérzékeny interferenciatükrön (élszűrőn) átvezetett és érzé­kelt, valamint felerősített jelet kompenzáljuk, majd kompenzálás után megjelenítjük. Célszerű az is, ha a keskenysávú fényforrás fény­nyalábját egy féligáteresztő tükörrel két részre oszt­juk. Egyik részét a mérő-fénynyalábot a nedvesség és/vagy gőzérzékeny interferenciatükrön (élszűrőn) átvezetjük és detektáljuk. Másik részét eltérítjük. Az eltérített fénynyalábot ezután érzékeljük és az érzékelt jelet erősítjük. Erősítés után a jelet egy referenciajellel összehasonlítjuk, összehasonlítás után a különbségjelet tovább erősítve egy végerősí­tő kimenő jelével a keskenysávú fényforrás fénye­rősségét stabilizáljuk. Célszerű még az is, ha egy keskenysávú fényfor­rás fénynyalábját egy fényszaggató tárcsán vezet­jük át. A fényszaggató tárcsán páros számú, pl. két kivágást készítünk. Az egyik kivágásban nedvesség és/vagy gőzérzékeny interferenciatükröt (élszűrőt) 5 helyezünk. Az érzékelt jel felerősítésével és ezt kö­vető digitalizálásával a mérőfénnyel és a referencia­­fénnyel, takaráskor pedig a szórtfénnyel arányos digitális adatokat állítunk elő. Ezután a mérőfény és a szórtfény, illetve a referenciafény és a szórtfény 10 digitális adatainak különbségéből képezzük ezen * u két adat hányadosát és a kapott hányadost megje­lenítjük. Célszerű továbbá, ha analóg szélsőérték beállí­tásnál a felerősített jelet fázisérzékenyen egyenirá- 15 nyitjuk. Ezután a fázisérzékeny egyenirányító ki­menő és referenciajelét összegezzük. Ezt az összege­zett jelet egy analóg feszültség-szögelfordulás átala­kító, pl. forgótekercses mérőműszer bemenetére kapcsoljuk. A forgótekercses mérőműszer mutató- 20 jával a nedvesség és/vagy gőzérzékeny interferen­ciaszűrő (sávszűrő) szöghelyzetét változtatjuk. Nevezetesen célszerű, ha digitális szélsőérték be­állításnál a felerősített jelet digitalizáljuk. Ezután egy indítójel hatására egy digitális impulzus szögel­­fordulás-álalakítóval, pl. léptetőmotorral a nedves­ség és/vagy gőzérzékeny interferenciaszűrőt (sáv­szűrőt) egy tetszőleges irányba A<p szöggel elforgat­juk. Ezen új szöghelyzetben az átmenő fényt detek­táljuk és kijelezzük. Ezt követően a nedvesség és/vagy gőzérzékeny interferenciaszűrőt A<p szöggel 0 újabb szöghelyzetbe állítjuk. Ezen újabb szöghely­zetben megvizsgáljuk, hogy a detektált fényintenzi­tás nagyobb-e az utóbbi szöghelyzetben, mint az azt megelőző szöghelyzetben volt. Ha igen, akkor a következő szögelforditást azonos, ha nem, akkor 55 ellentétes irányba végezzük. Célszerű még az is, hogy digitális szélsőérték egyik beállításánál a nedvesség és/vagy gőzérzé­keny interferenciaszűrőn (sávszűrőn) két kissé elté­rő hullámhosszú fénynyalábot vezetünk át és a két 40 fénynyalábot külön-külön detektáljuk. A szélsőér­ték másik beállításánál két hullámhosszban kissé eltérő tulajdonságú nedvesség és/vagy gőzérzékeny interferenciaszűrőt (sávszűrőt) alkalmazunk. Eze­ket együtt mozgatjuk és a rajtuk átvezetett két 45 fénynyalábot külön-külön detektáljuk. A két de­tektált jel különbségével egy szervorendszert vezé­relünk és énnek segítségével az áteresztési maxi­mumhoz tartozó szögértéket beállítjuk. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismer- 50 tétjük, amelyen a találmány szerinti berendezés né­hány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A raj­zon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egy pél­dakénti kiviteli alakja; a 55 2. ábra a nedvesség és/vagy interferenciaszűrő. egy példakénti kiviteli alakja; a 3. ábra a keskenysávú fényforrás emissziós gör­béje a hullámhossz függvényében; a 4. ábra az aluláteresztő nedvesség és/vagy gőzér- 60 zékeny. interferenciatükör transzmissziós görbéi a hullámhossz függvényében; az 5. ábra a. felüláteresztő nedvesség és/vagy gőzér­zékeny interferenciatükör transzmissziós görbéi a hullámhossz függvényében ; a 65 — 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom