190950. lajstromszámú szabadalom • Kettős működésű egyedi fűtőkészülék
1 190 950 2 A találmány tárgya kettős működésű egyedi fűtőkészülék, amely a szilárdtüzelés és a villamos fűtés előnyeit egyesíti. Az egyedi fűtőkészülékeket a felhasznált tüzelőanyagféleség szerint négy fő csoportra oszthatjuk, úgy mint- szilárdtüzelésű,- olajtüzelésű,- gáztüzelésű és- elektromos üzemű berendezésekre. A szilárd tüzelésű berendezések felhasználási területe szinte korlátlan, mivel szilárd tüzelőanyaghoz minden területen hozzá lehet férni. E tüzelőberendezések két alapvető típusa teijedt el, amelyet a hétköznapi életben cserépkályha, illetve vaskályha néven ismernek. Mind a két kályhatípus csak folyamatos tüzelés esetén képes a fűtendő helyiségben állandó hőmérsékletet biztosítani, jóllehet a cserépkályha hőtároló képessége sokkal jobb a vaskályháénál. Tekintettel arra, hogy folyamatos tüzelés a gyakorlatban ritkán fordul elő (az éjszakai órákban nem tüzelnek), így még cserépkályha-fűtés esetén is reggelre csökken a fűtendő helyiség hőmérséklete. Amennyiben az újabb begyújtásra csak a délutáni órákban kerül sor, amely leginkább így van, ez további belső hőmérséklet-csökkenést eredményez. A gyakorlati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy cserépkályha-fűtés esetén a nap 24 óráján belül a fütendőn helyiség belső hőmérséklete 1 24’C-tól + 15"C között ingadozik, míg vaskályha esetében ez az ingadozás nagyobb. Természetesen ezek a hőfokingadozások függetlenek az épület hőtechnikai paramétereitől is. Olaj, gáz és elektromos üzemű fűtőberendezéseknél a folyamatos üzemmód már biztosítható, de- az olajkályhák üzemeltetési költsége a jelenlegi tüzelőolaj ár mellett magas, aminek csökkenésére a későbbiekben sem lehet számítani, ugyanakkor a közületek részére rendeletileg leépítési kötelezettség van előírva,- a gázfűtés felhasználási területe korlátozott, (csak ott vehető számításba, ahol a gázellátás meg van oldva) és a szilárd tüzeléshez képest magas a beruházási költsége,- az elektromos fűtés megvalósítása ugyancsak korlátozott és a jelenleg érvényben lévő hálózatfejlesztési hozzájárulásról szóló rendelet értelmében túl magas beruházási költségekkel jár. A találmány szerinti egyedi fűtőkészülékkel tulajdonképpen az előbbiekben felsorolt tüzelőberendezések hátrányos tulajdonságait küszöbölnénk ki: A találmány által megoldandó feladat olyan egyedi fűtőkészülék létrehozása, amellyel alacsony beruházási költség mellett olcsó üzemeltetés, folyamatos fűtés és széleskörű felhasználási terület biztosítható. A kitűzött feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a fűtőkészülék közös burkolatán belül egymástól elkülönített szilárd tüzelésű részegység és villamos fűtésű részegység van elrendezve. A szilárd tüzelésű részegység lehet vaskályha és cserépkályha típusú egyaránt, míg a villamos fűtésű részegység célszerűen hőtárolós rendszerű. A találmány szerinti kettős működésű egyedi fűtőkészüléknek tulajdonképpen szilárd és elektromos üzemmódja van. A két üzemmód teljesítményaránya nem egyforma, vagyis az elektromos üzemmód éjszakai árammal működne és egy takarék fűtést biztosit. A takarék fűtés azt jelenti, hogy átmeneti időszakban - a fűtési szezon elején és végén - önállóan is kielégíti a fűtési igényt, míg hidegebb időszakban szilárd tüzeléssel rá kell segíteni. A találmány szerinti fűtőberendezés megfelel pl. egy 3,5 * 2 x 3-as méretű hordozható cserépkályhának, amelynek nagyobbik része szilárd tüzelésű és egy csempe hosszúságban pedig hőtárolós villanykályha. A kályha elektromos teljesítménye 1-1,5 KW, tehát nincs szükség a meglévő elektromos hálózat bővítésére, illetve hálózatfejlesztési hozzájárulásra. A két üzemmód egymást kölcsönösen kisegítve egyenletes belső hőmérsékletet biztosít, csökken a szilárdtüzeléssel járó tüzelési, salakozási munka és megszűnik a kályhák - felfűtési időszakban egyébként gyakran előforduló, intenzív fűtéssel járó - túlterhelése. Tekintettel az 1-1,5 KW elektromos teljesítményre, nincs szükség a hőtárolós kályháknál alkalmazott drága (szabályozó és működtető) elektromos szerelvényekre, mint pl. a szobatermosztát, ventillátor biztonsági szerelvények. A hőtárolós rész hőleadása gravitációs elven működik, amely egyben zajmentes üzemmódot is biztosít. Hőtároló anyagként szóba jöhet a közismert magnezit tégla is, de számításba vehetünk más, lényegesen olcsóbb szilikátanyagot is, pl. gyöngykavics, folyami homok, samottpor keverék, stb. A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti kettős működésű fűtőkészülék célszerű példakénti kiviteli alakját tünteti fel. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti fűtőkészülék oldalnézete, a 2. ábra az 1. ábra A-A vonala szerinti metszet, a 3. ábra az 2. ábra B-B vonala szerinti metszet. Amint az a rajzból kitűnik, a találmány szerinti egyedi fűtőkészülék két fő részből áll, mégpedig szilárd tüzelésű I részegységből és villamos fűtésű II részegységből. Az egész készüléket közös 3 burkolat veszi körül, adott esetben kályhacsempe, amely a készüléknek a bemutatott kiviteli alaknál hordozható cserépkályha jelleget ad. A szilárd tüzelésű I részegységhez 1 tűzelőajtó, 2 tűzráccsal ellátott és 4 samott-téglafallal határolt tűztér tartozik, amely mögött a füstjárat és az 5 füstcsonk van elrendezve. A szilárd tüzelésű I részegységet égetett agyagtéglábólTévő 6 válaszfal választja el a készülék kisebb részét kitevő villamos fűtésű II részegységtől, amely 7 hőtároló betétbe ágyazott 8 elektromos fűtőtestet Tartalmaz, amelynek teljesítménye mintegy 1-1,5 KW. A találmány szerinti egyedi fűtőkészüléket úgy üzemeltetjük, hogy kevésbé hideg időszakban csak a villamos fűtésű II részegységet működtetjük éjszakai áramról, amikoris a 8 elektromos fűtőtest a hőjének nagy részét a 7 hőtároló betétnek adja le. 5 10 15 20 25 30 35 40 4E 50 55 60 65 2
