190948. lajstromszámú szabadalom • N-acil-antranilsav-származékokat hatóanyagként tartalmazó gyomírtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 190 948 2 II. példa 10 trész 2. példa szerinti hatóanyagot feloldunk 90 trész xilolból, 8-10 mól etilén-oxidnak és 1 mól olajsav-N-monoetanolamidnak 6 trésznyi reakció­­termékéből, 2 trész dodecil-benzolszulfonsav kalci­um sóból és 40 mól etilén-oxidnak és 1 mól ricinus­olajnak 2 trésznyi reakciótermékéből álló elegyben. III. példa 20 trész 5. példa szerinti hatóanyagot feloldunk 60 trész ciklohexanonból, 30 trész izobutanolból, 7 mól etilénoxidnak és 1 mól izooktil-fenolnak 5 trésznyi reakciótermékéből és 40 mól etilén-oxid­nak és 1 mól ricinusolajnak 5 trésznyi reakcióter­mékéből álló elegyben. ÍV. példa 20 trész 21. példa szerinti hatóanyagot feloldunk 25 trész ciklohexanolból, 65 trész 210-280 °C for­­ráspontintervallumú ásványolajfrakcióból és 40 mól etilén-oxidnak és 1 mól ricinusolajnak 10 trész­nyi reakciótermékéből álló elegyben. A kapott ol­datot 100 000 trész vízbe öntve, és finoman elosz­latva 0,02 tszázalékos hatóanyagtartalmú vizes diszperziót kapunk. V. példa 80 trész 5. példa szerinti hatóanyagot, 3 trész diizobutil-naftalinszulfonsav nátriumsóval, 10 trész szulfitszennylúgból származó ligninszulfonsav nátriumsóval és 7 trész porított kovasavgéllel jól elkeverünk, és kalapácsos malomban összeőrlünk. VI. példa 5 trész 1. példa szerinti hatóanyagot 95 trész finomszemcsés kaolinnal elkeverünk. így 5 tszáza­lékos hatóanyagtartalmú porozószert kapunk. VII. példa 30 trész 21. példa szerinti hatóanyagot 92 trész porított kovasavgél és 8 trész parafinolaj elegyével - a parafinolajat a kovasavgél felületére porlasztjuk - alaposan elkeverünk. így jó tapadóképességű szert kapunk. Vili. példa 20 trész 1. példa szerinti hatóanyagot 2 trész dodecil-benzolszulfonsav kálcium sóval, 8 trész zsíralkohol-poliglikoléterrel, 2 trész fenol-karba­­mid-formaldehid kondenzátum nátrium sójával és 68 trész parafinos jellegű ásványolajjal alaposan elkeverünk. így stabil olajos diszperziót kapunk. A találmány szerinti gyomirtószerek alkalmazá­sa történhet kikelés előtt vagy kikelés után. Elő­nyös, ha ezeket a gyomirtószereket a nem kívánt növények kikelése után juttatjuk ki. Ha a haszon­­növények a hatóanyagokat a kikelés utáni alkalma­zásnál kevéssé tűrik, akkor olyan kijuttatási techni­kát alkalmazhatunk, amelynél a gyomirtószert a permetezőkészülékkel úgy juttatjuk ki, hogy az le­hetőség szerint az érzékeny haszonnövények levele­it ne érje, miközben a szerek az alul növekedő nem kívánt növények leveleire vagy a puszta talajra jut­nak (post-directed, lay-by). A gyomirtószerek mennyisége évszaktól, gyom­növénytől, a növekedési stádiumtól, a talaj fajtájá­tól és az alkalmazási eljárástól függően 0,1-5 kg/ ha, előnyösen 0,25-2 kg/ha. A (I) általános képletű N-acil-antranilsav-szár­­mazékokat hatóanyagként tartalmazó szerek gyomirtó hatását az üvegházi kísérletek mutatják : A növények tenyészedényeként 300 cm3-es mű­anyag virágcserepek szolgáltak, amikben agyagos homok volt, 1,5 t% humusszal, mint szubsztrátum­­mal. A kikelés utáni kezelésnél a vizsgált növénye­ket jellegüktől függően csak 3-15 cm-es növekedési magasságig termesztettük, és ezután kezeltük. A rizsnél tőzegkorpával dúsított szubsztrátumot alkalmaztunk. Vagy a direkt elvetett, és' ugyanab­ban a tenyészedényben felnevelt növényeket hasz­náltuk, vagy pedig olyanokat, amiket először csíra­növényekként elválasztva külön felneveltük, és né­hány nappal a kezelés előtt a kísérleti tenyészedény­­be átültettünk. A felhasznált mennyiség 0,5-3 kg hatóanyag/ha volt. A szerek a II-IV. példák szerint készültek vízzel való hígítással. A kísérleti tenyészedényeket üvegházba állítot­tuk, ahol a melegkedvelő fajoknak 20-35 °C-ot, a mérsékelt klímájúaknak pedig 10-20 °C-ot biztosí­tottunk. A kísérlet időtartama 2-4 hét volt. Ezalatt az idő alatt a növényeket gondoztuk, és az egyedi kezelésekre adott reakcióikat kiértékeltük. A kiér­tékelés egy 0-100 fok beosztású skála alapján tör­tént, ahol a 100 azt jelenti, hogy a növény nem kelt ki, illetve a növénynek legalább a talaj fölötti részei teljesen elpusztultak. Az üvegházi kísérletekhez a következő növény­fajtákat használtuk : A rachis hypogaea (földimogyoró), Centaurea cya­­nus (kék búzavirág), Chenopodium album (fehér libatop), Chrysanthemum segetum (margitvirág), Cyperus ivia, Desmodium tortuosum, Hordeum vulgare (árpa), Mercurialis annua (egynyári szélfű), Nicandra physaloides (szilkesark), Oryza sativa (rizs), Sesbania exaltata, Urtica urens (árva csalán), Zea mays (kukorica), Cyperus esculentus, Avena fatua (héla zab), Qalium aparine (ragadós galaj). A kísérletek azt mutatták, hogy azok a gyomirtó­szerek, amelyek hatóanyagként az 1., 5. vagy 21. példa cím szerinti vegyületét tartalmazzák, kikelés utáni alkalmazásban, 0,5 kg hatóanyag/ha adag­­mii, különösen bizonyos melegebb klímájú nem kívánt növényekkel szemben szelektív gyomirtó ha­­tásúak. Ugyancsak szelektíven hatnak a 2. vagy 242. példa cím szerinti vegyületét hatóanyagként tartalmazó gyomirtószerek, kikelés utáni alkalma­zásban, és 1,0 kg hatóanyag/ha adagban. Például 5 10 15 20 25 30 '35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom