190942. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magas műtárgy építésére és/vagy karbantartására valamint önjáró állványzat
1 190 942 2 valamint ammónia, ammóniumsó, savamid, karbamidsavészter, karbamid vagy helyettesített karbamid reakciójában képződő a-hidroxiamin típusú vegyúletek nagyon labilisak, s vizes oldatban, különösen melegítés hatására nagyobb molekulasúlyú vegyületekké kondenzál ódnak. Meglepő módon azt találtuk, hogyha a glioxilsav-hidrát és savamidok illetve ammóniumsók reakciójában keletkező vizet szerves sav-kloriddal vagy savanhidriddel elbontjuk és a keletkezett a-hidroxi-amin-típusú vegyületeket egyidejűleg acilezzük, akkor azonnal új a-hidroxiamin-észter-típusú vegyületek keletkeznek. Ezzel a labilis a-hidroxi-aminok bomlását és az irodalomban általánosan alkalmazott vizes közeget kiküszöböltük. A kapott új a-hidroxi-aminészter típusú vegyületek könnyen reagálnak a (II) általános képletű nukleofil reagensekkel. Találmányunk szerint az (V) képletű glioxilsav-hidrátot 2-4 szénatomos alkánkarbonsavamiddal vagy szerves vagy szervetlen ammónium-sóval, adott esetben oldószer jelenlétében reagáltatjuk, a kapott (IV) általános képletű ahidroxi-amin-származékot - ahol R2 jelentése 2-4 szénatomos acil-csoport - ecetsav-kloriddal vagy ecetsav-anhidriddel acilezzük, a kapott (III) általános képletű vegyületeket - ahol R2 jelentése a fenti - a (II) általános képletű vegyületekkel - ahol R1 jelentése hidrogénatom vagy hidroxil-csoport - adott esetben oldószer jelenlétében reagáltatjuk és a kapott (VI) általános képletű vegyületeket - ahol R1 jelentése a fent megadott, R2 jelentése 2-4 szénatomos acilcsoport - (I) általános képletű vegyületté hidrolizáljuk, - ahol R1 jelentése a fent megadott. Fenti eljárás előnyös megvalósításához 1 mól (V) képletű vegyületre számítva 1-2 mól alkánkarbonsav-amidot vagy ammónium-sót, 2-4 mól (II) általános képletű vegyületet és 1-2 mól ecetsav-kloridot vagy ecetsav-anhidridet alkalmazunk. Oldószerként előnyösen ecetsavat vagy tömény kénsavat használhatunk. A (II) általános képletű vegyületek feleslegét a reakcióelegyből desztillálással és/vagy extrakcióval nyerjük ki, az el nem reagált ecetsav-klorid vagy ecetsavanhidrid szintén desztillálásával vagy vizes mosással távolítható el. Találmányunk szerint eljárás az eddig ismeretes, (V) képletű glioxilsav-hidrátból kiinduló (I) általános képletű vegyületek előállítására irányuló szintéziseknél lényegesen jobb hozammal biztosítja az I általános képletű vegyületek előállítását. Az eljárás ipari méretekbeíi a laboratóriumi kísérletekben elért hozammal reprodukálható. A találmányunk szerinti eljárás további részleteit az alábbi példákkal mutatjuk be: /. példa Racém-p-hidroxi-fenil-glicin 92 92 g glioxil-hidrát (1 mól), 154 g ammóniumacetát (2 mól) és 200 ml ecetsav elegyéhez 40 °C-on 78,5 g (1 mól) acetil-kloridot csöpögtetünk és 5 órán át 35-40 °C-on kevertetjük, majd 376 g (4 mól) fenolt adagolunk az elegyhez és 2 órán át 20 °C-on, 2 órát 40 °C-on, 2 órát 60 °C-on kevertetjük. Az elegyet vákuumban bepároljuk, a maradékot vizes sósavval hígítva toluollal extraháljuk, a vizes fázis pH-ját tömény ammonium hidroxiddal 5,5-re állítva, a csapadékot szűrve, vízzel, metanollal mosva, szárítva 117 g (70%) racém-p-hidroxi-fenil glicint nyerünk. Op: 222 °C. 2. példa Racém-p-hidroxi-fenil-glicin 92 g glioxilsavhidrát (1 mól), 64 g acetamid (1,08 mól), 150 g 20% ecetsavanhidridet tartalmazó ecetsav elegyét 5 órán át 35-40°-on kevertetjük, 376 g (4 mól) fenolt adagolunk be 2 órát 20 'C-on, 2 órát 40 °C-on, 2 órát 60 °C-on kevertetve majd az elegyet vákuumban bepároljuk, a maradékot 10%-os vizes sósavoldattal kezeljük, toluollal extraháljuk, a vizes fázist szárazra párolva, a maradékot vízben oldva tömény ammónium-hidroxiddal pH 5,5-re állítunk. A csapadékot szűrve, vízzel, metanollal mosva, szárítva 110 g (66%) racém-p-hidroxi-fenilglicint nyerünk. OP: 224 °C. A toluolos anyalúgból 250 g fenolt regenerálunk. 3. példa Racém-p-hidroxi-fenil-glicin 92 g glioxilsav-hidrát (1 mól), 154 g ammóniumacetát (2 mól) és 200 g 10% ecetsavanhidridet tartalmazó ecetsav elegyet 4 órán át 35-40 °C-on kevertetünk, majd 20 g nátrium-acetátot és 376 g (4 mól) fenolt adagolunk 2 órán át 20 °C-on, 2 órát 40 °C-on, 2 órát 60 °C-on kevertetjük majd vákuumban bepároljuk az elegyet, a maradékot vizes sósavval hígítva toluollal extraháljuk. A vizes fázis pH-ját tömény ammónium-hidroxiddal 5,5-re állítva, a csapadékot szűrve, vízzel, metanollal mosva, szárítva 110 g (66%) racém-p-hidroxi-fenil-glicint nyerünk. Op: 224 °C. A toluolos fázisból 250 g fenolt regenerálunk. 4. példa Racém-fenil-glicin 92 g glioxilsav-hidrátot (1 mól), 64 g(l,08 mól) acetamidot 3 órán át kevertetünk szobahőfokon. Hozzáadunk 204 g ecetsavanhidridet és 3 órát tovább kevertetjük az elegyet. Ezután az elegyet 280 ml 96%-os kénsavval hígítjuk, és 8-10 °C-on hozzácsepegtetünk 390 g (5 mól) benzolt és további 4 órát 25-30 *C-on kevertetjük, majd a képződött fázisokat szétválasztjuk. Az alsó savas részt 800 ml vízhez folyatjuk, hűtjük, szűrjük, vízzel mossuk. A kapott N-acetil-fenil-glicint 200 ml tömény sósav és 550 ml víz elegyében 3 órát hidrolizáljuk, szénnel derítjük, a pH-t ammóniumhidroxiddal 7-re állítjuk, hűtjük, szűrjük, vízzel és metanollal mossuk, szárítjuk. 130-135 g (86 88%) racém fenil-glicint kapunk. Op.: 220 °C (bomlik) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
