190941. lajstromszámú szabadalom • Minimalizált ki- és bemeneti csatornákkal és áramköri készlettel megvalósított mikroprocesszorral vezérelt kapcsolási elrendezés felvonók részére

1 190 941 2 A találmány tárgya minimalizált ki- és bemeneti csatornákkal és áramköri készlettel megvalósított mikroprocesszorral vezérelt kapcsolási elrendezés felvonók részére. A kitűzött feladatot olyan kapcsolási elrendezés­sel valósítjuk meg, amelyhez fölérendelt biztonsági vezérlőrendszerhez csatlakozó mikroprocesszoros vezérlő és felügyelő egység, programvezérlő és adattároló bemeneti illesztő, hibajelzőegység, mű­ködtető egység, valamint utastájékoztató áramkö­rök vannak elhelyezve. A jelenleg alkalmazott felvonóvezérléseknél megoldatlan a jelátviteli vezetékek, valamint a ki- és bemeneti csatornák számának minimalizálása. Mind az elektromechanikus (jelfogós), mind pedig az elektronikus vezérléseknél mindéh egyes hívó, utasitásadó, poziciójelző stb. elemhez egy-egy be­meneti csatorna és tárolóelem tartozik és ezen felül az információk kiviteléhez is szükség van egy-egy kimeneti csatornára. A 3 882 447 sz. US szabadalmi leírás szerint az emeleteket kijelző és a fülke helyzetét mutató lám­pák táplálása illetve vezérlése diódamátrix segítsé­gével történik. A mátrix sorai a fel- és leirányú mozgást jelző lámpákhoz, a mátrix oszlopai pedig az egyes emeletekhez vannak hozzárendelve. Emel­lett a lámpák a mátrix keresztezési pontjait áthida­ló diódákkal sorba vannak kötve. Minden sornak és oszlopnak vezérlőjellel kapcsolható tranziszto­ros kapcsolóáramköre van. Bár a diódamátrix alkalmazásával huzalozás és kapcsolóáramkörök takaríthatok meg, még mindig igen jelentős ráfordítás szükséges főként a viszony­lag bonyolult tranzisztoros kapcsolóáramkörök miatt, ami olcsóbb felvonóberendezéseknél nem jndokolt. Az 1 562 779 sz. FR szabadalmi leírásban ismer­tetett vezérlőberendezéseknél az emeleti és fülkei hívásokat, valamint a fülke pozícióját kódolt for­mában viszik át. Ezt a célt két diódamátrix segítsé­gével valósítják meg, ahol az egyikkel a fülkei hívá­sok információit, a másikkal pedig az emeleti hívá­sok és a fülkepozíció információit képezik. A tiszta bináris formában kódolt összes információt közös vezetéken viszik át és tárolják. Az információk egyidejű átvitelét logikai áram­körök akadályozzák meg. így a fülke helyzetérzé­kelése, az erre vonatkozó információ átvitele és tárolása csupán a fülke mozgása közben történik, és ekkor a külső hívások és belső utasítások bevite­le le van tiltva. A hívások és utasítások képzése, átvitele és tárolása pedig csak a fülke álló helyzeté­ben lehetséges, miközben a fülke helyzetének egy­idejű bevitele le van tiltva. A fülke, helyzetére és az utasításokra (külső-belső) vonatkozó információk összehasonlító áramkörbe kerülnek és ennek ered­ménye a hajtóművezérlőbe jut. Ezen találmányi megoldással a jelátvivő vezeté­kek bizonyos mértékű megtakarítását érték el, de ebből jelentős hátrányok is szármáznák, amiatt, hogy az emeleti hívásokhoz felvonószekrény hely­zetéhez azonos diódamátrixot alkalmaznak. Emi­att bemenőjeleket kölcsönösen ki kell zárni, amihez jelentős mennyiségű logikai áramkör szükséges, melyek segítségével menet alatt a hívások kitiltha­tok, de ezen megoldás gyűjtővezérléseknél így sem alkalmazható. A 249 923 sz. AT szabadalmi leírás olyan felvo­nóvezérlő berendezést ismertet, amelynél a fülke helyzetére vonatkozó információt diódamátrix nél­kül, kódolt alakban viszik át. A fülkén négyállású optikai illetve mágneses letapogató berendezés van, amely az aknában felszerelt blendékkel működik együtt. A szintenként felszerelt blendék számát és sorrendjét a kódolás alapját alkotó bináris kód határozza meg. Az esetleges kapcsolási pontkü­lönbségek elkerülése érdekében szintenként egy-egy rövidebb blende is fel van sserelve, amely a többit kiértékelésre szabaddá teszi. Emiatt a blendék szá­ma jelentősen megnő, ami nem elhanyagolható hát­rány. A megoldás további hátránya az hogy feszült­ség kimaradás esetén a fülke helyzete már ismeret­len, ezért visszakapcsolás után a következő emele­tig úgynevezett „korrekciós” utat kell megtenni. A 176 681 sz. CH szabadalmi leírás szerinti felvo­­nóvezérlés a fülkéből és az emeletekről kezdemé­nyezett hívások kódolásához egy-egy diódamátri­xot alkalmaz, amelyek kimenetei a hívástárolók bemenetéivel vannak összekötve. A fülke helyzetér­­zckelésére külön kódoló berendezés szolgál, amely­nek kimenetei a csatolóegység sorbakapcsolt dió­dáin keresztül a fülke diódamátrixának kimenetéi­vel a hívóvezetéken keresztül pedig a helyzettároló bemenetéivel vannak összekötve. NOR kapukból álló, logikai áramkörök biztosítják azt, hogy a jel­átviteli vonalakon álló fülke esetén a hívások, moz­gó fülke esetén pedig a pozíció átvitele történik. A megoldás jelentős hátránya az, hogy gyűjtő vezérléseknél csak nehézkesen alkalmazható és hi­bás működések hozhatók vele létre. Például ha a fülke felett több hívógombot egyidejűleg működ­tetnek, a felvonó mindig a legalsó hívott szintre megy, mert annak nyomógombja lekapcsolja a fe­lette levőkről a feszültséget. A fentiekben ismertetett vezérlések további hát­ránya az is, hogy bármilyen vezérlési módosítás csak jelentős huzalozási munkával és áramköri áta­lakítással valósítható meg. Az adott probléma egy­­egy részét megoldják, de ezek a megoldások nem valósítják meg azt a napjainkban már jogos műsza­ki igényt, amely a felvonók vagy felvonócsoportok mikroprocesszoros vezérléséi: biztosítaná. Az álta­lunk kidolgozott találmány éppen ezt az igényt elégíti ki. A találmánnyal megoldandó feladat olyan kap­csolási elrendezés létrehozása, amely a felvonók vagy felvonócsoportok vezérlését és szabályozását egyszerű áramköri felépítés és minimális ki- és be­meneti vonalszám mellett teszi lehetővé olymódon, hogy az elektronikus vezérlő vagy szabályzó beren­dezés esetleges meghibásodása esetén is biztosított legyen a felvonó biztonságos megállítása és ajtómü­­ködtetése a fölérendelt biztonsági vezérlőberende­zésen keresztül, A találmányi megoldás ezen köve­telményeknek tesz eleget az általunk kialakított áramköri elrendezéssel. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés kivite­li példáját az 1. ábrán mutatjuk be. Az 1. ábrában vázolt kapcsolási elrendezésben az 1 mikroprocesszoros vezérlő és felügyelő egység 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom