190937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés visszhangjelek kompenzálására
5 190 937 6 egyébként a visszhangjelek nagyon hosszú, kétvezetékes L vonal esetén lényegesen nagyobbak lehetnek, mint a tulajdonképpeni vételi jelek, így például 40 dB-lel is nagyobbak lehetnek. Az EE vevőkészülékben az említett jelkeverék először a nagyfrekvenciás jelkomponensek eltüntetése céljából egy TP2 aluláteresztő szűrőn haladnak keresztül. Ezen TP2 aluláteresztő szűrő után egy A letapogató van kapcsolva, amely meghatározott letapogatási időpontokban a frekvencia szerint szétválasztott jelkeveréket letapogatja. A letapogatási időpontokat ügy választhatjuk meg, hogy az L vonalon átvitt valamennyi digitális jel (jelbit) egyszer vagy többször le legyen tapogatva. E célból az A letapogató egy ETL vevőütemező vonalon keresztül egy már említett T ütemező készüléktől megfelelő vételi ütemező impulzusokat kap. Az ily módon nyert letapogatási értékeket ezt követően egy A/D analóg-digitál átalakítóba vezetjük, amely a mindenkori letapogatási értékeknek megfelelő kódolt bitcsoportot állít elő a párhuzamos kimenetein. Az egyes bitcsoportokkal, amelyek még mindig a frekvencia szerint szétválasztott jelkeverék letapogatási értékének kódolt formáját képezik, egy SUB kivonó egység első bemenetéit vezéreljük. Ennek a SUB kivonó egységnek a másik bemenetére az egyes bitcsoportokkal egyidejűleg a bennük lévő visszhangkomponensnek megfelelő bitcsoportot vezetünk ily módon a SLTB kivonó egységen olyan bitcsoportok jelennek meg, amelyek csak a vett jeleknek megfelelő jelrészeket tartalmazzák kódolt formában. Ezekből a bitcsoportokból végül egy, a SUB kivonó egység után kapcsolt ES vevővezérlő segítségével olyan bináris jeleket állítunk elő, amelyeket a már említett ED jelvevő vonalon keresztül a jelátviteli berendezéssel összekötött jeladő/jelvevő készülék részére továbbítunk. Az ES vevővezérlő e célból a már említett ETL vevőütemező vonalon keresztül a T ütemezőkészüléktől vevőütemező impulzusokat kap. Az ES vevővezérlő ezen túlmenően egy, a T ütemezőkészülék által leadott ütemező impulzusok fázisszabályozására szolgáló készüléket is tartalmaz. Ez a készülék mindig akkor ad egy vezérlőinformációt az SL vonalrendszeren keresztül, amikor az ütemjelek fázishelyzetének eltolása egy megadott mértékben szükségessé válik. A vezérlőinformáció egy vezérlőimpulzusból, valamint egy külön, az eltolás szükséges irányát meghatározó bináris jelből áll. A SUB kivonó egységhez a visszhangrész eltüntetésére hozzávezetett bitcsoport előállítására egy EK visszhangkorrpenzáló van alkalmazva, amelynek a bemenete az SD jeladó vonalra, és az STL adóütemező vonalra csatlakozik, amely EK visszhangkompenzáló az SD jeladó vonalon fellépő digitális jelek függvényében a kompenzálójeleknek a pillanatértékeit kódolt bitcsoportok alakjában adja le. Ezek a pillanatértékek, például egy, az EK visszhangkompenzáló állandó értékű tárolójának tárolócelláiban tárolhatók. Ezeket a tárolócellákat az EK visszhangkompenzálóhoz vezetett adójelek mértékében a bitcsoportok kiadására vezérelhetjük. Az EK visszhangkompenzáló kimenete egy SUM1 összegző első kimeneteivel van összekötve. Ennek a SUM1 összegeznének a további bemeneteire - amint azt a későbbiekben még részletesebben ismertetj ük - a kompenzálójeleket a letapogatási időpontok fázishelyzetének változásaikor korrigáló korrektorjeleket kódolt bitcsoportok alakjábal, előállító KE korrektor csatlakozik. Ennek a KE korrektornak a bemenete az SD jeladó vonallal van összekötve. A SUM1 kimenete a már említett SUB kivonőegység bemenetéivel van összekötve. Az 1. ábrán végül a már említett T ütemezőkészülék egy részlete látható. Ez a T ütemezőkészülék egy TG ütemgenerátort tartalmaz, amely az adóütemező jeleket és a vevőütemező jeleket állítja elő. Ezeknek az ütemezőjeleknek a fázisa és nagysága a TG ütemgenerátorhoz vezetett beállító információkkal megadott fázisraszterlépésekben elállíthatók. Ezeket a beállító információkat egy akkumulátorként működő Z1 előre-hátra számláló állítja elő, amelynek a számláló bemenetéin a már említett, az ES vevővezérlő által előállított vezérlőinformációk vannak az SL vonalrendszeren keresztül vezetve. A Z1 előrehátra számláló számlálási irányát ekkor a szükséges eltolási irányt meghatározó vezérlőinformáció bináris jele határozza meg, míg a vezérlőimpulzusok számláló impulzusokként szolgálnak. Ezután az egyes vezérlőinformációkat ily módon akkumuláljuk. Először egy megadott felső számláló állás átlépésekor (felső küszöb); illetve egy alsó számláló állás (alsó küszöb) alálépésekor a T ütemezőkészülékhez egy megfelelő beállító információ jut, amely ekkor az ütemimpulzusoknak a fázishelyzetét egy meghatározott fázisraszterlépéssel az egyik vagy másik irányban eltolja. A beállító infomáció ezenkívül egy további Z2 előre-hátra számlálót is vezérel. A Z1 előre-hátra számláló egy ilyen beállító információ kiadásával egyidejűleg a kiindulási helyzetébe visszaáll. Mindkét Z1 és Z2 előre-hátra számlálónak az aktuális számlálóállása egy-egy Z1L, Z2L vezetékrendszeren keresztül a már említett KE korrektorhoz van vezetve az ütemimpulzusok fázishelyzetétől függő korrektorjelek vizsgálata céljából. A KE korrektorhoz vannak vezetve ezenkívül a T ütemezőkészülék adóütemimpulzusai is. A 2. ábrán a KE korrektor felépítése látható részletesebben. Ez a KE korrektor tartalmaz egy DS jeltárolót, amelyben az SD jeladóvonalon fellépő digitális jeleknek (jelbiteknek) megadott m számú adóütemimpulzusa tárolható; vagyis ez azt jelenti, hogy a t(m_n időponttól a t időpontig fellépő digitális jelek tárolhatók. DS jeltárolóként például egy léptetőregiszter alkalmazható, amelynek az egyes regiszterállásai kiolvashatók. Van továbbá egy FS tároló, amelynek több tárolócellája van, amelyekben egy tipikus visszhangjel meredekségének pillanatnyi értéke egy bitcsoport formájában tárolható. A tárolóhelyek számát úgy választjuk meg, hogy valamennyi ütemj élnék a fázisraszterlépések által meghatározható fázishelyzetéhez egy visszhangjel emelkedésének pillanatnyi értékei m számú, egymás utáni ütemjellel legyenek tárolhatók. Abban az esetben, ha például a fázishelyzet eltolásához 128 fázisraszterlépésre van szükség, és nyolc egymás után következő ütemimpulzust (letapogatási pontot) veszünk figyelembe, akkor 1024 tárolóhelyre van szükség. A tárolóhelyek vezérlésére az FS tároló címbemenetei a Z2L vezetékrendszerrel vannak összekötve, amelyen keresztül a Z2 előre-hátra számláló számlálóállása adja a címinformációt. A számlálóállások - amint azt fen-5 0 ■5 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
