190931. lajstromszámú szabadalom • Agyorsós kazettát befogadó hajtómű mágneses hangrögzítő készülékhez

7 190.931 8 letlen gyorscsévélés ne történhessen, úgyszintén mindkét gyorscsévélés üzemmódban tiltani kell a fel­vétel kapcsolást. Amikor ugyanis a (29) tolólemez bereteszelt helyzetben van, a rajta elhelyezkedő hen­geres csap a (26) billenőlemezt az óramutató járásá­nak megfelelő irányban elfordítva a (21) tolólemezt is és a (24) tolólemezt is letiltja, azaz nem lehet őket lenyomni. Ez a tiltás értelemszerűen mindkét irányú keresés üzemmódra is vonatkozik. Ellenkezőleg, akár a (21) tolólemez, akár a (24) tolólemez berete­szelt helyzetben van, a (26) billenőlemez elfordul az óramutató járásával ellentétes irányban és letiltja a (29) tolólemezt. A pillanat állj üzemmód a következőképpen mű­ködik: a (32) tolólemezt a (33) rugó ellenében le­nyomva, a tolólemez vezérlőpályája nekiütközik a (18) lemez vezérlőcsapjának. A (18) lemez legyőzve a (17) torziós rugó erejét, az óramutató járásával el­lentétes irányban elfordul, ezáltal a rajta elhelyezett (8) gumigörgő eltávolodik a (2) főtengelytől. Ugyan­akkor a (18) lemez másik csapja nekiütközik a (19) kar vezérlőpályájának és elfordítja az óramutató já­rásával megegyező irányban, ezáltal a (11) fogaske­rék eltávolodik a (9) felcsévélő orsótól és a szalaghú­zás megszűnik. A (32) tolólemez benyomott helyzetében a (34) kar segítségével bereteszelődik, ismételt benyomás után a (33) rugó visszahúzza alaphelyzetbe. Reteszelésének működése a 2. sz. ábrán látható. A (34) kar az (1) alaplemez csapján úgy van rögzítve, hogy a kis nyomaték hatására el tud fordulni, de saját súlya vagy rázkódás hatására nem. A kis súrlódónyo­­maték úgy keletkezik, hogy a (34) kar szarv alakú végződése rugalmasan deformálódik, szétnyílik az (1) alaplemez csapjára történt felhelyezéskor. A (34) kar reteszelő csapja a (32) tolólemezben kiképzett vezérlőpályában mozog. A (32) tolólemez alaphely­zetében a (34) kar reteszelő csapja a vezérlőpálya (B) pontján található. A (32) tolólemez lenyomásakor a (34) kar reteszelőcsapja a (C) pontba kerül, majd a (32) tolólemez elengedésekor a (D) pontba. Ekkor a (32) tolólemez bereteszelődik. Azért, hogy a (33) rugó ilyenkor ne tudja a (34) kar szarv alakú végződé­sét szétnyitva a (32) tolólemezt alaphelyzetbe húzni, a (34) karon ki van képezve egy körív alakú ütközőfe­lület, amelynek a (34) kar forgáspontja a középpont­ja. A (34) kar körív alakú ütközőfelületével szem­ben, attól kis távolságra helyezkedik el az (1) alaple­mezből kiképzett egyenes ütközőfelület. A (32) toló­lemez bereteszelt helyzetében a (33) rugó hatására a (34) kar szarv alakú végződése kissé megnyílik és en­gedi, hogy a (34) kar eredeti helyzetéből kimozdul­jon. A (34) kar kimozdulása során annak körív alakú ütközőfelülete nekiütközik az (1) alaplemez egyenes ütközőfelületének, és ebben a helyzetben marad mindaddig, míg a (32) tolólemez ismételt lenyomásá­val meg nem szűnik a (33) rugó reá ható ereje. Ekkor a (34) kar szarv alakú végződése bezárul, a körív alakú ütközőfelülete eltávolodik az (1) alaple­mez egyenes ütközőfelületétől, a (34) kar reteszelő­csapja pedig a (32) tolólemez vezérlőpályájának (E) pontjába kerül. A (32) tolólemez elengedésekor a (34) kar reteszelőcsapja a (B) pontba vándorol, mi­közben a (32) tolólemez akadálytalanul vissza tud térni a kiindulási helyzetébe. A (32) tolólemez vezér­lőpályájában kialakított (A)-val jelölt térrésznek összeszereléskor van jelentősége. A (32) tolólemez, hasonlóan a (13) tolólemezhez, a (21) tolólemezhez, a (24) tolólemezhez, a (29) tolólemezhez és a (30) to­lólemezhez úgy van egyenesbe vezetve az (1) alaple­mezen, hogy az L alakú vezető elemek egyben bizto­sítják a felsorolt tolólemezek lenntartását is. Emiatt mind a hat tolólemez úgy szerelhető a helyére, hogy a berakás pillanatában a rajtuk kiképzett ablakok, il­letve körvonal-beszögellések elkerüljék az (1) alap­lemez L alakú vezető, ill. lenntartó elemeit. Ez a be­szerelési helyzet a hat tolólemez extrém előretolt helyzetének felel meg, ezt a helyzetet működés köz­ben többször egyik sem veszi fel. A (32) tolólemez beszerelésének pillanatában a (34) kar reteszelő csapja az (A) térrészbe talál bele, aminek viszonylag nagy szélességű mérete biztosítja az egyszerű össze­szerelést. A (32) tolólemez helyrehúzásakor ugyanis a (34) kar reteszelő csapja vagy jobbról, vagy balról kerüli meg az (F) jelű terelőszigetet, ha pedig a (34) kar reteszelő csapja az (A) térrész közepe táján tar­tózkodna ilyenkor, abban az esetben az (F) terelőszi­get csúcsosan kiképzett vége kényszeríti a jobb vagy a bal pályaszakaszba. A végálláskapcsoló elvi működését a 3. sz. ábra mutatja. Működésének lényege a következő: ha fel­vétel, lejátszás, jobb gyors vagy bal gyors üzemmód­ban a kazetta a végéhez ér vagy megszorul, és emiatt a (9) felcsévélő orsó forgása megszűnik, a végállás­kapcsoló kireteszeli az adott üzemmód tolólemezét, így a mechanika alaphelyzetbe kerül. Ez az alábbi módon valósul meg: a (2) főtengelyre erősített, vele azonos szögsebességgel forgó (35) műanyag közép­test állandó kapcsolatban van a (36) fogaskerékkel, amely a forgást továbbítja a (37) fogaskeréknek. A (37) fogaskeréken lévő körhagyó tárcsához kap­csolódik a (38) kioldólemez, amely az (1) alaplemez­ből kiképzett csapon úgy van rögzítve, hogy elfor­dulni és elcsúszni is képes rajta. A (39) rugó hatására a (38) kioldólemez először elfoglalja a jobb oldalsó véghelyzetét, majd a rögzítőcsap körül az óramutató járásával megegyező irányban igyekszik elfordulni. Ha az elfordulásában nem akadályozza meg semmi, akkor a (38) kioldólemezen lévő fogasléc kapcsoló­dik a forgásban lévő (35) műanyag középtesttel. Mi­közben a (38) kioldólemez fogasléce legördül a (35) műanyag középtesten, a bal oldalán kiképzett nyúl­vány nekiütközik a (27) reteszlemeznek, majd a (28) rugó ellenében balra mozdítja azt. Ekkor az éppen bereteszelt tolólemez kireteszelődik és a mechanika alaphelyzetbe kerül. A (28) rugó hatására a (27) re­teszlemez is elfoglalja jobb oldali ütköztetett alap­helyzetét, miközben a (38) kioldólemeznek ütközve a (39) rugó ellenében, az óramutató járásával ellenté­tes irányba fordítja azt. A 3. sz. ábra a (27) reteszle­mezt és a (38) kioldólemezt ebben a kiinduló helyze­tében ábrázolja. Az előbbiekből következik, hogy a (27) reteszlemez alaphelyzetében végálláskapcsolást tiltó elemként viselkedik. A (9) felcsévélőorsó forgásának érzékelése a kö­vetkezőképpen történik: a (9) felcsévélőorsó tenge­lyén helyezkedik a (40) forgásérzékelő, amelyet a (9) felcsévélőorsó kicsiny nyomatékkai magával akar forgatni. A (40) forgásérzékelő nem képes teljes kör-5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom