190930. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triazolo [2,3-c] [1,3] benzodiazepin-származékok és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

A találmány szerinti vegyületeket önmagában is­mert módon állítjuk elő oly módon, hogy a) valamely (III) általános képletű vegyületet - a képletben X jelentése hidrogénatommal vagy al­kálifémmel együtt lehasítható csoport és a többi szubsztituens jelentése az (I) képletnél megadott - egy (IV) általános képletű vegyülettel vagy an­nak alkálifém-származékával - a képletben R2 je­lentése a fenti - kondenzációs reakcióra készte­tünk. Hidrogénatommal vagy alkálifémmel együtt leha­sítható csoport, például elsősorban az éterezett mer­­kaptocsoport, továbbá egy funkcionálisan átalakí­tott, reakcióképes hidroxicsoport, a cianáto- vagy tiocianátocsoport vagy a nitro-amino-csoport. Étere­zett merkaptocsoport alatt elsősorban egy adott eset­ben szubsztituált szénhidrogéncsoporttal, különösen alifás jellegű csoporttal éterezett merkaptocsoportot értünk. Ilyen csoport elsősorban a rövidszénláncú al­­kil-tio-csoport, például a metil-tio-, etil-tio-, butil­­tio-csoport vagy a fenil-(rövidszénláncú alkil)-tio­­csoport, például a fenil-tio- vagy benzil-tio-csoport. Funkcionálisan átalakított, reakcióképes hidroxicso­port alatt többek között észterezett vagy éterezett hidroxicsoportot értünk. Ilyen többek között a halo­génatom, például a klór- vagy brómatom, vagy a rö­vidszénláncú alkil-szulfonil-oxi-csoport, például a metán-szulfonil-oxi-csoport. Éterezett hidroxicso­port például egy rövidszénláncú alkoxicsoport, így a metoxi- vagy etoxicsoport. A kondenzációt előnyösen az alkalmazott (IV) ál­talános képletű vegyület feleslegével vagy annak ek­vivalens mennyiségű in situ előállított alkálifém-ve­­gyületével folytatjuk el, a (III) általános képletű ve­­gyületben az X lehasítható csoport előnyösen halo­génatom, rövidszénláncú alkil-tio- vagy tiocianáto­csoport. A reakciót X jelentésétől függően 0-150 °C hőmérsékleten, előnyösen alkalmas oldószerben, például rövidszénláncú alkanolban, így amilalkohol­­ban, dimetil-formamidban, hexametilén-foszfor­­amidban vagy toluolban folytatjuk le. A (III) általá­nos képletű vegyületek és a (IV) általános képletű ve­­gyületek említett kondenzációját sav, például hidro­­gén-halogenid, így sósav jelenlétében is lefolytat­hatjuk. A kiindulási anyagként alkalmazott új (III) általá­nos képletű llH-l,2,4-triazolo[2,3-c][l,3]benzodia­­zepin-származékokat önmagában ismert gyűrűzárási módszerekkel állítjuk elő. Előnyösen valamely (V) általános képletű vegyületet - a képletben R, és R3- R6 jelentése az (I) általános képletnél megadott - egy reakcióképes szénsavszármazékkal, például fosz­­génnel, tiofoszgénnel, 1,1-karbonil-diimidazollal, bróm-ciánnal vagy klór-hangyasav-fenil-észterrel kondenzáltatunk. Azok a (III) általános képletű vegyületek, ame­lyekben X jelentése hidroxicsoport, szokásos szulfu­­rilezőszerekkel, például foszfor-pentaszulfiddal át­alakíthatok olyan vegyületekké, amelyekben X je­lentése merkaptocsoport. Azok a (III) általános képletű vegyületek, ame­lyekben X jelentése hidroxi- vagy merkaptocsoport, továbbreagáltathatók olyan (III) általános képletű vegyületekké, amelyekben X jelentése a fent meg­adott egyéb csoport, éspedig önmagában ismert 3 módszerekkel vagy a példákban leírt eljárásokkal analóg módon. Az (V) általános képletű kiindulási anyagokat elő­nyösen a megfelelő 2-alkil-szubsztituált-5-(o-nitro­­henzil)-l,2,4-triazol-származékok redukciójával ál­lítjuk elő. ez utóbbiakat előnyösen a megfelelő o-nitro-benzil-nitrilekből, az ezekből levezetett rö­vidszénláncú alkil-imino-éterekét az R,-CONHNH, képletű hidrazidokkal - a képletben R, jelentése a fenti - reagáltatjuk önmagában ismert, a példákban megadott módszerekkel analóg módon. Az (I) általános képletű vegyületeket egy további, t) eljárás szerint úgy állítjuk elő, hogy valamely (VI) általános képletű vegyületet - a képletben Z jelentése oxigénatom, kénatom vagy iminocsoport és a többi szubsztituens jelentése a fenti - dehidratáló, dehidroszulfuráló vagy deza­­mináló körülmények között gyűrűzárásra készte­tünk. A fenti gyűrűzárást előnyösen 0-120 °C-on, fosz­­for-halogenid és/vagy -oxi-halogenid, például fosz­­for-penta-klorid, vagy foszforil-klorid vagy halogén­cián, például bróm-cián-reakciópartnerrel, korona­­éter-katalizátor, például 18-korona-6-éter jelenlété­ben vagy anélkül, bázisos katalizátor, például trietil­­amin vagy kálium-karbonát jelenlétében vagy távol­létében, előnyösen inert oldószerben, például aceto­­nitrilben vagy toluolban végezzük. A (VI) általános képletű kiindulási anyagokat, amennyiben újak, önmagában ismert módszerekkel állíthatjuk elő. Például a (VI) általános képletű kiin­dulási anyagokat a (III) általános képletű előtermé­­kekből kiindulva - a képletben X jelentése hidroxi-, tio- vagy aminocsoport - állíthatjuk elő. Ezeket a ve­gyületeket a (IV) általános képletű vegyületekkel például a'fenti bázisok jelenlétében vagy távollété­ben, előnyösen inert oldószerben, így metilén-klo­­r dban vagy toluolban, 0-150 °C-on, előnyösen 10-50 °C-on reagáltatjuk. A gyűrűnyitást előnyösen ala­csony hőmérsékleten végezzük. A (VI) általános képletű kiindulási anyagokat má­­s k úton is előállíthatjuk, oly módon, hogy valamely (V) általános képletű vegyületet egy (VII) általános képletű vegyülettel - a képletben Y jelentése halo­­gén-karbonil-, halogén-tio-karbonil- vagy cianocso­­port - kondenzáltatunk előnyösen valamelyik fenti­ekben megadott inert oldószerben, 0-150 °C-on, bá­­z kus katalizátor, például trietil-amin vagy kálium­karbonát jelenlétében, vagy távollétében. A (VII) általános képletű kiindulási anyagokat előnyösen úgy állítjuk elő, hogy a (IV) általános kép­­lttű vegyületeket, vagy a megfelelő trimetil-szilil­­származékokat foszgénnel, tio-foszgénnel vagy bróm-ciánnal reagáltatjuk inert oldószerben, például dietil-éterben, metilén-kloridban vagy dimetoxi­­etánban -70 °C és +50 °C közötti hőmérsékleten. A reakciói bázikus katalizátor, például trietil-amin vagy kálium-karbonát jelen- vagy távollétében foly­tathatjuk le. A kapott tercier aminokat (R, jelentése rövidszén­láncú alkilcsoport) önmagában ismert módon N”­­oxiddá alakíthatjuk. A reakciót például hidrogén­­szuperoxiddal vagy szerves persavakkal, például rö­vidszénláncú peralkánsavakkal vagy perbenzoesa­­v akkal, így perecetsavval vagy m-klór-perbenzoesav-4 3 190.930 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom