190923. lajstromszámú szabadalom • Fém és más anyagú tárgyakat zsírtalanító berendezéshez kapcsolható oldószer visszanyerő berendezés

1 190.923 2 A találmány tárgya fém vagy más anyagú tárgyakat zsírtalanító berendezéshez kapcsolható oldószer­visszanyerő berendezés, amely révén a zsírtalanítás­­hoz használt oldószernek eddig a környezetbe távozó része csaknem egészében visszanyerhető, a zsírtala­­nítási folyamatba visszavezethető és környezetszeny­­nyező hatása megszüntethető. A gépgyártó és tömeggyártó ipar területén az al­katrészeket felületi kikészítés, például festés, galva­­nikus bevonattal való ellátás előtt zsírtalanítani kell, mert enélkül a kikészítési műveletek nem hoznak megfelelő eredményt. A zsírtalanítást túlnyomóan olyan berendezésekben végzik, amelyekben külön­böző oldószereket, például perklóretilént, triklóreti­­lént, triklóretánt stb. használnak az alkatrész gyártási folyamata során a felületére tapadt zsírok, olajok ol­dására, lemosására. Valamennyi használt oldószerfajta hátrányos tu­lajdonsága, hogy az emberi szervezetre, a környe­zetre károsak, ártalmasak. Ebből következik, hogy a zsírtalanítást olyan berendezésben és olyan eljárással kell végezni, amely nem teszi lehetővé az oldószerek­nek, illetve oldószergőzöknek a kezelő személyekkel való közvetlen kapcsolatba jutását, de még az üzem körüli külső légtérbe jutását sem. Az ismert zsírtalanító berendezések e követel­ményt nem tudják kielégíteni. A zsírtalanító beren­dezések nem zárnak olyan jól, hogy meg tudnák gá­tolni az oldószergőzöknek üzemi légtérbe való kiju­tását. A zsírtalanítani kívánt tárgyak zsírtalanító berendezésbe való berakásakor a zsírtalanító beren­dezés belső terében ekkor is meglevő oldószergőzök egy része az üzemi légtérbe kerül. Ugyanez ismétlő­dik a zsírtalanított tárgyak kiemelésekor, amely utóbbi esetben olykor még a kiemelt tárgyakon is van maradék oldószer, amely ezután az üzemi légtérbe párolog. Használnak olyan zsírtalanító berendezéseket is, amelyeknél a fedél felnyitása előtt a zsírtalanító be­rendezés belső terét magas kéménnyel hozzák össze­köttetésbe és a zsírtalanító berendezést a kéményen keresztül kiszellőztetik. Ennél a megoldásnál a zsír­talanító berendezés beruházási költségeit a magas kémény építése nagymértékben megnöveli. Ismert olyan zsírtalanító berendezés is, amelynél a magas kémény helyett aktívszenes adszorbert csatla­koztatnak a zsírtalanító berendezéshez. Ennek a megoldásnak hibája, hogy egy aktívszenes adszorber oszlop alkalmazása esetén az adszorber regenerálása céljából a zsírtalanító berendezést aránylag rövid időközönként, gyakran kell leállítani. Ha két vagy több aktívszenes adszorbert építenek a zsírtalanító berendezéshez, akkor regenerálás céljából nem kell a zsírtalanító berendezést leállítani, azonban a be­ruházási, létesítési költségek jelentősen nőnek. Valamennyi ismert zsírtalanító berendezés közös hibája, hogy a belső és külső légtérbe távozó oldószer­mennyiség a környezet szennyezésén kívül a további zsírtalanítási folyamatok szempontjából elvész, ami a zsírtalanítási költségeket nagymértékben növeli. Vannak olyan zsírtalanító berendezések, amelyek­nél az óránként a környezetbe távozó oldószer mennyisége eléri a 18, 25 kg-ot is. A találmány feladata tehát fém vagy más anyagú tárgyakat zsírtalanító berendezéshez kapcsolható 2 olyan oldószer-visszanyerő berendezés létrehozása, amely révén gyakorlatilag teljesen megakadályoz­ható oldószernek, illetve oldószergőznek az üzemi és a külső légtérbe jutása, és a zsírtalanítási folyamatban résztvevő oldószergőzök egészében regenerálhatok, visszanyerhetők és előírt minőségben visszavezethe­tők a zsírtalanítási körfolyamatba az újabb zsírtala­nítási műveletek végzése céljából. A találmány a kitűzött feladatot olyan oldószer­visszanyerő berendezés létrehozása révén oldja meg, * amelynek levegőt és oldószergőzt keringtető rend­szere és az oldószergőzt lecsapató szerkezete van, és amelynek jellemzője, hogy a zsírtalanító berendezés oldószergőzt tartalmazó legfölső teréhez csatlakozó belső terű elszívócsőbe iktatott ventilátora, a ventilá­tor nyomóoldalához csatlakozó, egymás utáni és egy­mással áramlási kapcsolatban levő első és második térrészt képező lecsapató edénye, a lecsapató edény ventilátor utáni első térrészében áramlási irányban nézve első hőcserélője és ez után, illetve ez alatt elhe­lyezett, egy lecsapató edényen kívüli hűtőaggregáttal kapcsolódó első hűtőregisztere, a lecsapató edény második térrészében áramlási irányban nézve egy le­csapató edényen kívüli hűtőaggregáttal kapcsolódó második hűtőregisztere, majd ez után, illetve e fölött elhelyezett második hőcserélője, a második térrész­hez csatlakozó, első légterelő idomon keresztül vá­lasztás szerint kéményhez tartozó csővel vagy a zsír­talanító berendezés kádjának teteje felé vezető cső­vel összeköttetésbe hozható kivezető csöve, valamint a zsírtalanító berendezés kádja tetejére erősített, ön­magába záródó csatornaként kialakított és a légte­relő idomtól a zsírtalanító berendezés teteje felé ve­zető csővel összeköttetésben levő fedélkerete és eb­ben elfordíthatóan ágyazott, egyik szélső helyzeté­ben forgási tengelyétől a zsírtalanító berendezésnek a forgási tengellyel párhuzamos szimmetriasíkja mellé nyúló, csatornaszerű belső térrel kiképzett, egymás tükörképeként elhelyezett két fedélidoma van. A találmány szerinti oldószer-visszanyerő beren­dezés további jellemzője, hogy a lecsapató edény első és második térrésze függőleges szimmetriasík két oldalán, U alakot képezően, egymás mellett van kiképezve, amelyek alul vannak egymással áramlási összeköttetésben. További jellemző, hogy első és második hőcseré­lője folyamatos, zárt áramlási utat képezően van egy­mással összekapcsolva, és a zárt áramlási útba iktatott keringtető szivattyúja van. Jellemző, hogy a lecsapató edény alján a konden­­zálódott oldószert és vizet ismert kialakítású vízvá­lasztó edénybe terelő kivezető csöve van. A találmány egyik kiviteli alakjánál az elszívócső és az első légterelő idomot a fedélkerettel összekötő cső között ezek belső terét, választás szerint, egymás­tól elzárva, vagy egymással összekötve tartó össze­kötő csöve és második légterelő idoma van. A találmány jellemzője végül az is, hogy a két fe­délidomnak egy-egy üreges belső terű, egyik végén zárt, másik végén nyitott tengelye van, amelyek a fe­délkeret belsejében levő perselyekben elfordítha­tóan vannak ágyazva, a fedélidomok tengelyektől ki­nyúló, lap alakú részei a tengelyekkel párhuzamos minden metszetben körül lemezfalakkal határolt, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom