190915. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új tripeptid-származékok előállítására

Etm - etiltiometil-csoport Fie - 2-fluor-etil-csoport Ppg - propargilcsoport Bu - n-butilcsoport i-Bu - izobutilcsoport t-Bu - terc-butil-csoport s-Bu - szek-butil-csoport Boc - t-butiloxi-karbonil-csoport Bzl - benzilcsoport Cbz - benziloxi-karbonil-csoport DCC - N,N'-diciklohexil-karbodiimid HBT - 1-hidroxi-benzotriazol DMF - N,N-dimetilformamid TFA - trifluorecetsav THF - tetrahidrofurán DEAE - dietilaminoetil NMM - N-metilmorfolin IBCF - izobutil-klórformiát 18-korona-6-1.4,7,10,13,16-hexaoxaciklo­­oktadekán. A jelen találmány szerinti vegyületeket a peptid­­szintézis rutinmódszereivel állítjuk elő. A vegyületek némelyikénél a szintézis során részleges racemizáció lehetséges. A racemizáció mértéke azonban, ha elő is fordul, nem olyan nagy, hogy lényegesen megváltoz­tassa a találmány szerinti vegyületek fájdalomcsilla­pító hatását. A találmány szerinti kiindulási vegyületeket a klasszikus folyadékfázisú szintézissel vagy szilárd fá­zisú peptid-szintézissel állíthatjuk elő. A szilárd fá­zisú módszernél a peptidláncot gyanta alapot, rend­szerint p-metil-benzhidrilamin-gyantát vagy poliszti­­rol gyantát használva egymás után építjük ki. A ter­méket 0 °C-on hidrogén-fluoriddal vagy ecetsavval hasítjuk le a gyantáról, és tisztítjuk általában kroma­tográfiás módszerrel. Hasítás után a karboxil-termi­­nális véget az alábbiakban leírt módon kezeljük a megkívánt ketocsoport létrehozására, ügyelve arra, hogy megfelelően megvédjünk más reaktív helyeket a peptidmolekulában. Az oldatfázisú szintézisben a peptidláncot a különböző aktivált és védett aminosa­­vakat reagáltatva hozzuk létre, majd a megmaradó védőcsoportokat eltávolítjuk, például trifluor-ecet­­savval (TFA), p-toluol-szulfonsavval (TSA), benzol­­szulfonsavval (BSA), metán-szulfonsavval, sósavgá­zos jégecettel vagy hangyasavval. A karbóniumionok eltávolítására alkalmas anyag általában azanizol, tio­­anizol vagy trietilszilán, előnyösen anizol. Minden reakció-körülmény hagyományos és a gyakorlott peptidkémikus számára jól ismert. A TFA-reakció hőmérséklete például körülbelül -10 °C-tóI + 30 °C- ig terjed. Bármelyik módszert is használjuk, a kiindulási anyagok előállítása során az aminosavakat vagy pep­­tidfragmenteket kapcsoljuk, az egyiknek a karboxil funkciós csoportját, a másiknak az amin funkciós csoportjával reagáltatva, így amidkötést kapunk. Hogy a kapcsolást hatékonyan végre tudjuk hajtani, kívánatos, hogy először az összes, a reakcióban köz­vetlenül részt nem vevő reakcióképes funkciós cso­portot megfelelő blokkoló csoportok használatával megvédjük, és másodszor, a kapcsolni kívánt kar­boxil funkciós csoportot megfelelően aktiváljuk, hogy lehetővé tegyük a csatolási reakció lejátszódá­sát. Ez magában foglalja mind a reakció-sorrend, 3 mind a reakció-körülmények körültekintő megvá­lasztását, valamint specifikus védőcsoportok haszná­latát, hogy a kívánt peptidtermék keletkezzen. A ta­lálmány szerinti vegyületek előállításában alkalma­zott, egyenként védőcsoportokat vagy aktivált funk­ciós csoportokat tartalmazó aminosavakat a peptid­­kémia szakterületen jól ismert módszerekkel állítjuk elő. A találmány szerinti vegyületek totál-szintézisé­nek minden egyes pontjában védőcsoportok kivá­lasztott kombinációit alkalmazzuk. Ezeket az egyes kombinációkat választva játszódik le a reakció leg­előnyösebben. így például benziloxi-karbonil, r-buti­­'oxi-karbonil, í-aniloxi-karbonil,p-metoxi-benziloxi­­karbonil, adamantiloxi-karbonil és izoborniloxi-kar­­bonilcsoportok használhatók a jelen találmány sze­rinti vegyületek szintézisében amino-védőcsoportok­­ként. Továbbá általában a benzil- (Bzl) csoportot használják a tirozilmaradék hidroxil-védőcsoportja­ként, jóllehet más csoportok, példáulp-nitro-benzil­­i.PNB) vagy p-metoxi-benzil (PMB) csoport is hasz­nálható. A találmány szerinti vegyületek előállítása során használt karboxi-védőcsoport lehet bármely tipikus észterképző csoport, ideértve például a metil-, etil-, benzil-, p-nitrobenzil-, p-metoxibenzil vagy 2,2,2- triklór-etil-csoportokat. A találmány szerinti vegyületek előállítása során a megfelelően védett, N-védett aminosav vagy peptid­­fragment összekapcsolása - egy megfelelően karboxi­­védett aminosawal vagy peptidfragmenttel - abból all, hogy az aminosav vagy peptidfragment szabad funkciós karboxilcsoportját a kapcsolási reakcióhoz aktiváljuk. Ezt a számos jól ismert technika bárme­lyikével végrehajthatjuk. Egy ilyen aktiválási mód­szer abból áH, hogy a funkciós karboxilcsoportot ve­gyes anhidriddé alakítjuk. A szabad funkciós karbo­­>ilcsoportot másik savval, tipikusan egy karbonsav­­származékkal, például savkloriddal reagáltatva akti­­\ áljuk. A vegyes savanhidridek előállítására használ­ható savkloridokra példa az etil-klór-formiát, fenii- Hór-formiát, xccA-butil-klór-formiát, izobutil-klór­formiát vagy pivaloil-klorid. Előnyösen az izobutil­­klór-formiátot használjuk. A karboxilcsoportnak a csatolási reakció végrehaj­tásához való aktiválására másik módszer a megfelelő aktív-észter származékká való átalakítás. Az ilyen aktív-észterek közé tartozik például a 2,4,5-triklórfe­­nil-észter, pentaklórfenil-észter vagy a p-nitrofenil­­észter. Más, a gyakorlatban alkalmazható kapcsolási módszer a jól ismert azidcsatolási módszer. A találmány szerinti vegyületek előállításában elő­nyösen használt csatolási módszerben az N,N’-dicik- Iohexil-karbodiimidet (DCC) használjuk a szabad karboxil funkciós csoport aktiválására. Ezen aktivá­lási és kapcsolási technika során úgy járunk el, hogy az aminosavra vagy peptidfragmentre számítva ekvi­­moláris mennyiségű DCC-t használunk, és a reakciót ekvimoláris mennyiségű 1-hidroxi-benzotriazol (HBT) jelenlétében hajtjuk végre. A HBT jelenléte visszaszorítja a nemkívánatos mellékreakciókat, be­leértve a racemizáció lehetőségét. A találmány szerinti vegyületek előállításában al­kalmazott szintézis-sor bizonyos pontjainál szüksé­ges a kiválasztott védőcsoportok lehasítása. A pep-5 4 3 190.91 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom