190896. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás sósavas sók előállítáásra
1 190.896 2 A találmány tárgya el járás organikus vagy anorganikus vegyűletek. például ammóniaszármazékok sósavas sóinak előállítására. A protonálható nitrogénatomot tartalmazó vegyületek sósavas sói vízben jól oldódó poláros anyagok, amelyeket kiterjedten alkalmaznak a gyakorlati élet egész területén. így például a gyógyászatban, műanyagok előállításánál, növényvédő szerekben, színezékekben, analitikai reagensekben stb. . . . Elterjedésükre jellemző, hogy a Merek Indexben (Ninth Ed., Ed. by M. Windholz, Merck, Rahway, USA, 1976.) található gyógyszerhatóanyagoknak kb. 10%a, mintegy 900 vegyület, sósavas só formájában kerül gyógyszerként felhasználásra. A sósavas sók előállításának kiindulási vegyületei a protonálható nitrogénatomot tartalmazó anyagok, afntüveTr bázikus vattv amfoter jellegűek, de lehetnek ÇavasjÊj^gu ifitrogénatomot tartalmazó vegyüle- Vs" têkrTek, pejfláj^m karbamidnak is sósavas sói. ^dsmeft mod on e vegyűletek sósavas sóit vízben, vagy víz és egy organikus oldószer, általában egy alkohol elegyében sósavval állítják elő, így például az oxitetraciklin sósavas sóját is a 718 020 sz. és a 718 032 sz. angol szabadalmi leírások szerint. De sósavas só képezhető oly módon is, ha egy organikus oldószerben, általában alkoholban oldott vagy szuszpendált kiindulási vegyületből sósavgáz bevezetésével. vagy egy organikus oldószerben, szokásosan sósavgázt tartalmazó alkoholos oldattal állítják elő a célterméket. A fentebb említett vegyületet így állítják elő például a 63-8. 880 sz. belga szabadalmi leírás és a 143 911 sz. magyar szabadalmi leírás szerint, miközben a kiindulási és/vagy a célvegyület oldékonysági viszonyait metanolos kalcium-klorid oldattal befolyásolják (J. Am. Chem. Soc., 73 (1951) 4212; 2 658 078 sz. és 2 915 555 sz. Amerikai Egyesült Államokbeli szabadalmi leírások). Elvileg organikus vagy anorganikus sósavas sóval való cserebomlás révén is előállíthatok a sósavas sók. Az ilyen eljárások azonban nem gyakoriak és alárendelt jelentőségűek, minthogy a sók között a sósavas sók rendelkeznek a legnagyobb oldékonysággal. így tehát a sósavas sók egyszerű módon, kicsapással vagy kristályosodással való izolálása sem valósítható meg cserebomlás révén. A sósavas só képződés nem protikus oldatokban vagy oldószer nélkül is bekövetkezhet, amikor is az anhidrobázis nitrogénatomjának 'magányos elektronpárja köti meg a sósavból ledisszociáló protont (The Chemistry of the Amino Group) Ed. by S. Patai, Interscience, London, 1968.). Számos olyan sósavas só ismeretes, amely kristályvízzel kristályosodik, így például az oxitetraciklinhidroklorid, amely elegendő víz jelenlétében 3 molekula vízzel építi fel kristályrácsát (143 911 sz. magyar szabadalmi leírás). Ezen sósavas sók szerves oldószerekben, például alkoholokban vízmentes körülmények között lényegesen nagyobb oldékonysággal rendelkeznek, mint víz jelenlétében. E tulajdonságot például az oxitetraciklin-hidroklorid esetében úgy hasznosítják, hogy a hidrokloridsó képzésére alkalmas kiindulási anyagot, amely a példa szerinti esetben oxitetraciklin-komplexsó, vízmentes körülmények között sósavgáz metanolos oldatával kezelik, a képződött hidrokloridsó-oldatból szűréssel el2 távolítják a szilárd szennyező anyagokat, majd ismert módon, tömény vizes sósav hozzáadásával tiszta oxitetraciklin-hidrokloridsót kristályosítanak ki (63-8. 881 sz. belga szabadalmi leírás). A vizes oldatban végzett műveletek során a sósavas só kinyerésére betöményítést vagy szárazrapárlást kell alkalmazni a veszteségek elkerülésére -, miközben bomlás következtében a sósavas só kémiailag szennyeződik. Az oldatoknak liofilizálása pedig költséges berendezést igényel, továbbá meglehetősen energiaigényes művelet is. Az oldószeres közegben alkalmazott száraz sósavgáz bevezetésével, vagy az oldószeres sósavgáztartalmú oldat alkalmazásával magas kihozatal érhető el, viszont a száraz sósavgáz készítése és alkalmazása nem tekinthető ipari megoldásnak. Úgyszintén hátrányos a cserebomlásos eljárás is, mivel egy sóból kell kiindulni - tehát a bázis vagy az amfoter forma nem jöhet számításba és általában vizes közegben megy végbe a reakció a már említett hátrányokkal. A találmány célja olyan új eljárás kidolgozása protonálható nitrogénalomot tartalmazó organikus vagy anorganikus vegyűletek sósavas sóinak előállítására, amely az eddig ismerteknél azt egyszerűbben, gazdaságosabban, magas kihozatallal és nagy tisztaságban oldja meg. Találmányunk kidolgozására végzett kísérleteink során arra a meglepő felismerésre jutottunk, hogy egy Q-SO,-Cl általános képletű - mely képletben Q jelentése hidroxilcsoport, 1-4 szénatomszámú alkilesöpört, fenil vagy 1^1 szénatomszámű alkilcsoporttal szubsztituált fenilcsoport -vegyületből alkohol hatására felszabaduló sósav, megfelelően kiválasztott oldószeres közegben, az általunk meghatározott reakciókörülmények között, a vizsgálataink körébe vont vegyületekkel magas kihozatal mellett, igen tiszta sósavas sót képez. Felismerésünk szerint, a Q-SO,-Cl általános képletű vegyület és az alkohol elegyítése közben lejátszódó kémiai reakció során hidrogén-klorid és egy kénsav-monoészter-származék képződik. A fölöslegben alkalmazott alkohol mindkét reakcióterméket oldatban tartja. Eljárásunk szerint Q-SO,-Cl általános képletű vegyületként előnyösen klór-szulfonsavat, metánszulfonil-kloridot, vagy p-toluolszulfonilkloridot alkalmazunk, míg alkoholként alifás alkoholt, például metanolt, etil-alkoholt, propil-alkoholt, butil-alkoholt, alifás dióit vagy trióit, például etilénglikolt, aliciklusos alkoholt, például ciklohexilalkoholt, aromás alkoholt, például benzil-alkoholt, illetve ezek elegyét használjuk. Kísérleteink szerint klór-szulfonsav esetén alkilhidrogén-szulfát képződik, amely a sósavnál nagyságrenddel gyengébb sav. Metánszulfonil-klorid és p-toluolszulfonil-klorid esetében a képződő metánszulfonsav-, illetve p-toluolszulfonsav-alkil-észter nem savjellegű vegyűletek. A leírtak figyelembevételével a sósavas só képződéséhez olyan feltételek teremthetők, amelyek során a képződő sósavas só jól kristályosodik vagy jól kicsapódik a rendszerből és ugyanakkor a kénsav-monoészter-származék oldatban marad. Tapasztalataink szerint ez a feltétel az alkohol vagy a Q-csoport variálásával mindenkor könnyen teljesíthető. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
