190896. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás sósavas sók előállítáásra

1 190.896 2 A találmány tárgya el járás organikus vagy anorga­nikus vegyűletek. például ammóniaszármazékok só­savas sóinak előállítására. A protonálható nitrogénatomot tartalmazó vegyü­­letek sósavas sói vízben jól oldódó poláros anyagok, amelyeket kiterjedten alkalmaznak a gyakorlati élet egész területén. így például a gyógyászatban, mű­anyagok előállításánál, növényvédő szerekben, szí­nezékekben, analitikai reagensekben stb. . . . Elter­jedésükre jellemző, hogy a Merek Indexben (Ninth Ed., Ed. by M. Windholz, Merck, Rahway, USA, 1976.) található gyógyszerhatóanyagoknak kb. 10%­­a, mintegy 900 vegyület, sósavas só formájában kerül gyógyszerként felhasználásra. A sósavas sók előállításának kiindulási vegyületei a protonálható nitrogénatomot tartalmazó anyagok, afntüveTr bázikus vattv amfoter jellegűek, de lehetnek ÇavasjÊj^gu ifitrogénatomot tartalmazó vegyüle- Vs" têkrTek, pejfláj^m karbamidnak is sósavas sói. ^dsmeft mod on e vegyűletek sósavas sóit vízben, vagy víz és egy organikus oldószer, általában egy al­kohol elegyében sósavval állítják elő, így például az oxitetraciklin sósavas sóját is a 718 020 sz. és a 718 032 sz. angol szabadalmi leírások szerint. De só­savas só képezhető oly módon is, ha egy organikus ol­dószerben, általában alkoholban oldott vagy szusz­­pendált kiindulási vegyületből sósavgáz bevezetésé­vel. vagy egy organikus oldószerben, szokásosan só­savgázt tartalmazó alkoholos oldattal állítják elő a célterméket. A fentebb említett vegyületet így állít­ják elő például a 63-8. 880 sz. belga szabadalmi leírás és a 143 911 sz. magyar szabadalmi leírás szerint, mi­közben a kiindulási és/vagy a célvegyület oldékony­­sági viszonyait metanolos kalcium-klorid oldattal be­folyásolják (J. Am. Chem. Soc., 73 (1951) 4212; 2 658 078 sz. és 2 915 555 sz. Amerikai Egyesült Ál­lamokbeli szabadalmi leírások). Elvileg organikus vagy anorganikus sósavas sóval való cserebomlás ré­vén is előállíthatok a sósavas sók. Az ilyen eljárások azonban nem gyakoriak és alárendelt jelentőségűek, minthogy a sók között a sósavas sók rendelkeznek a legnagyobb oldékonysággal. így tehát a sósavas sók egyszerű módon, kicsapással vagy kristályosodással való izolálása sem valósítható meg cserebomlás ré­vén. A sósavas só képződés nem protikus oldatokban vagy oldószer nélkül is bekövetkezhet, amikor is az anhidrobázis nitrogénatomjának 'magányos elek­tronpárja köti meg a sósavból ledisszociáló protont (The Chemistry of the Amino Group) Ed. by S. Pa­tai, Interscience, London, 1968.). Számos olyan sósavas só ismeretes, amely kristály­vízzel kristályosodik, így például az oxitetraciklin­­hidroklorid, amely elegendő víz jelenlétében 3 mole­kula vízzel építi fel kristályrácsát (143 911 sz. magyar szabadalmi leírás). Ezen sósavas sók szerves oldósze­rekben, például alkoholokban vízmentes körülmé­nyek között lényegesen nagyobb oldékonysággal rendelkeznek, mint víz jelenlétében. E tulajdonsá­got például az oxitetraciklin-hidroklorid esetében úgy hasznosítják, hogy a hidrokloridsó képzésére al­kalmas kiindulási anyagot, amely a példa szerinti esetben oxitetraciklin-komplexsó, vízmentes körül­mények között sósavgáz metanolos oldatával keze­lik, a képződött hidrokloridsó-oldatból szűréssel el­2 távolítják a szilárd szennyező anyagokat, majd is­mert módon, tömény vizes sósav hozzáadásával tiszta oxitetraciklin-hidrokloridsót kristályosítanak ki (63-8. 881 sz. belga szabadalmi leírás). A vizes oldatban végzett műveletek során a sósavas só kinyerésére betöményítést vagy szárazrapárlást kell al­kalmazni a veszteségek elkerülésére -, miközben bom­lás következtében a sósavas só kémiailag szennyező­dik. Az oldatoknak liofilizálása pedig költséges be­rendezést igényel, továbbá meglehetősen energiaigé­nyes művelet is. Az oldószeres közegben alkalmazott száraz sósavgáz bevezetésével, vagy az oldószeres só­­savgáztartalmú oldat alkalmazásával magas kihoza­tal érhető el, viszont a száraz sósavgáz készítése és al­kalmazása nem tekinthető ipari megoldásnak. Úgy­szintén hátrányos a cserebomlásos eljárás is, mivel egy sóból kell kiindulni - tehát a bázis vagy az amfo­ter forma nem jöhet számításba és általában vizes közegben megy végbe a reakció a már említett hátrá­nyokkal. A találmány célja olyan új eljárás kidolgozása pro­tonálható nitrogénalomot tartalmazó organikus vagy anorganikus vegyűletek sósavas sóinak előállítására, amely az eddig ismerteknél azt egyszerűbben, gazda­ságosabban, magas kihozatallal és nagy tisztaságban oldja meg. Találmányunk kidolgozására végzett kísérleteink során arra a meglepő felismerésre jutottunk, hogy egy Q-SO,-Cl általános képletű - mely képletben Q jelentése hidroxilcsoport, 1-4 szénatom­számú alkilesöpört, fenil vagy 1^1 szén­­atomszámű alkilcsoporttal szubsztituált fe­­nilcsoport -vegyületből alkohol hatására felszabaduló sósav, megfelelően kiválasztott oldószeres közegben, az ál­talunk meghatározott reakciókörülmények között, a vizsgálataink körébe vont vegyületekkel magas kiho­zatal mellett, igen tiszta sósavas sót képez. Felismerésünk szerint, a Q-SO,-Cl általános kép­letű vegyület és az alkohol elegyítése közben leját­szódó kémiai reakció során hidrogén-klorid és egy kénsav-monoészter-származék képződik. A fölösleg­ben alkalmazott alkohol mindkét reakcióterméket oldatban tartja. Eljárásunk szerint Q-SO,-Cl általá­nos képletű vegyületként előnyösen klór-szulfonsa­­vat, metánszulfonil-kloridot, vagy p-toluolszulfonil­­kloridot alkalmazunk, míg alkoholként alifás alko­holt, például metanolt, etil-alkoholt, propil-alko­­holt, butil-alkoholt, alifás dióit vagy trióit, például etilénglikolt, aliciklusos alkoholt, például ciklohexil­­alkoholt, aromás alkoholt, például benzil-alkoholt, illetve ezek elegyét használjuk. Kísérleteink szerint klór-szulfonsav esetén alkil­­hidrogén-szulfát képződik, amely a sósavnál nagy­ságrenddel gyengébb sav. Metánszulfonil-klorid és p-toluolszulfonil-klorid esetében a képződő metán­­szulfonsav-, illetve p-toluolszulfonsav-alkil-észter nem savjellegű vegyűletek. A leírtak figyelembevé­telével a sósavas só képződéséhez olyan feltételek teremthetők, amelyek során a képződő sósavas só jól kristályosodik vagy jól kicsapódik a rendszerből és ugyanakkor a kénsav-monoészter-származék oldat­ban marad. Tapasztalataink szerint ez a feltétel az al­kohol vagy a Q-csoport variálásával mindenkor könnyen teljesíthető. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom