190892. lajstromszámú szabadalom • Sík felületek reflexióját mérő berendezés, különösen csillogásmérő

3 190.892 4 üzeménél jelent előnyt, továbbá arra is nyújt lehető­séget, hogy az egyes mérőgeometriákhoz tartozó (pl. csillogásméréshez) előírt fényforrásméreteket oly módon biztosítsuk, hogy a diódák műanyag fejét közvetlenül a kívánt méretre munkáljuk le és mattít­­juk, ami egyúttal az optikai hatásfokot (hasznos mé­rőjelet) is növeli. A hatásfok további növelését a dióda oldalfelületeinek tükröző bevonattal való be­vonásával érhetjük el. A kvázimonokromatikus fény alkalmazása to­vábbá különös előnyt jelent az optikai leképző ele­mek kialakításánál. Az optikai leképzésnek a szab­ványokban rögzített szoros tűrésértékei, széles spektrumú fénynyalábok szabatos optikai leképzése esetén, gyakorlatilag képhibamentes, akromatikus, nagy fényerejű lencserendszereket igényelnek. Az ilyen rendszerek tervezése, előállítása és a készülék­ben történő elrendezése azonban csak igen nehezen és költségesen lenne megvalósítható. A találmány szerinti mérőberendezésben a fény­forrásokból kicsatolt optikai referencianyalábokat, alkalmas fényvezető elemekkel, pl. fényvezető szála­kon, melyek hajlított úton is vezethetők és/vagy köz­vetlen rálátást biztosító csövön vagy furaton át vezet­jük a referenciaészlelőkre. Ez a kiviteli mód különö­sen a kompakt felépítést könnyíti meg. A furatos ki­vitel esetén a furatba oldalról becsavarható csavar se­gítségével optikai jelszabályozás is könnyen oldható meg. (A jelszintek beállítását a későbbiekben részle­tesebben is ismertetjük.) Fényvezető szálak alkalma­zásánál lényeges, hogy a szál fényforrás felé eső vége a hasznos megvilágító nyalábot részben se takarja le, mivel ez esetben a mintakivilágítás egyenetlenné vá­lik. A találmány szerinti mérőberendezésben az azonos vizsgált mintafelületet az egyes megvilágító nyalábokba (azok közel párhuzamosan haladó ré­szeibe) a megvilágító objektívek és a minta között el­helyezett alkalmas méretű nyílások, nyalábhatároló blendék biztosítják. Mivel a megvilágító nyalábok kissé széttartóak, ezen nyílásokat, a geometriai el­rendezéstől függően, lehetőleg a mintafelülethez közel helyezzük el. A nagy beesési szögű, pl. a 85°-os geometriához tartozó nyalábhatároló blende kialakí­tása és elhelyezése különösen kritikus. Legcélsze­rűbbnek találtuk azt az elrendezési módot, amikor a blende a megvilágított mintafelülettel párhuzamos, mivel ekkor alakja és mérete a hasznos mintafelület­tel gyakorlatilag azonos, ami a gyártásban jelent könnyebbséget. Kisebb beesési szögeknél ezeket a blendéket gyakorlatilag a megvilágító objektívek ki­lépő oldalára helyezhetjük (az optikai tengelyre me­rőlegesen) és ekkor ezek méretei a vizsgált mintafe­lületnek a megfelelő optikai tengelyek irányába vett vetületei lesznek. Éles kontúrral rendelkező kivilágított mintafelüle­teket a 182 334 l.sz. magyar szabadalomban leírt el­rendezéssel lehet megvalósítani. A találmány szerinti mérőberendezésben különös gondot fordítottunk a megvilágító nyalábok polari­zációs állapotának pontos megtartására. A csillogás­­mérésre vonatkozó szabványok ugyanis polarizálat­­lan fényre érvényesek, azaz a megvilágító nyalábok­ban a beesési síkra merőleges és azzal párhuzamos síkban polarizált nyalábok egyenlő intenzitásúak. Ezt oly módon érjük el, hogy a fényforrások fénye polarizálatlan és sem a megvilágító, sem az észlelő nyaláb nem halad át és/vagy nem tükröződik ferde fe­lületeken, ami a polarizációs intenzitásarányt meg­bontaná és hamis végső eredményeket okozna. Meg­felelően kompakt felépítésű, több mérőgeometriás mérőberendezésben azonban tükrözésre is gyakran szükség van. Ekkor tükörként olyan totálreflexiós prizmát használunk, melynek be- és kilépő sík lapjai az optikai tengelyre merőlegesek, így refelxióképes­­ségük bármely polarizációs irányban azonos. Az itt felsorolt jellemzők lehetővé teszik, hogy több mérőgeometriás mérőberendezést olyan kom­pakt felépítésben alakítsunk ki, melyben az optikai részeken, a jelfeldolgozó és kijelző villamos egysége­ken kívül a készülék üzemeltetéséhez szükséges tölt­hető villamos telepek is elhelyezhetők. Ezáltal a ta­lálmány szerinti mérőberendezés különösen a nehe­zen hozzáférhető helyeken pl. épületrészeken, tere­pen stb. történő mérések végzését könnyíti meg. Ezt a célt szolgálja az átfordíthatóan dugaszolható ki­jelző alkalmazása, mely a leolvasást könnyíti. A találmány szerinti mérőberendezés egy példa­képpel 20760780°-os mérőgeometriákat alkalmazó kiviteli alakját az ábrákra történő hivatkozásokkal a következőkben részletesen ismertetjük: 1. ábra a példaképpeni mérőberendezés fő metsze­tét (részben nézeti képét), 2. ábra a találmány szerinti mérőberendezés elvi blokkvázlatát, 3. ábra a mérőberendezés egy példaképpen csillo­gásmérőben alkalmazott fényforrását, a 4. ábra a jelfeldolgozó egység egy példaképpen há­rom mérőgeometriás mérőberendezésben alkalma­zott villamos kapcsolási elrendezését mutatja be. Az 1. ábrán a példaképpeni mérőberendezés fő metszetét, részbeni nézeti képét mutatjuk be. A 20°, 60°, 85°-os mérőgeometriákhoz tartozó 11, 21, 31 fényforrások a 14, 24, 34 megvilágító objektívek fó­kuszsíkjában helyezkednek el. Jelen példában a 11, 21, 31 fényforrások azonos hullámhosszon sugárzó fényemittáló diódák. Ha a diódák világító magja nagyobb, mint a 14, 24, 34 megvilágító objektívek fókusztávolsága és a mérőge­ometria szabvány szerint meghatározott méret, a dió­da elé a megszabott méretnek megfelelő pl. 22 fény­forrás blendét helyezhetjük el. A 11, 21, 31 fényfor­rások fényének egy részét a 13,23,33 fényvezető ele­mekkel vezetjük az 1 referencia észlelőre. Jelen pél­dában a 13,23 fényvezető elem fényvezető szál. A 23 fényvezető elem középső szakasza a rajz síkja mögött kerül átvezetésre és a 31 fényforrásból kilépő hasznos megvilágító nyalábot nem takarja, míg a 23 fényve­zető elem belépő és kilépő végei a rajz síkjában van­nak oly módon, hogy a 23 fényvezető elem belépő vége a 21 fényforrásból kilépő hasznos megvilágító nyalábot nem takarja. A 33 fényvezető elem a 70 mé­rőfejtestbe fúrt furat, melybe felülről, a rajzon nem feltűntetve, egy csavar nyúlik be, melynek segítségé­vel a 33 fényvezető elem optikai transzmissziója vál­toztatható. A 15,25 nyalábhatároló blendék a 14,24 megvilágító objektívek minta felőli oldalán, míg a 35 nyalábhatároló blende az 51 mintafelülettel párhuza­mosan, ahhoz közel oly módon van elhelyezve, hogy a 60°-os megvilágító nyalábot nem takarja. A 85°-os 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom