190889. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés előnyösen egyen- és váltakozóáramú kézi, valamint argonvédőgázas ívhegesztő áramforrásra

3 190.889 4 A találmányt a továbbiakban az 1. ábrán szemlél­tetett kiviteli alak alapján ismertetjük. Az 1. ábrán látható kapcsolási elrendezésen az 1 váltakozó áramú tápáramforrás 12 kimenete a 4 vezé­relt félvezető anódjára és az 5 vezérelt félvezető ka­­tódjára, 13 kimenete a 6 vezéreletlen félvezető anód­jára és a 7 vezéreletlen félvezető katódjára, míg 16 kimenete a 2 szabályozó vezérlőegység 116 bemene­tére csatlakozik. A 2 szabályozó és vezérlőegység 117 bemenete a 3 kicsatlakozó egység 17 kimenetére, 14 kimenete a 4 vezérelt félvezető vezérlő elektródá­jára, 15 kimenete az 5 vezérelt félvezető vezérlő elek­tródájára van kötve. A 4 vezérelt félvezető katódja a 3 kicsatlakozó egység 8 bemenetére, 5 vezérelt félve­zető anódja a 9 bemenetére, 6 vezéreletlen félvezető katódja a 10 bemenetére, 7 vezéreletlen félvezető anódja all bemenetére van kötve, és 3 kicsatlakozó egységnek van 18 kimenete és 19 kimenete. Az 1. áb­rán látható kapcsolási elrendezés működésének is­mertetése. A 3 kicsatlakozó egység 8,10 bemenetéit és 18 kimenetét, valamint 9, 11 bemenetéit és 19 ki­menetét összekötve, egyfázisú hídkapcsolást ka­punk. A 2 szabályozó és vezérlőegység, 116 beme­neti pontján szinkronozva, a 117 bemeneti pontján kapott ellenőrző jel függvényében, a 14 és 15 kimene­tén minden félperiódusban gyújtja a 4 és 5 vezérelt félvezetőket, amelyek közül értelemszerűen csak az vezet, amelyen nyitó irányú feszültség van, és a 3 ki­csatlakozó egység 18 és 19 kimenetén szabályozott jellemzőjű egyenfeszültség jelenik meg. A 3 kicsatlakozó egység 8, 9 bemenetéit és 18 ki­menetét, valamint 10,11 bemenetéit és 19 kimenetét összekötve egy vezérelt és egy vezéreletlen, sorba kö­tött, ellenpárhuzamosan kapcsolt félvezetőpárt ka­punk, amelynél a 18 és 19 kimenetre váltakozó fe­szültség jut ki. A 116 bemeneti pontján szinkrono­­zott 2 szabályzó és vezérlőegység a 14 és 15 kimene­tén minden félperiódusban gyújtja a 4 és 5 vezérelt félvezetőket, és ha a szinkronjellel félperióduson­ként váltakozva két különböző értékű komparálási feszültségszintet vagy különböző meredekségű fű­részjelet kapuzunk be, akkor félperiódusonként el­térő gyújtásszög áll elő, vagyis az egyik vezérelt félve­zetőt a másiktól eltérő gyújtásszöggel vezéreljük, és ekkor a 18 és 19 kimeneten aszimmetrikus váltakozó feszültség áll elő. Az aszimmetria értéke, a két kapu­zott jel eltérésének mértékét változtatva, természe­tesen állítható értékű, amely például oly módon áll elő, hogy egyik félperiódusban egy adott kompará­lási szint határozza meg a folyási szöget, a már ismert módon, a másik félperiódusban viszont ennek tetszés szerint leosztott értéke. A szinkronozó jel polaritá­sának változtatásával, vagy a kapuzó jel polaritásvál­tásával a két tirisztor aszimmetriája, vagyis gyújtás­szöge ellenkezőjére fordul, és a 18 és 19 kimeneten az egyen komponens polaritást vált. Előnyös, ha a két eltérő kapuzott jel egyike a másik leosztásából ered, mivel ekkor a beállított aszimmetria, a jelekre egy­formán ható zavarójelek miatt, igen nagy stabilitással tartható. Természetesen egyik határeset a szimmet­rikus vezérlés, és kapuzás nélkül eleve ez adódik. A 2 szabályozó és vezérlőegység működése: 117 bemene­tére kapott ellenőrzőjel, amely lehet AC vagy DC, egy erősítő fokozat kimenetén egyenfeszültségként jelenik meg, amely egy stabilizált egyenfeszültségből előállított alapjellel, például ellenállásosztón keresz­tül összehasonlítva, erősítő fokozat, előnyösen mű­veleti erősítő bemenetére jut, amely ezt felerősíti. Ez a felerősített hibaj élből nyert egyenfeszültség ad­ja, a 116 bemenetre jutó váltakozó feszültséggel szinkronizált gyújtóegység részére a komparálási szintet, amely a már ismert módon meghatározza a gyújtásszöget. Szükség estén a komparálási szint, a szinkronizáló feszültséggel vezérelt pl. kapcsoló tran­zisztorral, félperiódusonként egy tetszés szerint beál­lított kisebb értékre leosztható, és ezáltal a 2 szabá­lyozó és vezérlőegység a 14 és 15 kimenetein, szim­metrikusan vagy eltérő gyújtásszöggel, aszimmetri­kusan vezérel. A 3 kicsatlakozó egységben a 8-11 bemeneteknek a 18,19 kimenetekre történő két eltérő csatlakoztatása elvégezhető pl. lamellás átkötéssel, átdugaszolással, két áramkörös, két kapcsolási hellyel rendelkező kézi átkapcsolóval vagy mágneskapcsolóval. A ki­menetről a feszültség- és áram ellenőrzőjel levehető. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés, ked­vező tulajdonságai miatt, igen előnyösen alkalmaz­ható egyen és váltakozó áramú kézi, valamint argon­­védőgázas ívhegesztésre, de a váltakozóáramú kime­net egyenkomponensének egyszerű, esetleg üteme­zett polaritásváltása több alkalmazási területre is fel­­használhatóvá teszi. A találmány szerinti kapcsolási elrendezésnek több előnye van, úgymint az egyszerű erős- és gyen­geáramú kapcsolás, a beállított aszimmetria nagy sta­bilitású tartása, és végül az aszimmetrikus váltakozó áram egyenkomponensének igen egyszerű polaritás­váltása. Megjegyezzük, hogy a 4, 5 vezérelt félvezetők ér­telemszerűen vezérelhetők két egymástól független gyújtóegységgel is, ennek nincs áramköri akadálya, de az egyetlen gyújtókor alkalmazása egyszerűbb és gazdaságosabb. Mindazonáltal készen kapható, tipi­zált gyújtóáramkörök alkalmazása esetén indokolt lehet két gyújtóáramkör felhasználása. Szabadalmi igénypontok 1. Kapcsolási elrendezés előnyösen egyen- és vál­takozó áramú kézi, valamint argonvédőgázas ívhe­gesztő áramforrásra, amelynek váltakozó áramú táp­áramforrása (1), előnyösen transzformátora, innen táplált szabályozó és vezérlőegysége (2) és ennek el­lenőrzőjelet adó, kicsatlakozó egysége (3) van, azzal jellemezve, hogy a mindössze egyetlen gyújtóegység­gel rendelkező szabályozó és vezérlőegység (2) kime­netei (14, 15) a vezérelt félvezetők (4,5) vezérlő elekt­ródáira csatlakoznak, és a vezérelt félvezetők (4, 5) ellentétes főelektródájukkal, a váltakozóáramú táp­­áramforrás (1) egyik kimenetére (12) csatlakoznak, míg másik; szintén ellentétes főelektródájuk, a kicsat­lakozó egység (3) két bemenetére (8,9) külön-külön van kötve, úgyszintén a vezéreletlen félvezetők (6,7) ellentétes elektródájukkal a váltakozóáramú táp­áramforrás (1) másik kimenetére (13) csatlakoznak, míg másik, szintén ellentétes elektródájuk a kicsatla­kozó egység (3) másik két bemenetére (10,11) külön­­külön van kötve, és a kicsatlakozó egység (3) beme­netéi (8-11) kimenetei (18, 19) össze vannak kötve, 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom