190869. lajstromszámú szabadalom • Eljárás /hulladék/ mésziszap feldolgozására.
1 190.869 2 A találmány tárgya eljárás mésziszap - előnyösen az acetiléngyártás melléktermékeként képződő ún. karbidmész - feldolgozására, oly módon, hogy a nehezen kezelhető, ebben a formában használhatatlan mésziszapot intenzív keveréssel, szuszpendáló szer jelenlétében, adott esetben nitrogén-, magnézium-, bőr-, molibdén- és kéntartalmú anyagokat is hozzákeverve, jól keverhető talajjavító szuszpenziós készítménnyé alakítjuk. A találmány szerinti készítményeket a mezőgazdaságban lehet alkalmazni talajjavításra, talajok savanyodásának megakadályozására, ill. a talajokban a kalcium, a nitrogén, a magnézium, a bőr. a molibdén és a kén pótlására. A mezőgazdaságban a talajjavító meszezésnek évszázadokra visszanyúló hagyományai vannak, de a talajkémiát és a növényélettant is figyelembe vevő okszerű kalcium-trágyázásról csupán az elmúlt néhány évben esik szó. A kalciumnak, mint tápelemnek a vizsgálata a három fő tápelem - a nitrogén, a foszfor és a kálium - mellett sokáig háttérbe szorult, csupán a talaj pH-ra gyakorolt kedvező hatását tanulmányozták. A növények levelei nagy mennyiségben tartalmaznak kalciumot, számos faj sejtjeiben finom eloszlásban, mint kalcium-oxalát található. Egyes élettani funkciói még tisztázatlanok. Növényélettani szerepe a káliuméval ellentétes. A kalcium-ionok szerepe a protoplazma határhártyájának kialakulásában nélkülözhetetlen. A kalcium kapcsolatban áll a fehérjeszintézissel, mivel fokozza a nitrogén felvételét és aktivizál egyes enzimrendszereket. A zavartalan anyagcsere-forgalom csak elegendő kalcium mellett lehetséges, különben elhalnak a szállítószövetek hámsejtjei, s a növény anyagcsere-folyamatai megakadnak. Kalciumban szegény talajok meszezésekor szembetűnő a gyökér aktiválódása és a termésnövekedés. Kalciumhiány esetén a növényi csúcsrügy fejlődése és szárba indulása elmarad, nem fejlődnek új levelek, a meglévők csúcsai elszíntelenednek, a gyökérzet fejlődése megáll, a gyökerek elhalnak. (Búzás I.: A növénytáplálás zsebkönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983.) A talajok kalciumtartalma általában elegendő lenne, azonban egyes kationok (NHJ, K+, Na*. Mg2*) a Ca2*ionok felvételét gátolják, de viszonylagos kalcium feleslegre van szükség savanyú talajokban is azért, hogy bizonyos fémek toxikus mennyiségének felvételét megakadályozzák. A kalciumtartalom növelése a talajban más mikroelemek (pl. bór, magnézium stb.) pótlását is szükségessé teheti. A kalcium-trágyázás intenzív vizsgálata csak az agrokémiai kutatás magasabb szintjén, napjainkban vált lehetségessé és egyúttal feladattá. A talajok savanyodásának megakadályozása, illetve a talajok Ca-tartalmának szinten tartása a talaj termelékenység-növelésének, a magasabb színvonalú trágyázási kultúra megteremtésének egyik fontos eleme. A kalcium-trágyázás legfontosabb funkciói - amelyet a 2 MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ tanul mányban fogalmazott meg (Biczók Gy.: A tápelemel növény-, talaj- szervetlen kémiája a növénytermesztés ben. A kalcium. MÉM NAK Budapest. 1983.) - a nö vénytermesztés gazdaságosságát, fokozását, ill. környe zetünk védelmét tekintve a következők: 1) Tápelemhatás: az intenzív műtrágyázás következtében egyre egyoldalúbbá váló tápanyagellátás olyan korlátokat szabna a növénytermesztés további fokozásának. amelyeket az okszerű kalcium-trágyázás közvetlen tápanyagpótló és a talaj tápanyag állapotát javító, közvetett hatásával megszüntet. Ezzel nemcsak nagyobb, de jobb minőségű termést is biztosít. 2) Talajjavító hatás: elősegíti a talaj természetes és mesterséges eredetű tápanyagainak hasznosulását, és emeli a nagy adagú műtrágyázás és a nem kielégítő szerves trágyázás miatt mindinkább elsavanyodó talajok pH-ját. Környezetvédelmi szerepe megmutatkozik a nagy adagú műtrágyázástól elsavanyodó, valamint a meszezéssel már korábban megjavított talajok tápanyagveszteségeinek ellensúlyozásában ill. csökkentésében, s a talaj emiatt is fokozódó erodálhatóságának és biológiai adottságai leromlásának megakadályozásában. A fent leírtak indokolják, hogy a talajok termőképességének megóvása és javítása érdekében fokozódjon a mezőgazdasági igény a meliorációs és a fenntartó meszezésre, ill. a mai modern agrotechnikát kielégítő kalciumműtrágyák iránt. Meszezésre és kalcium-pótlásra különféle ásványi eredetű vagy ipari anyagokat, mint pl. különböző mészkő és dolomit őrleményeket, cukorgyári mésziszapot, nyersfoszfát őrleményt vagy készítményt (pl. hiperfoszfát), szuperfoszfátot, TSP-t, mész-salétromot használnak. (Avdonyin: Savanyú talajok termékenységének fokozása. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972.) Ezeknek az anyagoknak a megjelenési formái, fizikai, fiziko-mechanikai tulajdonságai nem, vagy csak részben elégítik ki a minőségi elvárásokat, kezelésük nehézkes, egyenletes kijuttatásuk sok esetben nem megoldott. A hulladék mésziszapot pedig, semmilyen eszközzel nem lehet a termőtalajra kijuttatni. (Fejér megyei Növényvédelmi Agrokémiai Állomás, Velence, zárójelentés 3. old. 1984.) Találmányunk célja olyan készítmény előállítása, amely a talajok kondícióját javítja, a műtrágya túladagolástól elsavanyodott, vagy eredetileg savanyú talajok pH értékét a növények optimális fejlődéséhez szükséges pH érték irányába tolja el, és ugyanakkor a növények Ca** utánpótlását is biztosítja, mindezt megfelelő minőségű, egyenletesen kijuttatható anyagformájában. A találmányhoz az a felismerés vezetett, hogy ha pl. a kémiai technológiából adódóan melléktermékként keletkező rendkívül rosszul kezelhető, eddig semmire nem használt, csak tárolási gondokat okozó, környezetet szennyező, erősen lúgos anyaghoz a megfelelő szuszpendáló szert adagoljuk, az elegyet intenzíven keverjük egyéb, akkor a szuszpenzióba a növények gazdaságos termelését elősegítő anyagokat is belekeverhetünk. A szuszpenziós készítmény ugyanakkor egy jól kezelhe5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
