190863. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antisztatikus lábbelitalp, különösen cipőtalp előállítására

5 190 863 6 A találmány szerinti eljárások bármelyike olyan foga­­natosítási módban is megvalósítható, ami szerint a járó­talp anyagához kis- vagy közepes molekulasúlyú poligli­­kolésztert is adunk. A javasolt eljárás szerinti cipők kialakításához a csa­tolt rajz ábrái nyújtanak segítséget. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti eljárással készített cipőt ol­dalnézetben szemlélteti, míg a 2. ábra az 1. ábrán jelölt A-A sík mentén vett metszet. A rajzon szemléltetett példakénti kialakításnál az 1 felsőrészhez van kapcsolva a 4 járótalp. Amint a 2. áb­rán jól kivehető, a 4 járótalp fölött 5 lágyékacél foglal helyet, míg efölött a 3 foglalótalpbélés helyezkedik el. A 3 foglalótalpbélés és a 4 járótalp közötti villamos kap­csolatot a 2 fémszita biztosítja, amely-amint az az 1. áb­rán látható - legalább a sarokrésznél és a bütyökvonal mentén helyezkedik el. E két helyen ugyanis mindenkor érintkezik a cipőt viselő személy lába a cipő belső részé­vel, vagyis a példakénti kiviteli alak esetében a 3 foglaló­talpbélés szabad felületével. A találmány szerinti eljárásnál elsősorban a járótalp anyagára a következő példák adnak útmutatást. /. Példa A járótalp kialakításához K 70 jelű PVC keveréket használtunk. 100 tömegrész PVC-hez a következő anya­gokat kevertük: 65 tömegrész di-(Z-etil-hexil)-ftalátot, 2 tömegrész szilárd Ba-Cd-t, 6 tömegrész epoxidált szójaolajat. 15 tömegrész kalciumkarbonátot (CaCO,), 12 tömegrész kormot. A talpkészítéshez szükséges anyagot 140 °C-on kever­tük, majd a granulálást 160 °C-on végeztük. Ezt köve­tően fröccsöntéssel elkészítettük a járótalpat, és ehhez rögzítettük a felsőrészt. 2. Példa E példa szerint is K 70 jelű PVC keveréket használ­tunk a járótalp kialakításához. 100 tömegrész PVC-hez a következő anyagokat kevertük: 30 tömegrész dietilénglikol-dikaprilátot, 20 tömegrész izooktil-epoxisztearátot, 4 tömegrész kvaterner ammonium komplexet. Ennél a példánál is a komponenseket 140 °C-on kever­tük, és a granulálást 160°C-on végeztük. Ezután követ­kezett a fröccsöntés, majd a felsőrész rögzítése a járó­talphoz. 3. Példa Ez esetben is K 70 jelű PVC-t alkalmaztunk, és 100 tömegrész PVC-re számítva a következő anyagokat ke­vertük a járótalp anyagába: 63 tömegrész dietilénglikol-dikaprilátot, 6 tömegrész trietanolamin-alkilszulfátot, 3 tömegrész fehér pigmentet, 0,5 tömegrész sztearinsavat. 4 E példa esetében is 140 °C-on kevertük a komponense­ket, majd 160 °C-on folytattuk le a granulálást. Ezt kö­vetően fröccsöntéssel alakítottuk ki a járótalpat, majd ehhez rögzítettük a felsőrészt. A találmány szerinti eljárással készített cipők eseté­ben biztosítható, hogy a járótalp villamos ellenállása mindenkor 10'1 ohm érték alatt van. Igen nagy előnye a találmány szerinti eljárásnak, hogy az ezen eljárás során előállított járótalp villamos ellenállásértéke nem válto­zik a használat során, mert az anyag összetétele és az al­kalmazott technológia a koromnak olyan beépülését biztosítja, hogy a koromrészek nem mozdulnak el a haj­­lítgatások, vagyis a használat során, így a vezetőképes láncuk nem szakad meg. A találmány szerinti eljárás al­kalmazása mellett a járótalp villamos ellenállását-vagy vezetőképességét - a korom fajlagos mennyiségének változtatásával lehet változtatni. A legalább két helyen alkalmazott fémszita minden esetben képes jó villamos vezetést jelentő kapcsolatot biztosítani a járótalp és a láb között. Ez a vezetőképes kapcsolat nem romlik a használat során, mert a fémszita követni tudja a hajlítgatásokat a talp anyagával együtt. A találmány szerinti eljárással előállított cipő eseté­ben a járótalp keménysége optimális, vagyis 60 körül­­beli értékű. Látható a példakénti ismertetés alapján is, hogy a ta­lálmány szerinti eljárással előállított antisztatikus cipő­nél nincsenek olyan részletek, amelyek meghiúsítanák a cipőt használó személy testének földelését, továbbá nin­csenek olyan szerkezeti részletek sem, amelyek kelle­metlenné teszik a javasolt eljárással előállított cipők hordását. A találmány szerinti eljárással tulajdonképpen min­den alaki és esztétikai igény kielégíthető az antisztatikus cipők terén, így a különféle színhatások valamint a for­mák tekintetében is tetszetős lábbeli állítható elő. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi - különösen a lágyékacél alkalmazása folytán - a cipő alkalmazása mellett a járás stabilitását és biztonságos használatát. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás antisztatikus lábbelitalp, különösen cipő­talp előállítására, antisztatikus tulajdonságot biztosító PVC keverékből készült járótalp felhasználásával, azzal jellemezve, hogy a járótalp (4) fölé legalább a sarok és a bütyök mentén fémszitával (2) burkolt foglalótalpbélést (3) helyezünk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a járótalp belső felülete és a foglalótalpbélés (3) között lágyékacélt (5) építünk be. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás azzal jelle­mezve, hogy olyan járótalpat használunk fel, amelynél 100 tömegrész PVC-hez 60-90, előnyösen 65 tömegrész di(Z-etil-hexil)-ftalátot, 2-3 tömegrész Ba-Cd stabilizá­­tort, 2-10, előnyösen 6 tömegrész epoxidált szójaolajat, 6-30, előnyösen 15 tömegrész kalciumkarbonátot (Ca­CO,) és 6-15, előnyösen 10 tömegrész kormot adunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom