190859. lajstromszámú szabadalom • Csőjavító bilincs
1 190.859 2 A találmány tárgya csőjavító bilincs, amely révén a legkülönfélébb anyagú csővezetékekben keletkezett hibákat. például repedéseket, töréseket, lyukakat lehet lezárni és homlokfelületeikkel egymáshoz helyezett csővezeték végeket lehet szivárgásmentesen összeerősíteni. Az ipar számos területén alkalmaznak csővezetékeket, amelyekben folyadékokat, gázokat, nem ritkán robbanásveszélyes vagy mérgező anyagokat szállítanak, áramoltatnak. Az esetleges elszivárgás, kiömlés következtében beálló anyagveszteségek megakadályozása, az üzemelés biztosítása, valamint a robbanásveszély és baleset kiküszöbölése érdekében követelmény, hogy a szállító csővezetékek mindig kifogástalan állapotban legyenek, azaz belőlük az áramló közeg ne tudjon csővezetéken kívülre jutni. Bármilyen anyagból készülnek is a csővezetékek, az anyagi minőségüktől és az üzemelési körülményektől függően bizonyos üzemidő után meghibásodhatnak, ez úgyszólván nem is kerülhető el, azonban a meghibásodást, a lyukat, repedést, törést stb. lehetőleg azonnal meg kell szüntetni, ki kell javítani. A csővezetékek fektetésénél is fölmerülhetnek olyan problémák, amelyek hasonlóak a csővezetékek üzemelése során adódó, meghibásodási problémákhoz. így például acél vagy műanyag csövek egymáshoz hegesztésénél is fölléphetnek lyukak és repedések, amelyek a csővezeték használatba vételét meggátolják. Az ilyen csővezeték csak akkor helyezhető üzembe, ha előbb a hibákat megszüntetik. Gyakran előfordul, hogy a csővezetéket csak aránylag rövid ideig kívánják használni. Ilyen esetekben előnyös, ha a csővezeték ára, összeszerelési költsége kicsi, fehát a csodarabok végeit elegendő homlokfelületeikkel egymáshoz tolni és olyan módon összefogni, ahogyan a végleges fektetésű csővezeték szakaszok összehegesztése folyamán keletkezett repedéseket, lyukakat és hasonlókat lezárják. A csővezetékekben időnként keletkező, fölsorolt hibákat már sokféle módon javították, azonban ezek között a leghasználhatóbbnak és leggazdaságosabbnak bizonyult az a módszer, amelynél egy belül rugalmas lemezzel borított, hajlékony palástot feszítenek a cső meghibásodott része köré és ennek segítségével zárják le a keletkezett lyukakat, repedéseket. Az ilyen típusú javító szerkezeteket, csőjavító bilincseket már többféle kivitelben készítették. Ezek közül a legjobban beváltaknak is több olyan hibájuk van, ami használatukat korlátozza. Ilyen hátrányos tulajdonságuk, hogy a palást széleire rendszerint acélból levő öntvények vannak erősítve, amelyeknek előállítása költséges. Ezeknek fölerősítése is bizonytalan, mert hegesztés esetén a vékony palástanyaghoz jelentősen vastagabb acélidomokat kell erősíteni és a legjobb hegesztési technológia alkalmazása esetén is aránylag sok a leválás, a selejt. A csavart és egyéb kötőelemeket hordozó szerkezetek bonyolultak, nagy súlyúak, és kezelésük nehézkes. Az ismert megoldások egy részénél az összehúzó szerkezetrész csavarok melletti felületén nincs rugalmas lap, így ezek nem tudják a csövet teljesen körbefogni. Csővégek összekötéséhez, körben futó törések lezárására nem alkalmasak. A találmány feladata csővezetékek meghibásodott csöveinek javítására és csővégek összekötésére szolgáló olyan csőjavító bilincs előállítása, amelynél a palást széleit egymás felé húzó csavarok vagy hasonlók palást széleihez erősítésére nincs szükség öntvényből levő, drága idomokra, az összehúzó csavarok vagy hasonlók a palást szélein leválás veszélye nélkül, biztonságosan tarthatók, könnyű és könnyen fölhelyezhető a javítani kívánt csőre, továbbá egyszerű szerkezetű és olcsón előállítható. A találmány a kitűzött feladatot olyan csőjavító bilincs létrehozása révén oldja meg, amelynek acéllemezből levő palástja és belső támasztó lemeze, valamint a palást és a belső támasztó lemez belső felületére erősített, nyitott kamrás felületi bordázattal kiképzett, rugalmas tömítő lemeze van, és amelynek jellemzője, hogy a palást acéllemez anyagának a javítani kívánt cső hosszirányával párhuzamos szélein az acéllemez anyag visszahajlítása révén kiképzett fülei, a fülekbe tolt merevítő rúdjai, a merevítő rudakban kiképzett furatokban a merevítő rudakat egymás felé húzó anyás fejescsavarjai, valamint a merevítő rudakban levő furatok mellett a fülekben kialakított, az anyás fejescsavarokat magukon átbocsátó kivágásai vannak. A csőjavító bilincs további jellemzője, hogy a merevítő rudak egymással ellentétes külső felületeiben a furatok körül hatszög keresztmetszeti alakú csavarfejet befogadó, a csavarfejet két szemben levő oldalával közrefogva elfordulás ellen tartó besüllyesztése van. További jellemző, hogy a fejescsavaroknak vállas anyái vannak. Jellemző az is, hogy a fülek visszahajlított acéllemez szélrésze a végén hegesztéssel van az acéllemez külső felületéhez erősítve, és hogy a fülek visszahajlított acéllemez szélrészei az acéllemez külső felületéhez két vagy három sor ponton vannak hegesztve. A találmány szerinti csőjavító bilincset részleteiben egy a rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakkal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti csőjavító bilincs egy példaképpeni kiviteli alakjának vázlatos elölnézete. A 2. ábra az 1. ábrán látható csőjavító bilincs vázlatos fölülnézete. A 3. ábra a csőjavító bilincs vázlatos oldalnézete. A 4. ábra a merevítő rúd és a vállas anya egymással való kapcsolódását szemléltető vázlat. Az 5. ábra a csavarfej és a merevítő rúd egymással való kapcsolódását szemléltető vázlat. A találmány szerinti csőjavító bilincsnek hajlékony acéllemez anyagú 1 palástja van, amelynek a javítani kívánt 2 cső hosszirányában elnyúló két szélén az acéllemez anyag 3 szélrésze kifelé és vissza van hajlítva és az 1 palást külső felületéhez fekvő végén az 1 palást acéllemez anyagához van hegesztve. A hegesztést két vagy három sor 4 ponthegesztéssel végezzük. Az 1 palást széleinek visszahajlítása révén így létrehozott 5 fülekbe egy-egy 6 merevítő rúd van helyezve, amelyek az 5 fülek aljára fekszenek. A 6 merevítő ru-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
