190836. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és reagens low density lipoproteinek meghatározására

1 190 836 2 meghatározással végezhető. Előnyösen végezhető azonban egy enzimatikus meghatározás is koleszte­­rin-oxidáz és egy koleszterin-észtereket hasító en­zim vagy enzimrendszer, különösen koleszterinész­­teráz alkalmazásával. Az utóbbi módszer alkalma­zásakor az elhasznált oxigén, a képződött koleszte­­non, vagy legelőnyösebben a keletkezett hidrogén­­peroxid mérhet a szakember számára ezen a terüle­ten ismert módszerekkel. [Trinder, Ann. Clin. Bio­­chem. 6 (1969) 24; Töschlau, Z. Klin. Chem. Kiin. Biochem. 12 (1974) 403]. Megjegyzendő azonban, hogy a találmány szerinti eljárás keretében a VLDL- és chylomikron-frakciók eltávolításával za­­varosodás fellépését gátoljuk meg, amely koleszte­­non vagy hidrogén-peroxid színreakciók keretében való optikai mérését zavarhatják. Az eljárás ezért különleges mértékben összefügg egy kalorimetrjás koleszterin meghatározási módszerrel. Az is lehetséges azonban, hogy az LDL-frakció­­ban levő koleszterin, illetve más LDL-komponen­­sek, így apoliprotein B, foszfolipidek és trigliceri­­dok helyett magát az LDL-frakciót határozzuk meg, amire szintén önmagukban ismert módszerek használhatók. Példaként a nefelometriás meghatá­rozás vagy a 30 07 764 sz. német szövetségi köztár­saságbeli nyilvánosságra hozatali iratban leírt tur­­bidimetriás meghatározás említhető. A foszfolipi­dek foszfolipázzal, kolinoxidázzal, peroxidázzal és ezt követő - fentiekben említett - H202-meghatáro­­zással határozhatók meg, a trigliceridek észteráz­­zal, glicerin-foszfatoxidázzal, glicerikonázzal és pe­roxidázzal, valamint ugyancsak ezt követő H202 meghatározással mérhetők. A HDL-antitesteket a találmány keretében vagy valamilyen HDL-antiszérum formájában, mint zsírmentesitett HDL-antiszérumot vagy tisztított HDL-antitestfrakció formájában használjuk. Le­hetséges az is, hogy a HDL A, C vagy/és E apoli­­poproteinjei vagy ezek fragmensei elleni antiteste­ket alkalmazzunk. Végül monoklonális HDL-anti­­testek is alkalmazhatók. A találmány szerint alkalmazott antitestek előál­lítása tiszta HDL vagy az említett apoliproteinek immunogénként való alkalmazásával történik. Az antitest-kinyerésre a szokásosan használt állatfajok vehetők igénybe. Előnyös a birka és a nyúl. Az antitest-kinyerésre azonban a már említett állato­kon, illetve összehasonlítható élőlényeken kívül sejttenyészetek is használhatók. A HDL-antitestek hozzáadásakor keletkező im­mun aggregátumok elválasztása szintén szokásos módszerekkel történhet. Amennyiben oldható HDL-antitesteket alkalmazunk, úgy az elválasztás célszerűen centrifugálással történik. Immunogén­ként előnyösen tisztított teljes HDL-frakciót hasz­nálunk. A tisztítás célszerűen önmagában ismert módon az ultracentrifugában való elkülönítéssel történik. Kiegészítésként adott esetben további tisztítás végezhető például immobilizált konkana­­valin A-n az affinitás-kromatográfia módszerei sze­rint vagy elektroforézissel. [FEBS Lett. 91 (1974) 174-198 és J. Lipid. Res. 18 (1977) 314-324]. A találmány tárgyát képezi továbbá LDL-frak­­ció testfolyadékokból való meghatározására szol­gáló reagens is, amelyre az jellemző, hogy HDL-antitesteket tartalmaz. Egy előnyös kiviteli formá­ban a találmány szerinti reagens a már említett HDL-antitestek, illetve az előbb a találmány ma­gyarázatánál közelebbről leírt fragmensek vagy an­titestek, illetve HDL-komponensek fragmensei mellett még egy koleszterin meghatározására szol­gáló reagenst is tartalmaz. Egy előbb említett fajtájú előnyös reagens ko­­leszterinoxidázt, koleszterinésztert hasító enzimet vagy enzimrendszert, hidrogén-peroxid meghatáro­zására szolgáló rendszert és egy felületaktív anya­got tartalmaz. Az előbb említett reagens egy különösen előnyös kiviteli alakja szerint ez lényegében HDL-antites­­tekből, koleszterinoxidázból, koleszterinészteráz­­ból, peroxidázból, 3,4-diklór-fenolból, fenolból, 4-amino-fenazonból, [2,3-dimetil-4-(dimetil­­amino)-l-fenil-3-pirazoün-5-on] egy nem ionos de­­tergensböl, magnézium-aszpartátból és 7-8,5 pH- jú pufferből áll. A találmány szerinti reagens az antitestet célsze­rűen 10_7-10-3 mól/liter (illetve kg szilárd anyag) koncentrációtartományban tartalmazza a megha­tározó oldatra vonatkoztatva. Az antitest szilárd formában, előnyösen liofilizálva, vagy oldat formá­jában fordul elő. Oldószerként víz, fiziológiás konyhasóoldat, szérum, pufferok, igy például 0,01-0,5 mólos (7-8,5 pH-jú) trisz-puffer, vagy 0,005-0,1 mólos (6,5-8,5 pH-jú) foszfátpuffer, adott esetben fiziológiás konyhasóoldatok nagy­ságrendjébe eső konyhasóadalékkal alkalmazha­tók. Amennyiben az antitestet immobilizált formá­ban alkalmazzuk, úgy alkalmas hordozóanyagokra példaként poliszacharidok, így cellulóz, dex trán, keményítő és ezek származékai, szilikátok, poli­­amidok, kollagén, latex, alumínium-oxid, marha­­szérumalbumin és hasonló hordozóanyagok említ­hetők. Az antitest lehet a vizsgálati edények, példá­ul műanyag reagens-üvegek felületére is felkötve. A reagens ezenkívül VLDL és chylomikronok lecsapódására alkalmas ismert szereket is tartal­mazhat [pl. J. Lipid. Res. 11 (1970) 583 és Clin. Chem. 23 (1977) 882], A találmány szerinti eljárás jelentős előnye ab­ban van, hogy egyetlen reagens hozzáadása után a lipoproteinek - LDL kivételével - a mintából eltá­­volíthatók, és a diagnosztikailag lényeges LDL- tartalom vagy az LDL-frakció koleszterintartalma végül további kezelés nélkül közvetlen méréshez hozzáférhető. Előnyös továbbá, hogy a mintában zavarosodásokat okozó trigliceridben gazdag li­­poproteineket eltávolítjuk úgy, hogy a végső LDL- vagy koleszterin-meghatározáshoz tiszta minta áll rendelkezésre. A következő példák egy előnyös kiviteli alak segítségével szemléltetik a találmányt. 1. példa A) Tisztított HDL előállítása. VLDL és LDL ultracentrifugában való leválasz­tása után egy szűk HDL-frakciót (d = 1,080-1,210) különítünk el az ultracentrifu­gában, ahogy V. P. Skipski leírja. [Lipid composi-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom