190819. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként ciklohexán 1,3-dion származékokat tartalmazó gyomíartószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 190 819 í lén-oxid zsíralkoholokkal (pl. oleil-alkohollal vagy cetil-alkohollal) képezett kondenzációs termékei; etilén-oxidnak fenolokkal és alkil-fenolokkal (pl. izooktil-fenollal, oktil-fenollal vagy nonil-fenollal stb.) képezett kondenzációs termékei; etilén-oxid­nak ricinusolajjal képezett kondenzációs termékei ; hosszúszénláncú zsírsavakból és hexit-anhidridek­­ből leszármaztatható részleges észterek (pl. szorbit­­monolaurát ; az előzőekben említett részleges észte­rek etilén-oxiddal képezett kondenzációs termé­kei); etilén-oxid/propilén-oxid tömb-kopolimerek ; lauril-alkohol-poliglikol-éter-acetálok és lecitin­­származékok alkalmazhatók. A folyékony készítmények a hatóanyagnak vala­mely folyékony hordozóval képezett, adott esetben egy vagy több nedvesítő-, emulgeáló- és/vagy disz­­pergálószerként ható, felületaktív anyagot tartal­mazó oldatai vagy diszperziói. Folyékony hordo­zóanyagként pl. az alábbi folyadékok alkalmazha­tók: víz; ásványolaj-frakciók (pl. kerozin, lakkben­zin, petróleum, kőszénkátrányolajok és aromás petróleumfrakciók); alifás, cikloalifás és aromás szénhidrogének (pl. paraffin, ciklohexán, toluol, xilolok, tetrahidro-naftalin és alkilezett naftali­­nok); alkoholok (pl. metanol, etanol, propanol, izopropanol, butanol, ciklohexanol és propiléngli­­kol); ketonok (pl. ciklohexanon és izoforon); erő­sen poláros szerves oldószerek (pl. dimetil-forma­­mid, dimetil-szulfoxid, N-metil-pirrolidon és szul­­folán stb.). Folyékony készítményként előnyösen a ható­anyag felületaktív anyagot tartalmazó vizes szusz­penziói, diszperziói vagy emulziói alkalmazhatók; ezeket a készítményeket permetezéssel, porlasztás­sal vagy öntözéssel juttathatják a növényekre. A fenti vizes készítményeket általában a koncent­rált készítmények vízzel való hígításával állíthatjuk elő. A koncentrált készítmények előnyösen emulge­­álható koncentrátumok, paszták, olajos diszperzi­ók, vizes szuszpenziók vagy nedvesíthető porok lehetnek. A koncentrátumokkal szemben azt a kö­vetelményt támasztjuk, hogy hosszabb időn át tá­rolhatók legyenek és tárolás után vízzel hígítva a szokásos permetezőberendezésekben való felhasz­nálásához elegendő ideig homogén vizes készítmé­nyeket szolgáltassanak. A koncentrátumok ható­anyag tartalma általában 20-95 tömeg %, előnyö­sen 20-60 tömeg %. Az emulziókat vagy emulgeálható koncentrátu­­mokat oly módon állíthatjuk elő, hogy a hatóanya­got egy vagy több felületaktív anyagot tartalmazó szerves oldószerben oldjuk. A pasztaszerű készít­ményeket oly módon állíthatjuk elő, hogy a finom­eloszlású hatóanyagot finomeloszlású szilárd hor­dozóanyaggal, egy vagy több felületaktiv anyaggal és adott esetben olajjal összekeverjük. Az olajos diszperziók előállítása a hatóanyag, szénhidrogén­olaj és egy vagy több felületaktív anyag összeőrlésé­­vel történik. A vizes szuszpenzió-koncentrátumo­­kat oly módon állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot víz jelenlétében legalább egy felületaktív anyaggal - előnyösen legalább egy szuszpendálószerrel - go­lyósmalomban összeőröljük. Előnyösen az alábbi szuszpendálószereket alkalmazhatjuk : hidrofil kol­loidok [pl. poli-(N-vinil-pirrolidon), nátrium­ka rboxi-metil-cellulóz és növényi gumik, pl. akác­gumi, tragakant gumi]; hidratált kolloid ásványi szílikátok (pl. montmorrilonit, beidellit, nontronit, hektorit, szaponit, szaukonit és bentonit); más cellulózszármazékok; vagy poli(vinil-alkohol). A nedvesíthető porkoncentrátumokat oly módon állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot, egy vagy több felületaktív anyagot, egy vagy több szilárd hordo­zóanyagot és adott esetben egy vagy több szuszpen­­dá lószert összekeverünk és a kapott keveréket a kívánt szemcsenagyságú por keletkezése közben megőröljük. A vizes szuszpenziókat, diszperziókat vagy emul­ziókat a koncentrált készítményekből adott esetben felületaktív anyagot tartalmazó vízzel és/vagy olaj­jal való hígítással állíthatjuk elő. Megjegyezzük, hogy az R1 helyén hidrogénato­mot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek savas jellegűek és szerves vagy szervetlen bázisok­ká^ képezett sók alakjában is alkalmazhatók ható­anyagként a találmányunk szerinti gyomirtószerek­ben. Az R1 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) ál­talános képletű vegyületeket szervtlen vagy szerves bázisokkal képezett sóik alakjában is alkalmazhat­juk hatóanyagként. Eljárhatunk azonban oly mó­don, hogy a sót a megfelelő, R1 helyén hidrogén­atomot tartalmazó (I) általános képletű vegyület és a megfelelő szerves vagy szervetlen bázis reakciójá­val in situ állítjuk elő. A találmányunk szerinti gyomirtószerek alkal­mazásának módja nagy mértékben a készítmény típusától és a rendelkezésre álló eszközöktől és be­rendezésektől függ. A szilárd készítményeket kiszó­rással, beporzással vagy bármely más szokásos módszerrel a védendő növényre vagy területre jut­tathatjuk. A folyékony készítményeket permetezés­sel. porlasztással, öntözéssel vagy bármely megfele­lő szokásos módszerrel juttathatjuk ki. A megvédendő növényzetre kijuttatott gyomir­tószer mennyisége több tényezőtől függ - pl. a hatóanyag aktivitásától, a kiirtandó gyomnövény­től, a készítmény típusától és attól, hogy a ható­anyagot a növény a levélzeten vagy a gyökéren keresztül veszi-e fel. Általános irányelvként megál­lapítható, hogy a találmányunk szerinti gyomirtó­szereket 0,005-20 kg hatóanyag/hektár - előnyösen 0,01-5,0 kg/hektár - mennyiségben alkalmazhat­juk A találmányunk szerinti gyomirtószerekhez egy vagy több további biológiailag hatásos vegyületet is adhatunk. A találmányunk szerinti gyomirtósze­rek - mint már említettük - egyszikű növényekkel vagy fűgyomféleségekkel szemben általában haté­kor yabbak, mint kétszikű növények vagy szélesle­­velü gyomok ellen. így bizonyos felhasználási terü­leteken a hatóanyagként csak (I) általános képletű vegyületet tartalmazó gyomirtószerek nem védik meg, teljesen a termést. Ennek megfelelően a talál­mányunk szerinti gyomirtószerekhez adott esetben egy vagy több más herbicid hatóanyagot is adha­tunk. Az adott esetben hozzáadott további herbicid hatóanyag - azaz az (I) általános képlettől eltérő szerkezetű hatóanyag - kiegészítő hatást fejt ki. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom