190804. lajstromszámú szabadalom • Mérési elrendezés kis relatív frekvenciatávolságú szinuszos jelek frekvenciájának mérésére

1 ■2 190 04 sze. A szelektivitást ezért úgy növelhetjük, ha ki- \ sebb végkitérési frekvenciát választunk. A komplex Fourier transzformáció eredménye­ként az egyes szinuszos komponensek fázisa a két lekevert jel spektrumából külön-külön megkapha- 5 tó. Ha a lineáris lekeveréshez alkalmazott szorzó­­frekvenciát F0-al jelöljük, továbbá a lekevert jelek­ben egy szinuszos komponens frekvenciája f,, ak­kor az eredeti jelben a kiválasztott szinuszos jel frekvenciája f0+fi, ha a fázisban késő szorzójellel 10 lekevert jelben a kiválasztott fi frekvenciájú spekt- • rumvonal fázisa késik, a másik spektrum fj frek­venciájú spektrumvonalának fázisához képest, il­letve f0-f„ ha a fázisban késő szorzójellel lekevert jelben a kiválasztott fj frekvenciájú spektrumvonal fázisa siet a másik lekevert jelben található f, frek­venciájú komponens fázisához képest. A találmány tehát mérési elrendezés kis relatív frekvenciatávolságú szinuszos jelek frekvenciájá- 2Q nak egymástól független, egyidejű mérésére spekt­rumanalizátorral. A találmány lényege, hogy a mérendő jel jelfor­rása és a spektrumanalizátor bemenete közé egy kétfázisú lineáris keverő van csatlakoztatva. A találmány szerinti elrendezés egyik előnyös 5 kiviteli alakját az jellemzi, hogy a kétfázisú lineáris keverő két kimenete egy kétcsatornás spektrum­­analizátorra van csatlakoztatva. A találmány szerinti elrendezés még egy előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy a lineáris kétfázisú 30 keverő két kimenete egy kapcsolón keresztül van, egy egycsatornás spektrumanalizátor bemenetével összekapcsolva. Még egy előnyös kiviteli alak azzal jellemezhető, , hogy a kétfázisú lineáris keverő bemenetét két ke- 35 verő egy-egy, egymással összekapcsolt bemenete képezi, és mindkét keverő egy-egy további bemene­te egy, a két keverőnek előre megadott, célszerűen 90 '-os fázistolású jelet adó fázishasitó egy-egy ki­menetével van összekötve, és a fázishasító bemene- 40 te egy, a mérendő jel középfrekvenciájára hangolt oszcillátor bemenetével van összekötve. Még egy további előnyös kiviteli alak azzal jelle­mezhető, hogy a fázishasító bemenete egy frekven­cia szintetizátoron keresztül van egy oszcillátor be- 45 menetével összekapcsolva, és a két keverő egymás­sal összekapcsolt bemenete és a kétfázisú lineáris keverő bemenete közé egy aluláteresztő szűrő van kapcsolva. Még egy további előnyös kiviteli alak azzal jelle- 50 mezhető, hogy a fázishasító bemenete egy, a méren­dő sávszélesség valamelyik szélső frekvenciájára hangolt oszcillátor kimenetével van összekötve, és a keverő kimenetét a két keverő egyik, tetszőleges kimenete képezi. 55 Még egy további előnyös kiviteli alak azzal jelle­mezhető, hogy a spektrumanalizátor egy FFT ana­lizátor. A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével, a mellékelt ábrákon ismertet- 60 jük részletesebben: Az 1. ábrán látható a találmány szerinti mérési el­rendezés blokkvázlata, a 2. ábrán látható egy, azonos névleges frekvenciá­jú műsorszóró AM adásokat tartalmazó rádiócsa- 65 torna spektruma, ahol fo5.fi és. f2 frekvencián három vivő látható, a 3. ábrán a már említett ismert FFT frekvencia­analizátor jellemző adatai láthatók spektrumkép­zéskor, a 4. ábrán a spektrumvisszafordulás hatását mu­tatjuk be a 2. ábrán látható jelek esetében, az 5. ábrán a találmány szerinti lineáris kétfázisú keverő egy példakénti kiviteli alakja látható, a 6. ábrán a 2. ábrán bemutatott f0, és f2 frekven­ciájújelek spektrumviszonyai láthatók zoomot tar­talmazó FFT analizátoros mérés esetében, a 7. ábrán pedig lineáris kétfázisú keverő egy to­vábbi kiviteli alakjának blokkvázlata látható, a 8. ábrán a találmány szerinti mérési elrendezés egy további kiviteli alakjának blokkvázlata látha­tó. Ahogyan erre már utaltunk, az 1. ábrán látható a találmány szerinti felismerést tükröző mérési el­rendezés blokkvázlata. A mérési elrendezés beme­netére van a mérendő jelforrás csatlakoztatva. A mérési elrendezés egy lineáris kétfázisú 10 keve­­rőt, és egy a lineáris 10 keverő kimenetére csatla­koztatott kétcsatornás 11 spektrumanalizátort tar­talmaz. A 2. ábrán látható egy azonos névleges frekven­ciájú műsorszóró AM adásokat tartalmazó rádió­­csatorna spektruma, aholis F0, F, és f2 frekvencián három vivő látható. Az egyszerűség kedvéért az ábrán csak az f„ frekvenciához tartozó oldalsávo­­kat tüntettük fel. A 3. ábrán a Brüel and Kjaer cég által gyártott FFT analizátor adatait láthatjuk, ahogyan arra már korábban is utaltunk. A 4. ábrán mutatjuk be, hogy ha a jeleket ala­csony frekvenciára lekeverjük, akkor a lekeverés akkor a legelőnyösebb, ha a mérni kívánt sáv köze­pét véglegesen 0-ra keverjük le. Rádiócsatorna ese­tén a sáv közepe a névleges vivőfrekvencia lehet, függetlenül attól, hogy ott van-e a jel vagy nincs. A kívánt szelektivitást az FFT analizátor végki­térési frekvenciájával állíthatjuk be. A legnagyobb szelektivitást a példa szerinti számadatokkal a csa­torna közepén elhelyezkedő ± 10 Hz-es sávban kaphatjuk. A lekeverés frekvenciájának változtatá­sával a legnagyobb szelektivitású hely tetszőleges frekvenciára állítható. A keverés következtében fellépő spektrumössze­­fordulás azt eredményezi, hogy az alapsávban meg­mért frekvenciaértékekről nem tudjuk, hogy a hoz­zájuk tartozó jel frekvenciája a szorzófrekvencia alatt vagy felett helyezkedik-e el. A frekvencia előjele is megállapítható, ha az alapsávba keverést két azonos frekvenciájú, de kü­lönböző fázisú helyi oszcillátor jellel végezzük. Erre látható egy példakénti kiviteli alak az 5. ábrán. Az 5. ábrán a lineáris kétfázisú 10 keverő egy példa­kénti kiviteli alakját mutatja, ahol a lineáris kétfázi­sú 10 keverő bemenetét két egymással egyik beme­netével összekapcsolt 4 és 5 keverő bemenete képe­zi, ahol a 4 és 5 keverők egy-egy további bemenete egy, a két 4 és 5 keverőnek egymáshoz képest 90 °­­ban eltolt, de azonos f0 frekvenciájú jelet adó 6 fázishasító kimeneteihez van csatlakoztatva, amely 6 fázishasitó egy a névleges f0 frekvenciára hangolt 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom