190801. lajstromszámú szabadalom • Analidszármazékokat hatóanyagként tartalmazó gyomirtószerek és eljárás analidszármazékok előállítására
1 190801 2 Chenopodium album Euphorbia geniculata Glycine max szója Lamium purpureum Oryza sativa rizs Sesbania exaltata Sida spinosa Sinapis alba Triticum aestivum búza Zea mays kukorica Amaranthus retroflexus Cassia tora Galium aparine Hordeum vulgare árpa Lamium spp. Tenyészedényként körülbelül 1,5 t% humuszt tartalmazó agyagos homoktalajjal töltött 300 ml-es műanyag virágedényeket használtunk. A vizsgálati növények magvait a talajba sekély mélységbe elvetettük, fajtánként elkülönítve. A szójánál kevés tőzeget adtunk a talajhoz, hogy a jobb fejlődést elősegítsük. Az egyébként használt talaj helyett a rizst tőzeggel dús táptalajon tenyésztettük. Ez az eltérés a levelek kezelése esetén - kikelés utáni kezelés - az eredményeket nem befolyásolta, mivel az ismert összehasonlító szerekkel való kezelést is hasonló körülmények között végeztük. A kikelés utáni kezeléshez közvetlenül vetett és azonos edényben kikelt növényeket vagy először csíráztatott növényeket, majd a kezelés előtt néhány nappal a tenyészedényekbe átültetett növényeket alkalmaztunk. A vizsgálati növények fajtájuknak megfelelően 3-15 cm magasak voltak. A kezeléshez a hatóanyagokat permetpor vagy emulziókoncentrátum alakjában tartalmazó szereket (I-IX. példák) vízben szuszpendáltuk vagy emulgeáltuk és finom eloszlatású porlasztóval permeteztük, összehasonlító szerként - többek között - a 3 976 470 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból ismert (A) képletű hatóanyagot, az 1 344 735 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásból ismert (B) képletű hatóanyagot és a 903 766 számú nagybritanniai szabadalmi leírásból ismert (C) képletű hatóanyagot tartalmazó ismert szereket alkalmaztuk. A kikelés utáni kezeléshez használt mennyiség a hatóanyagtól függően változott, és 0,25, 0,5 vagy 1,0 kg/ha hatóanyag volt. A kikelés előtti kezeléshez a kezelést közvetlenül a vizsgálati növények magvainak elültetése után végeztük a vízzel hígított szerekkel. A kezelés után vagy röviddel előtte a talajt kissé meglocsoltuk, hogy a magvak duzzadását és csírázását elősegítsük. A kezelés után az edényeket átlátszó műanyag lappal lefedtük, hogy az egyenletes fejlődést biztosítsuk, amennyiben azt a szer nem befolyásolta. A kísérleti edényeket növényházban tároltuk és a melegkedvelő növényfajtákat melegebb környezetben (20-35 °C) a mérsékeltebb hőigényűeket 10-25 °C-on tartottuk. A kísérleti időszak 2-4 hét volt. Ez alatt a növényeket ápoltuk és a kezelésre tanúsított viselkedésüket figyelemmel kísértük. Fejlődésüket 0-tól 100-ig terjedő skála alapján értékeltük; 0 azt jelenti, hogy a növények nem károsodtak vagy rendesen fejlődtek és 100 jelentése az, hogy a növények nem keltek ki, illetve legalább a föld feletti részek teljesen elpusztultak. A növényházban végzett, a szelektív gyomirtó hatás meghatározására kikelés utáni kezelés esetén a 27. hatóanyagot tartalmazó szert 0,5 kg/ha hatóanyag mennyiségben a szója lényegesen jobban tűrte, mint az (A) képletű ismert hatóanyagot tartalmazó szert, továbbá a jelentős széleslevelű gyomokat jobban irtotta. A növényházi vizsgálatokban azt is megállapítottuk, hogy a 20. hatóanyagot tartalmazó szer 1,0 kg/ha hatóanyag mennyiségben kikelés után alkalmazva kiváló gyomirtó hatást mutatott és sem a szóját, sem a kukoricát nem károsította. A (C) képletű hatóanyagot tartalmazó ismert szer jelentős károsodást okozott. A kémiai szerkezetben közelebb álló (A) és (B) képletű hatóanyagokat tartalmazó ismert szerek szintén károsították az említett haszonnövényeket, ha nem is olyan mértékben, mint a (C) képletű hatóanyagot tartalmazó szer. A növényházi vizsgálatok eredményeiből az is megállapítható, hogy az új anilid-származékokat - például az 5. és 1. hatóanyagot tartalmazó szereket - kikelés után 0,5 kg/ha mennyiségben alkalmazva a különböző széleslevelű gyomfajokat hatásosan irtják anélkül, hogy a földimogyoró károsodna. A növényházban végzett kikelés utáni kezelések eredményei azt is mutatják, hogy a 2., 3., 6., 10., 13., 14., 17., 21., 23., 28., 29. és 30. hatóanyagokat tartalmazó szerek 1,0 kg/ha hatóanyag mennyiségben többé-kevésbé jól irtották a széíeslevelű gyomnövényeket anélkül, hogy a rizst és a búzát károsították volna. Ezekben a növényházi vizsgálatokban kikelés után végzett kezelésnél a 9. hatóanyagot tartalmazó szer 0,25 kg/ha mennyiségben és a 16. hatóanyagot tartalmazó szer 0,5 kg/ha mennyiségben jó hatásúnak bizonyult széleslevelű gyomok ellen és szelektív volt a haszonnövényekre, így rizsre, búzára, földimogyoróra és szójára. A széleslevelű gyomokat jól irtotta és az árpát nem károsította a 28. hatóanyagot tartalmazó szer 0,5 kg/ha mennyiségben kikelés után alkalmazva. A Sinapis alba széleslevelű gyommal szemben jó hatást fejtett ki kikelés előtt alkalmazva a 14., 11., és 17. hatóanyagot tartalmazó szer 3,0 kg/ha menynyiségben. A találmány szerinti szereket a gyomnövények kikelése alatti időszakban, előnyösen azonban a gyomnövények kikelése után (levélkezelés) alkalmazzuk. Ha a találmány szerinti szereket bizonyos haszonnövények kevésbé tűrik, olyan kezelési módszert alkalmazhatunk, amellyel a gyomirtószert úgy permetezzük, hogy az érzékeny haszonnövények leveleire lehetőleg ne jusson csak a levelek alatt tenyésző gyomnövényekre, vagy a talaj szabad felületére. A találmány szerinti szerek felhasznált mennyisége - a hatóanyagra vonatkoztatva - az évszaktól és a növények fejlettségi fokától függően általában 0,1-10 kg/ha vagy több. A találmány szerinti gyomirtószerek hatásspektrumának kiszélesítésére a találmány szerinti anilidszármazékokat tartalmazó gyomirtószerekhez más gyomirtó vagy növekedést szabályozó hatóanya5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
